2010 októberétől fideszes vezetése van Csepelnek: az önkormányzat azóta próbálja visszaszerezni az MSZP-s vezetés által pénzszerzési céllal kiprivatizált ingatlant. Borbély Lénárd polgármester a testület ülésén elmondta, hogy a visszavásárlás egyszer már hajszál híján sikerült. Akkor az önkormányzat volt az egyetlen ajánlattevő, de az ingatlant meghirdető bank visszalépett a pályázattól. Az azt követő pályázaton az önkormányzat ugyanazt az ajánlatot tette, mint korábban. Egy ingatlanforgalmazó cég azonban alig néhány millió forinttal többet ígért a nem nyilvános liciten. A cég szociális célú hasznosítási javaslattal kereste meg az önkormányzatot. Mivel az önkormányzat nem ért egyet semmilyen lakófunkcióval, így a szociális hasznosítási móddal sem, most ezzel a céggel próbál a kerület vezetése egyezségre jutni - ehhez kérték a képviselők beleegyezését.

Az előterjesztésből hamar heves vita lett. A képviselőtestületben ma is három olyan politikus ül, akik valamilyen formában felelősek az iskola sorsáért. Dobák István, Borka-Szász Tamás és Horváth Gyula MSZP-s képviselőkként, utóbbi alpolgármesterként vette ki a részét az iskola bezárásában majd privatizációjában. Dobák István ma is MSZP-s, Borka-Szász Tamás és Horváth Gyula pedig a Gyucsány-párt politikusai. A vitán elhangzott, hogy az iskolát 2007-ben megvásároló cég utalást tett arra, hogy nem keveset fizettek, hogy az intézményi besorolást megváltoztassa az önkormányzat, és lakóparkot építhessenek az iskola helyére. 2010 után 1,5 milliárd forintos kártérítési pert indítottak Tóth Mihály MSZP-s polgármester ígéretére hivatkozva, ám végül nem mutatták be, hogy kinek és hogyan fizettek pénzt az átminősítésért. Így csak gyanítható, hogy korrupció is lehetett az iskola megvásárlásának körülményei között.

A gazdasági válság miatt az iskola lebontása és a lakópark építése elmaradt, az épület pedig hamar Budapest egyik szégyenletes szellemépületévé vált.

Németh Szilárd, volt polgármester, jelenlegi országgyűlési képviselő – aki az ülésen is felszólalt -, többször tárgyalt az egykori iskola és a szintén kiprivatizált Kis-Duna parti ingatlan visszaszerzéséről, de akkor még sikertelenül. A cég tönkrement, így szállt az ingatlanok tulajdonjoga a bankra. Tőlük sikerült az önkormányzatnak a Kis-Duna parti ingatlant visszavásárolni. Ott, az egykori Napközistábor helyén a kerület ismét hasonló, iskolásoknak, gyerekeknek szánt ingatlanhasznosítást szeretne.

A Görgey Artúr Iskolát azonban nem sikerült a banktól elsőre megszerezni. A bank ötször próbálta a telket eladni, abból egy alkalommal csaknem sikeresen. Az akkori nyertes – aki 97,1 millió forintot fizetett volna a telekért - megkereste az önkormányzatot. Ők 300 lakásos lakóparkot akartak építeni, és 2016-ig átadni. Az önkormányzat jelezte, hogy nem adnak ehhez hozzájárulást, a cég pedig visszalépett. A csepeli önkormányzat aztán egy későbbi pályázaton 30,5 millió forintos árajánlatot tett, amit a pályázat kiírója nem fogadott el. Az ötödik értékesítési kísérletnél a törvény szerint már el kellett volna fogadniuk az önkormányzat ajánlatát, ám ekkor lépett be a zárt licitbe a Pércsi 37 Ingatlanforgalmazó Kft., amely a pályázatot megnyerte. A cég szociális célú hassznosítási javasslattal kereste meg az önkormányzatot. Az önkormányzat ezt továbbra sem támogatja, ezért tett javaslatot Borbély Lénárd polgármester a telek megvásárlására. A hosszú és heves vita ellenére a többség támogatta az előterjesztést.

2.) 21ora.hu: Megveheti az önkormányzat a 15 éve kísértő csepeli szellemiskolát

Az erről szóló előterjesztés az ellenzék támogatásával ment át, de a szokásos fideszes politikai showműsor természetesen a pénteki képviselő-testületi ülésen sem maradhatott el.

Fidesz-MSZP-Jobbik -Párbeszéd vegyes koalíció alakult Csepelen az egykori Görgey Artúr Általános Iskola ügyében. A valaha szebb napokat látott, ám a sétányok lakóit minimum 10 éve szellemtanyaként kísértő iskolaépület és udvar sorsát a rendkívüli önkormányzati ülés előtti posztunkban részleteztük.

Itt most csak annyit, hogy a 2007-ben egy ingatlanbefektető céghez, majd annak bedőlése után a bankhoz került ingatlan a felszámoló pénzintézet legutóbbi árverésén egy bizonyos Pércsi 37 Kft. tulajdonába került, mivel a cég valamivel többet ajánlott a Görgeyért, mint az önkormányzat.

Lényeg

A testület fideszes többsége az ellenzék támogatásával (illetve a DK tartózkodásával) elfogadta a javaslatot, amely felhatalmazza a kerületvezetést, hogy maximum 40 millió forintig megvásárolja a Pércsi 37 Kft. által az árverező banktól nemrég megvett ingatlant.

Bővebben

A szimplán a Görgey ügyében összehívott ülésen a lényeget tekintve más nem történt, habár előzetesen többen ingatlanmutyit sejtettek, mondván, remélhetőleg nem valamiféle összejátszás áll a háttérben, melyben a jólértesült Fidesz-közeli vállalkozó utólag sok pénzt tud majd zsebre tenni a csepeli adófizetők kárára.

Ennek egyelőre nincs jele, mivel az önkormányzat vételi ajánlata és a Pércsi 37 Kft. nyertes ajánlata között alig pár millió forint a különbség. Vagyis a kerület, amely a pénteki döntés értelmében 40 millió forintig mehet el a debreceni céggel való alkudozásban, jelen állás szerint nem nagyon fizethet rá.

Ezzel együtt a történet több kérdést is felvet, illetve több szempontból sántít. Az egyik, hogy

miért kellett azt utóbbi napokban hajléktalan, sőt menekültszállóval riogatni a csepelieket?
Az addig OK, hogy a Pércsi 37 Kft. az ingatlan megszerzése után állítólag úgy tájékoztatta Borbély Lénárd polgármestert, hogy szociális célja kívánja hasznosítani. Amire a fideszes városvezetés rögtön reagált: meg kell védeni a csepelieket a csövesektől a migránsoktól meg főleg, nyilván.

Csakhogy ahogy korábban az önkormányzat már meggátolt egy társasházépítést a területen azzal, hogy világossá tette: nem fog engedélyt kiadni lakóépületi célra. Ugyanígy ezt most is kiköthette volna. Vajon miért nem ezt tették? Ettől függetlenül még bőven visszavehették volna az ingatlant, ezért nem kellet volna félreverni a vészharangot. Hacsak nem úgy gondolták, hogy nagyobb politikai hasznot húzhatnak egy rendkívüli képviselőtestületi ülés összehívásából, ahol Németh Szilárd ismét eljátszhatja a csepeliek megmentőjének szerepét.

A kommunikációs trükk elméletet erősíti, hogy Borbély Lénárd jóvoltából a kerületi képviselő-testület lassan többször tart rendkívüli ülést, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ezzel a döntéssel is nyugodtan várhatott volna még egy hetet az önkormányzat, amikor rendes havi testületi ülésre fog sor kerülni.

Már ha nem az volt a cél, hogy Németh Szilárd megjelenhessen, és meglobogtathassa  a 2011-ben a csepeliek pénzéből kiadott Vörös Csepelt. (A méregerősre és méregdrágára sikerült fideszes propagandakiadványból természetesen a Görgey iskola ellopásáról szóló rész hangzott el.)

Ahogy az várható volt, Borbélyék javaslatát a szavazásnál végül az ellenzéki képviselők nagy többsége is támogatta, hiszen azzal értelemszerűen mindenki egyetért, hogy az iskola és környéke rendbe legyen téve végre.
Más kérdés, hogy nem az ingatlan megszerzése lesz itt a nagy tétel, hanem pl. a bontás, ami alsó hangon is 3-4-szerese lesz a vételárnak. És utána ugye még kezedeni is kell valamit az üressé váló telekkel. Kommunikációs célja lehetett tehát annak a rendkívüli ülésnek, amit a volt Görgey suli ügyében hívott össze Borbély Lénárd polgármester. Az előadás nem is maradt el.

3.) Horváth Gyula: Mindenki magából indul ki!

A pénteken reggel 9 órára összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésen egy napirend tárgyalását jelezte a meghívó: a Görgey Általános Iskola önkormányzat által történő megvásárlását. Mindjárt az elején Borbély Lénárd a „mindenki magából indul ki” beköszönéssel nyitott! Aztán a gondolat folytatásaként kapásból megkérdezte Borka-Szász Tamást, Dobák Istvánt, és Horváth Gyulát, hogy vallják be mennyi csúszópénzt fogadtak el 2007-ben azért, mert megszavazták a Csikó sétányon lévő iskola eladását?

A megnyilvánulásból látszik a Fidesz logikája! Az a gyakorlat, amit ebben az országban uralkodásuk alatt meghonosítottak. A strómanok, kitartottak, és haverok rendszerében elképzelhetetlen az élet másként, mint lopás, csalás, és sikkasztás nélkül. Még feltételezni sem tudják, hogy a meghozott döntések elvi alapon, az akkor érzékelhető politikai, gazdasági, vagy szakmai kérdések mentén történtek. Mivel magukból indulnak ki - nem képes felfogni, hogy a gazdasági világválság idejében a felelősen gazdálkodó szervezetek lehetőségeik megtartása érdekében bevételek megszerzésére törekedtek. A forrásokat ugyanis a megnövekedett szociális egészségügyi és más ellátási követelmények ellátására valamiből elő kellett teremteni.

A megnövekedett munkanélküliek, az emelkedő hajléktalanok, a nincstelenek, az éhező gyermekek, a betegek ellátásához az akkori bevételek nem adtak fedezetet. A szocialista vezetés nem csökkentette az erre szükséges forrásokat, hanem előteremtette! Erre két lehetőség mutatkozott: az átmenetileg haszontalan vagyonelemek értékesítése, vagy hitelek felvételével az önkormányzat eladósítása. A szocialista vezetésű szervezetek az előző, a fideszesek az utóbbi megoldást választották. Ezért volt az, hogy a 2010-es választás után a Fidesz által eladósított önkormányzatokat, az állam pénzéből kellett konszolidálni. Ha ez nem tudatos hazárdjáték volt a települések lakóinak életével, akkor semmi! A kérdés bonyolult rendszerét meglepő módon az ülésen jelen lévő, és felszólaló Németh Szilárd tudta a fideszesek közül értelmezni egyedül.

A mostani csepeli vezetőket nem zavarta az sem sommás kritikájukban és (bunkó beszólásaikban) hogy mai legkedvencebb munkatársaik (jegyző, Városgazdálkodási, és Városépítési Irodavezetők) szakmai alátámasztói, és aláírói voltak az akkori döntéseknek. Az előterjesztők magatartása azt mutatta, hogy egyáltalán nem akarják a kérdés szakmai jellegét kitárgyalni, hanem saját elképzeléseik ráerőltetését kívánták a testülettel elérni. Ez meg igen nyögvenyelősre sikeredett! Nagyon bűzösnek tűnt ugyanis, hogy a kérdéses vagyonelem megvásárlását egy áttételen, a debreceni Fidesz közeli vállalkozás áttételén keresztül akarják Borbélyék abszolválni.

Persze, hogy feltűnt az ellenzéknek, hogy itt az árak machinációja, az ár mesterséges feltornázása, a pénzek elrejtésének ügye is előkerülhet, ami a hűtlen kezelést is kimerítheti. Ennek kizárását, az ügylet tisztázását szerette volna a maga számára biztosítani az ellenzék. Ezért tett fel kérdéseket, ezért mérlegelt. És ezt szerette volna ellehetetleníteni Borbély és csapata!

Ezért volt az, hogy kemény vádaskodással, a becsületsértést kimerítő beszólásokkal kívánta befogni az ellenzék száját. Még a velük szemben megértést, és az ellenzékkel szemben semmilyen együttérzést sem tanúsító Párbeszédes Hudák Jánost is kiosztotta Ábel Attila. A napirendhez egyáltalán nem kapcsolható módon elmondta, hogy hetvenmilliót adtak Hudák felesége vállalkozásának korábban, így megszólalását megtorlandónak tartják. Hudák korábbi a terület vásárlási tranzakciót elemző megnyilvánulásait hiteltelenné, őt magát pedig megalázottá tették, hogy elérjék céljukat. A végére teljesen összezavarodott Párbeszédes valószínűleg nem segített a fideszeseknél kialakult rossz helyzetén azzal sem, hogy aztán megszavazta az egyre több sebből vérző előterjesztésüket. Borbély se gondolta, hogy azzal, hogy szélt keltett, vihart aratott!

4.) Dobák István: Rendkívülinél is rendkívülibb testületi ülés Csepelen

Egymás után hatodszor ült össze „halaszthatatlan sürgősséggel” a testület. Persze a kezdésre ez nem vonatkozott, hisz majdnem fél órát kellett várnunk a Fidesz frakcióra. Valószínűleg a fogatókönyvet még át kellett venni Németh Szilárddal is, aki megtisztelt bennünket pótolhatatlan jelenlétével. Egy perces felálással emlékeztünk nemrég elhunyt két díszpolgárunkra: Szegedi Lujzára és Strein Oszkárra. Az új pénzügyi ágazatvezető is bemutatásra került Szeder Istvánné személyében. Természetesen köszöntötték Németh Szilárdot, hosszan sorolva minden eddigi beosztását, funkcióját, megbízatásait ismertették egy nagyon gyenge taps kíséretében.

Borka képviselőtársam, kérdezte hogy minek ez a rendkívüli gyorsaság, megtudhatta a polgármestertől, hogy frakcióvezetőként,irányításával adták el az iskolát. Persze nem ő volt a frakcióvezető, de ez a Fideszeseket nem zavarja. Lényeg, hogy mindez elhangozzék. Borbély Lénárd nagyívű visszatekintést téve részletesen elmondta a történteket és azt, hogy kik voltak akkor a testület tagjai mindkét politikai oldalon. Semmi újat nem mondva, csak azt, ami amúgy is le volt írva. Közben megtudhattuk a Fidesz –KDNP arc poétikáját, amit eddig sohasem hallottunk „nyiltság a mi fegyverünk” és „ha Isten velünk egy csatában akor ki ellenünk” fantasztikusan új ismeretlen volt számunkra különösen az utóbbi. Aztán rá nem nagyon jellemzően Németh Szilárdi magasságokba emelkedve, sértegetve fenyegetőzött, vádaskodott, rágalmazott és természetesen burkoltan kommunistázott egy jót. Be kellett mutatni a jelenlévő fönőkének, hogy jó tanítványként kemény és kérlelhetetlen, és jó úton halad. Olyan mondatot is volt bátorsága mondani, amit kénytelen vagyok ide idézni:

„Nem szeretnék erős felütést adni ennek a történetnek, főleg azért, mert szerencsétlenségükre most a parlament elfogadta ezt az új, korrupcióval kapcsolatos jogszabályt, mely 12 évre tolta ki az elévülés idejét, ezért most már bevallhatnák képviselő urak, ha kaptak, mennyi kenőpénzt kaptak ennek az üzletnek a végbemeneteléért, már csak azért is, mert az ingatlan eladása után ha jól emlékszem, több képviselőtársunk itt a a testületben főleg Tárnokon vásárolt magának ingatlant a semmiből.”

A további kérdéseinkre válasz helyett megkaptuk, hogy ne értetlenkedjünk, mindenre választ kapunk a zárt ülésen. Persze értettük mi, hogy fontos sok kérdés ne legyen nyílt ülésen, mert az „megzavarja” a szerződő partnert. Zárt ülésről így persze nem írok.

A folytatásban nehezen lehetett visszatérni a kérdésekre, de végül is engedély után Gulyás János helyét és szerepét feszegette egy kérdező, majd Nagylaki Kálmán munkakörét és feladatát tudtuk meg polgármesteri szemszögből, akinek szerinte természetesen semmi köze nem volt ehhez az ügylethez.

Takács Mónika a tulajdonos lehetőségeiről, Szenteczky képviselőtársam Nagylaki szerződéséről, személyes kapcsolatáról, értékbecslésről kérdezett. Én megkérdeztem miért riogatja Ábel Attila a körzet lakosságát hajléktalanszálló építésével. Borka-Szász a vásárlás életszerűségéről, kétségeiről, Horváth Gyula jogszerűségről, a jegyző és a gazdasági vezető 12 évvel ezelőtti szakmai felelősségéről értekezett.

Én elmondtam, hogy  a körzet képviselőjeként évtizedes lakossági gond megoldásában reménykedem, de nem választási megfontolásból, mert tarthatatlan az ott lévő jelenlegi állapot, és ez belátható időben megszűnne amennyiben az önkormányzatnak sikerül megvásárolni az iskolát.

Ábel Attila hozzászólásában szocialista bosszúról beszélt, ami a tanárok és az iskola volt igazgatója, Németh Szilárd ellen irányult!?

A testületi ülés kiemelt vendége és fénypontja Németh Szilárd akkori iskolaigazgató volt, aki a patkányok és patkányozás „szakértőjeként” szólt az iskola bezárása előtti időkről. Elmondása szerint vörösen izzott a patkányok szeme. A meglepő, de mulatságosnak nem mondható színezetű politikai vádaskodást követően atyáskodva figyelmeztette Borbély polgármestert, hogy ne bízzon senkiben, majd a tárgytól messze eltérve folytatta és értékelte Csepel jelenlegi számára gondot jelentő intézmények sorát, Munkásotthont, Csepel sc, stadiont stb. helyzetét.

A szavazás végül is a sértegetés, fenyegetőzés, vádaskodás, rágalmazások sora ellenére a lakosság érdekeinek messzemenő figyelembe vételével, majdnem egyhangú 18 igennnel és 2 tartózkodással ért véget.

A bevezetőt írta és az összeállítást készítette:

anzágo

Fotó: csepel.hu