Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent a lapban, arról elmondjuk véleményünk
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó március 9-én megjelent 5. számából:
A lap legújabb számába ismét nem fért bele egyetlen sor sem az egészségügyi, szociális feszültségekről; a csepeli közélet aktuális eseményeiről, a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről. Nem beszélnek például a Momentum Mozgalom sikeres népszavazási kezdeményezéséről, a budapesti olimpiai pályázat ezt követő visszavonásáról, ennek csepeli hatásáról, következményeiről és még sok minden másról sem. Az egyre hosszabb hiánylistát írásunk végén közöljük.
A lap egyes cikkeivel kapcsolatos véleményünk a következő:
1) Felújítások és fejlesztések – ülésezett a képviselő-testület
A szerzőnek, mint mindig, pozitív képet kellett adnia – és ő adott is ‑ a testület február 23-i üléséről. Ezért a 26 napirendből mindössze ötöt tartott közlésre méltónak. Az újságírói feladat másik része a baloldali ellenzék újabb „ekézése” volt. Lass úr megfelelt ennek is: a cikk mintegy egyharmada az ellenzéki véleményeket minősíti, anélkül, hogy pontosan idézné az elhangzottakat. Természetes tehát, hogy a háromhasábos, egész oldalas írásban nem jutott hely:
> a Kis-Duna parti sávban tervezett telekhatárok rendezésével, az oda tervezett birkózócsarnokkal, sportközponttal, a volt Dagi csárda vendéglátóipari központtá, étteremmé, szállóvá való átalakítását tervező napirenddel foglalkozó témára;
> a megüresedő önkormányzati lakások bérbeadási feltételeinek újabb módosítását tartalmazó napirendre;
> a Nagy Imre Általános Művelődési Központ széttrancsírozását javasló alpolgármesteri előterjesztésre;
> vagy a zárt ülés napirendjei között tárgyalt, volt Csikó sétányi iskola megszerzésének sikertelen lépéseire, illetve az esetleges megszerzését követő milliárdos nagyságrendű (bontási, fejlesztési és működtetési, karbantartási) kiadásokra.
Ami pedig a tavalyi költségvetési rendelet idei újabb módosítását érinti, immár tendencia, hogy az esetleges kínos kérdések kimaradnak a tájékoztatásból, sőt az újságírók sem merik ezeket felvetni. Kíváncsiak lettünk volna például arra, hogy hogyan lehet egy pontosan bemérhető adóbevételt 244 %-ra teljesíteni, hacsak nem adóemelés útján. Így történt. Erről egy sort sem olvashatunk a cikkben, míg az öndicséretből annál többet.
Azt is elhallgatja a cikk, hogy a támogatások 92,5 %-át államháztartáson kívülre, azaz alaptevékenységen kívüli feladatok támogatására fordították, amit 2010 előtt a fideszesek keményen bíráltak. Az sem érdekelte a szerzőt, hogy az ellátottak pénzbeli, szociális támogatását tavaly alig 55 %-ra „teljesítették”, míg az SZTK önkormányzati támogatása 2010-hez képest 32 %-kal csökkent.
2) MSZP: megfelelő állapotban van a Munkásotthon
A névtelen szerző írása a legutóbbi számban „Munkásotthon: csúszik a döntés, pusztul az épület” címmel megjelent cikkre született képviselői válaszra reagál, néhány hazugsággal megtűzdelve. Például: „A Munkásotthon a rendszerváltásig köztulajdonban volt, a rendszerváltás után került MSZP-s érdekkörbe.” Vagy: „Többször felmerült a gyanúja, hogy a Munkásotthonban állást kapó pártpolitikusok és családtagjaik fizetése mellett az MSZP választási kampányait is innen fedezik.” Ezekre a koholmányokra az alapítvány vezetői már többször válaszoltak, ráadásul az alapítvány tételes pénzügyi beszámolói az alapítványi honlapon elolvashatók. (http://www.csepelimunkasotthon.hu/ ) Blogunk, illetve egyes blogozók cikkei tételesen cáfolták ezeket az állításokat, amelyekre még egyetlen cáfoló bizonyítékot sem hoztak fel az önkormányzat vezetői. Értelemszerűen azt is elhallgatják, hogy hét év alatt, sokak szerint Németh Szilárd közreműködésével, mindent megtettek a Csepeli Munkásotthon tönkretétele, a törvényesen járó állami támogatások csökkentése, elmaradása érdekében.
Az olvasók további tájékoztatása érdekében két cikkre hívjuk fel a figyelmet:
http://csepeliek.blog.hu/2017/02/27/csepel_vezetoinek_hazug_hadjarata_a_csepeli_munkasotthon_ellen
3) Újabb fejlesztések indulnak
A 2017-es év költségvetésének február 23-i elfogadása után a kerület polgármestere kétoldalas nyilatkozata szerint „újabb fejlesztések indulnak.” Külön érdekessége a cikknek, hogy nem a lap igazgatója vagy valamelyik munkatársa írhatta meg a polgármesteri monológot, hanem házi újságírója, Takó Szabolcs, aki nem tagja a szerkesztőségnek. A nagy dolgokat ugyanis csak ő írhatja. S ez igazi nagy dolog volt! Legalábbis Borbély annak szánta. Igaz, kimaradt belőle néhány, a csepelieket érdeklő téma, azonban ezeket még Takó úr sem kérdezheti meg a Borbély Lénárd Polgármester úrtól. Lehet, hogy ezért nem kérdezett semmit? Elképzelhető, hogy nem is akarta butuska kérdéseivel megzavarni a „Kisfőnököt”, nehogy még gondja legyen belőle? Ezért mi most pótoljuk a valamilyen okból fel nem tett kérdéseket, hátha választ kapunk rá:
> az olimpiai álom bukását követően mi lesz a tervezett csepeli olimpiai beruházásokkal? Arról volt szó, hogy ezek az olimpia nélkül is fontos, megvalósítandó beruházások. Akkor miért hallgat ezekről Borbély úr? http://hvg.hu/gazdasag/20170223_olimpia_fejlesztes_stadion_kozlekedes?s=hk
> mi lesz a csepeli HÉV-vel? Mi igaz a napokban napvilágot látott különböző tervekből? Miért nem áll már a csepeliek elé Borbély Lénárd, hogy megbeszélje végre az emberekkel is a HÉV jövőjét, elmondja, hogy Ő mit gondol a HÉV fejlesztéséről? Lehet, hogy ismét csak a döntés után tudjuk meg, mit döntöttek a hatalmasok a csepeli HÉV sorsáról?
> Évek óta sikeres, nyereséges költségvetésről beszél a kerület minden vezetője. Az igazi főnök, Németh Szilárd, de az általa kiválasztott polgármester és valamennyi helyettese időnként szinte önkívületi állapotba kerül a költségvetési „siker”-től . Ha igazak a számok, akkor miért kellett az eltelt hét év alatt közel egy milliárdot kivonni a csepeli egészségügyből, illet a csepeliek szociális támogatási rendszeréből?
A polgármester által elmondottakhoz pedig csak néhány megjegyzésünk, illetve kérdésünk van:
> „visszafizették a közel 4 milliárdos tartozást”. Abból a 3,6 milliárdos „hagyatékból”, amit a szocialista vezetés hagyott hátra 2010-ben?
> Még a 2010 előtti években a helyi civilek azért küzdöttek, hogy a Kis-Duna parton ne épüljön meg egy wellness központ és lakópark. Később a fideszes önkormányzat védetté nyilvánította a területet. Most lassan megindul a Kis-Duna part egy szakaszán a birkózócsarnok építése, feljebb megkezdődött a volt Dagi csárda átalakítása, étteremmel, parkolórendszerrel, vendégházzal. Mi a különbség a kettő között? Miért nem kérdezett rá a témára az újságíró? Hol vannak a fideszesek, akik akkor állítólag hátulról irányították a tervezett beruházás elleni megmozdulásokat?
> A Szent Imre téri pavilonsort még Németh Szilárd volt polgármester ígérte meg, a tér tervezett átépítése előtt. Miért húzódik immár ötödik éve a beruházás és az oda tervezett BKV jegypénztár?
> „A szocialista-liberális városvezetés alatt egy kapavágás nem történt a gerincút megépítésének érdekében.” Az interneten elérhető adatok szerint, több éves tervező munka és egyeztetés, a kisajátítások lezárása után, 2009. június 24-én írták alá a csepeli gerincút támogatási szerződését Csepelen ( http://www.boon.hu/alairtak-a-csepeli-gerincut-tamogatoi-szerzodeset/haon-news-charlotteInform-20090624-0359081873),
míg az első „kapavágásra” 2010. június 21-én, még a szocialista vezetés időszakában került sor. (http://www.hirtukor.hu/bel.php?ssz=15628)
*****
További kimaradt események:
Február:
- A miniszterelnök, a főpolgármester és a MOM elnöke úgy döntött, hogy visszalépünk a budapesti olimpiai pályázattól.
- Elfogtak két férfit, akik egy csepeli telephelyről több mint ezer fűkaszát loptak el. Egy vecsési telephelyen meg is találták az ellopott fűkaszákat.
A kommunizmus áldozataira emlékeztek Csepelen. Az önkormányzat falán elhelyezett emléktáblánál az önkormányzat tisztségviselői helyezték el a megemlékezés virágait.
- Oscar-díjas lett a Mindenki című magyar rövidfilm. Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer alkotása az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját.
Március:
- Kétszáz éve született Arany János.
Csepelen működő bordélyházra csapott le a rendőrség. Elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki a bordélyház két működtetőjét is.
Ami hónapok óta kimaradt:
> Miért helyezték, tavaly április 30-i hatállyal, „nyugdíj előtti rendelkezési állományba” Papp Péter ezredest, a kerület rendőrkapitányát, miért nem véleményezhette a képviselő-testület az új kapitányra vonatkozó javaslatot?
> A lap vezetőjét továbbra sem érdekli a csepeliek véleménye, hiszen ismét nem „maradt” hely a Metrans Kft. tervezett és gyors ütemben épülő beruházásának lakossági visszhangja, a csepeli HÉV megszüntetésének kérdésére. Ez utóbbi kapcsán még tavaly június 10-én megjelent a Buckai Szövetség, majd később Hudák János önkormányzati képviselő Borbély Lénárd polgármesternek írt nyílt levele, amelyeket a lap le sem közölt. Mi viszont várjuk a nyilvánossá tett levelekre a polgármester úr válaszát.
> A lapigazgató most sem válaszol a tavalyi lapszámokkal kapcsolatos kérdéseinkre. Így például arra, hogy mi indokolta az arculatváltást, Csepel kék/piros színének megszüntetését az önkormányzati lap fejlécében; vagy miért nem tudhatják meg a csepeliek, hogyan lett „lezárva” Borbély Lénárd polgármester ittas vezetésének ügye?!
Ami több mint egy éve kimaradt:
> A 2014. május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?
> A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a CSH nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a CSH is. Miért?
> 2013. július 29-én, a csepeliek.blog.hu, a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. List nincs! Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.
> 2014. október 22-én Németh Szilárd átadta hivatalát Borbély Lénárdnak, az átadás-átvételi
dokumentumok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.
> 2014. november elején, már Borbély úr regnálásának időszakában elbocsátották a Polgármesteri Hivatal aljegyzőjét és öt munkatársát. Az elbocsátások okairól és körülményeiről azóta sincs semmilyen tájékoztatás.
> Szentesi úr, immár 58. hete nem közli saját munkatársa és a Csepeli Munkásotthon Alapítvány vezetése közötti levélváltást, amelyben az intézmény vezetői konkrétan válaszoltak az újságíró kérdéseire. Az újságíró kérdései és a válasz az alábbi linken olvasható: http://www.csepelimunkasotthon.hu/Peterspictures%202016.01/valasz.pdf
> blogunkon 2015. szeptember 29-én megjelent, az „Elúsztatták a közpénzt: biliborulás után elhárítási láz Csepelen” című cikk, amely a vesztes per kérdésével foglalkozva több kérdést vet fel, és Németh Szilárd korábbi, valamint Borbély Lénárd jelenlegi polgármester felelősségét fogalmazza meg. Vajon miért hallgat a szerző és a CSH is a testületi ülés ezen napirendjéről, illetve a blogunkon megjelent írásban felvetett felelősségről?
