Átszállás! Írány a "heringjárat"! Mi a véleménye a csepeli városvezetőknek a HÉV-vonal felújítása körüli idegőrlő helyzetről és a megdöbbentő híresztelésekről? Nincs véleményük vagy csak titkolják? Makacsul titkolják azt is, hogy a csepelieket, az önkormányzatot milyen anyagi kár éri az iparűzési adó és az építményadó csökkenése, illetve a gépjárműadó elvonása miatt...
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) július 1-én megjelent 13. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Sok kép, még több, a konkrétumokat nélkülöző írás a lap legújabb számában. Már a címek is mutatják, hogy a szokott nyári vegyes salátát kapta most is az olvasó. Ugyanakkor hetek óta nincs válasz sok csepelit foglalkoztató kérdésekre. Például:
> Hetek óta nem írnak egy sort sem a koronavírus okozta veszélyhelyzet valós csepeli számairól. Mikorra várható a veszélyhelyzet feloldását követő első csepeli képviselő-testületi ülés, s vajon számot ad-e Borbély úr a veszélyhelyzetben meghozott döntéseiről?
> Kimaradt a CSH-ból a helyi vállalkozók, kis- és nagyvállalatok veszélyhelyzet miatti állapotának bemutatása, a felszámolásig jutott Csepel Holding sorsának feldolgozása. Hányan lettek/lesznek az ott dolgozók közül munkanélküliek? Milyen anyagi kár érinti az iparűzési adó és az építményadó csökkenése, illetve a gépjárműadó elvonása, a felszámolás, a vészhelyzet miatt az önkormányzatot?
> Mi a véleménye a csepeli önkormányzati vezetőknek a
HÉV-vonal felújítása körül „megindult” híresztelésekről?
> Nem ír a lap semmit a Hárosi terület fejlesztéséről, az ottani elmaradottság felszámolásáról, a terület elgettósodásáról. Miért nem?
Az önkormányzati vezetők szerint ezek a kérdések nem érdeklik az embereket? Nem hisszük. Azt viszont igen, hogy szerintük a helyi sajtónak (is) mindig minden esetben a hatalmon lévőket, nem pedig a csepelieket, a lap olvasóit kell szolgálnia. Igaz, az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszere ezt várja el a médiától. Szerintünk a csepeli önkormányzati vezetők és az általuk irányított Csepeli Hírmondó szerkesztősége nem tud és nem akar kilógni a sorból.
Véleményünk a cikkekről:
1) Köszönöm a dolgozóinknak, köszönöm a csepelieknek!
Már vártuk a veszélyhelyzeti időszakot lezáró, összegző, értékelő cikket. Összegzésből, elemzésből, értékelésből keveset kaptunk, viszont megismerhettük a polgármester véleményét arról, hogy „több száz idős vagy krónikus betegségekben szenvedő ember életét sikerült megmenteni.” Megtudtuk, hogy „Veszélyhelyzetben nem pártoskodunk”, csak azt nem, hogy akkor a polgármester a cikk vége felé miért pártoskodik. Neki szabad, az ellenzéknek nem? Az sem volt pártoskodás, hogy ebben az időszakban a hivatalos önkormányzati honlapon, a csepel.hu-n összesen nyolc, egyértelműen pártoskodó írás jelent meg? Egyébként ami a pártoskodást illeti, semmi értelme nincs a mondatnak, hiszen egyrészt a képviselő-testület politikai testület, másrészt minden intézkedés megítélése, értelmezése egy párt által delegált, nem szakember képviselő részéről, egyben politikai döntés is.
Azt is elmondta monológjában a polgármester, hogy „az önkormányzat sokat költött a vírus elleni védekezésre.” Azt már elhallgatta, hogy mennyi az a sok? Több önkormányzatnál nyíltan sorolták a kiadásokat, Csepelen meg titkolják azokat a plusz kiadásokat, ha voltak, amelyekkel a helyi önkormányzati vezetés, az adományokon túl, maga is segítette, anyagilag, a valóban rászorulókat, a komoly veszteségeket elszenvedő vállalkozásokat. A cikk melletti zöld keretes írásban is csak a lakossági összefogás eredményeként összejött 4,078 milliót merik leírni. Miért?
Arról sem nyilatkozott a polgármester, hogy Csepelen hányan kapták el a vírust, hányan kerültek kórházba, hány főt kellett lélegeztető gépre kapcsolni, hány csepeli beteget küldtek haza, ágyszámcsökkentésre hivatkozva? Érdekes módon hallgatja el a kerületi fertőzöttek számára vonatkozó tényeket, amikor a kerület által végzett, a lakosok egy rétegére vonatkozó tesztek eredményéről beszél. Nem veszi ugyanis figyelembe a budapesti és országos adatokat. Nem tudjuk például most sem, hogy pl. az Országos Operatív Törzs által közzétett, a fertőzöttek, a kórházi kezelést, ezen belül lélegeztető gépi ellátást kapott betegek között hány csepeli lakos volt, illetve van nyilvántartva. Miért nem?
Borbély úr, pártkatonaként, nem sajnálja, hogy a kormány elvonta a kerülettől a 220 milliós nagyságú gépjárműadó bevételt. Van azonban olyan fideszes polgármester, nem is egy, akinek települése az elvonás miatt anyagi gondokkal fog küszködni. Ők nem így nyilatkoztak. Annak ismeretében is fenntartja ezen véleményét, hogy eközben, a vészhelyzet időszakában a kormány milliárdokkal támogatta a sportot, szórta a pénzt további sportberuházásokra? Arról nem is beszélve, hogy ezt az összeget például a csepeli rászorultakra vagy a csepeli utak aszfaltozására is fordíthatta volna.
Végül, nincs új a nap alatt: TK-nak, a polgármesteri monológ lejegyzőjének, a leírtak szerint, egy kérdése sem volt. Nem mert kérdezni? Esetleg nála ez az újságírói munka csúcsa? Vagy nála is hatott a vírus, no nem a korona-, hanem a NER-vírus, azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének vírusa.
2) Karácsony azzal büntet, amit elítél
Ez a harmadik alkalom, amikor ezzel a témával foglalkozik a CSH. Mivel mindegyik írásra érkezett blogunk hoz vélemény, ezért olvasóink figyelmébe ajánljuk az alábbi linkeken elérhető írásokat:
A legutóbbi lapszámban leírtakhoz szerkesztőségünk, hangsúlyozva, hogy tényleg negatív hatása van néhány kerületi utca felújításra tervezett összeg visszavonásának, az alábbi, szerintünk most is helytálló megjegyzéseket tette:
„Korábbi véleményünkből egy gondolatot emelünk ki: „az utóbbi években Csepel igen komoly fejlesztési lehetőségekhez jutott, olyanokhoz is, amelyeket nem minden kerület kaphatott meg. ..Nem a milliárdokat kitevő sportberuházásokra (kézilabdacsarnok, birkózó akadémia a Hollandi úton, nagy méretű sportpálya a Napközis tábor melletti területen) vagy a Jedlik 5 milliárdos, valamikor bekövetkező pazarló felújításra gondolok, hanem pl. a 2018-as, 10 milliárdos nagyságú Budapest útépítési Programban elnyert 2,5 milliárdos (!) támogatásra.”
Hozzátesszük az idén átadott két játszóteret ( Rákóczi Kert, Tejút park), összesen 970 milliós(!) kormányzati, illetve fővárosi támogatásból építette meg a kerület. Mindez azt mutatja, hogy Csepel az elmúlt 2-3 évben átlag feletti támogatást kapott a kormánytól és a fővárostól. Eközben idén a kormány a koronavírus okozta vészhelyzet miatt visszaesett gazdaság helyreállítása érdekében tízmilliárdokat vont el a fővárostól, ami, többek között már eldöntött útfelújítások újragondolását is szükségessé tette a fővárosban.”
