Jedlikes diákok bolondozása 1982-ben a bolond ballagáson. Mostanában a csepeli városvezetők bolondítják a népet? Egyelőre még csak a szájról szájra adott értesülések szárnyalnak a gimnázium körül, de ki tudja, a háttérben, a színfalak mögött mi történik...
Egyre több pletyka kering a Jedlik ötmilliárdosra tervezett felújítása körül. Mindig így van, amikor a döntéshozók az érintettek megkérdezése nélkül, a nyilvánosság megkerülésével, a háttérből, hatalmi alapon hoznak embereket, intézményeket, szervezeteket érintő döntéseket. Úgy tűnik, a Jedlik esetében is erről lehet szó, pedig az önkormányzati vezetés, a látszat kedvéért, még egy egyeztető tanácsot is létrehozott. Ennek munkájában szerepet szántak néhány csepeli notabilitásnak, az intézmény képviselőinek, de Németh Szilárd kedvenc polihisztorának, Takaró Mihálynak is.
Mit bíznak Takaróra, a
nemzet irodalomtanárára, íróra, költőre, iskola- és egyetemalapító református főgondnokra, a Magyar Református Világszövetség egykori főtitkárára, Nyirő József, Tormay Cecile és Wass Albert műveinek avatott szakértőjére és terjesztőjére? Takaróra, akit Németh Szilárd szívesen használt fel és ki, amikor még 2012-ben, csepeli polgármesterként, éppen a Radnóti Miklós Művelődési Házban beszélt a nácik mellett végsőkig kitartó Nyirő munkásságáról, nagyságáról.
Mielőtt belebonyolódnék Németh kiválasztási szempontjaiba, a bizottság létrejöttének körülményeibe, összetételébe, működésének kérdéseibe, nem létező hatáskörébe, az ötmilliárdos beruházás indokoltságába, abba, hogy miért nem tárgyalta meg a képviselő-testület a minisztériummal megkötött támogatási szerződést, visszatérek a pletykákra. A gimnáziummal szembeni csepeli piacon, de ismerősi körökből is egyre többször hallom: túlméretezték a beruházás költségeit.
A nem létező Weiss Manfréd Terv részét képező felújításra biztosított öt milliárdból, még szakemberek szerint is, több új iskolát lehetne építeni, mások szerint pedig még néhány csepeli iskola felújítása is beleférne a hatalmas keretbe. Hány milliárdot fognak ebből ellopni – kérdezik egyesek. Sokan mondják, minek kell a gimnáziumba kápolna, amikor nem messze tőle három templom is található. Mások a tervezett tanmedencét kifogásolják. Szerintük inkább meg kellene építeni a 2010-ben beígért csepeli fedett uszodát, hogy valamennyi csepeli gyerek megtanulhasson úszni, már az általános iskolában.
Ennél érdekesebb azonban, hogy Németh képviselő úr, most a honvédelmi ügyek avatott miniszterhelyetteseként, és Borbély Lénárd polgármester állítólag azt tervezi, hogy a Jedlik Ányos Gimnáziumot, a beruházást követően átjátszák az egyháznak. Járnak a piacra jedlikes gyerekek szülei, akik szerint ezzel már a tanárok nagy része sem ért egyet. Igaz, tette hozzá az egyik bennfentes szülő, „biztos helyről tudja”, hogy a tanári kart meg sem kérdezték az egyházi átadás terveiről.
Nem tudom, mi igaz a pletykákból, de ha igaz, akkor a kerület egyetlen, szakmailag jó színvonalú gimnáziumából létrehoznak egy elit egyházi középiskolát, állami pénzből, az adófizetők köztük a csepeli adófizetők pénzéből, amit mégiscsak illene a csepeliekkel is megbeszélni. Akarják-e gyermekeiket egyházi intézménybe íratni, meg tudják majd fizetni az egyre növekvő tanítási költségeket? Szükség van-e Csepelen egyházi gimnáziumra, s mi lesz azokkal a csepeli gyerekekkel, akiket szüleik nem akarnak egyházi iskolába járatni?
A választások óta egy sort sem közölt a Csepeli Hírmondó a Jedlik Gimnázium felújításáról, az egyeztető tanács munkájáról. A legutóbbi, május 17-én megjelent szám 3. oldalán közölt „Tervezett idei fejlesztések” című összeállításból még ki is maradt a gimnázium felújítása, amiből talán egyértelmű: idén nem történik semmi az ügyben. Miért nem? Vagy csak nem akarnak róla írni? Lehet, hogy most már nem annyira fontos az egész, s ottmarad az iskola, tele bizonytalansággal? Az áprilisi országgyűlési választáson Németh vesztett, Borbély Lénárdot meg nem érdekli a Jedlik sorsa?
vox
