Vesszen a HÉV, vesszen a Boráros téri végállomás? - És nem szakadt rájuk a mennyezet…- Elterelő kommunikációs hadműveletek a Hírmondónak titulált szócsőnél
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) január 13-án megjelent 1. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Egy hónapi szünet után jelent meg a Csepeli Hírmondó idei első száma. A fontosabb témák a lapból: Csepeli Munkásotthon, játszóudvar átadás, útépítések, új járványügyi labor épül Csepelen, „hamarosan” oltanak a szakrendelőben, a csepeli közvélemény-kutatás eredményei, változatlanul nem jár a HÉV a Boráros térig, stb. Most sem maradhatott ki a polgármester egyoldalú, a Fidesz főváros ellenes kampányharci célkitűzéseit segítő harca, Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Eközben
Borbély úr változatlanul és mélyen hallgat a csepeli gerincút folytatásáról, a közlekedés okozta környezetszennyeződésről, a járvány okozta csepeli veszteségekről, gondokról, az egészségügyi, szociális feszültségek növekedéséről, a kormány Csepelt is keményen érintő pénzügyi elvonásairól.
Véleményünk a cikkekről:
1) A Munkásotthon valóban a csepelieké!
Eléggé félreérthető a cím, illetve az m szignóval jegyzett cikk írója számára nyilatkozó Borbély Lénárd első két mondata: „Meggyőződésem, hogy a legfontosabb az, hogy a csepelieké maradt a Munkásotthon. Én mindig is ezt mondtam és most így is cselekedtem.” Félreérthető, mert egyrészt a Munkásotthont annak idején a szakszervezetek, a helyi és Csepel környéki szociáldemokrata szervezetek, leginkább a csepeli munkások támogatásával hozták létre és 100 éves működése alatt mindig a csepelieket, az érdeklődő, jóra nyitott, alkotó emberek felemelkedését szolgálta. Sohasem volt önkormányzati tulajdonban, ezért
értelmezhetetlen politikai hablaty, hogy „a csepelieké maradt a Munkásotthon”. A fideszes vezetők szerint „kommunista fészek”, holott a rendszerváltás után minden politikai szervezet igénybe vette az intézmény szolgáltatásait. Ők azonban hatalmat és vagyont akartak/akarnak mindenek felett. Ergo vissza kell szerezni a csepelieknek, mondták/mondják már több mint 10 éve. Azonban a Munkásotthon Alapítvány kuratóriuma és a polgármester közötti decemberi megállapodás sem változtatott semmit: az Alapítvány és vagyona nem került önkormányzati tulajdonba.
A megállapodás révén az önkormányzat delegáltjai kerültek többségbe a kuratóriumban, ami persze nem kevés, sőt gyökeres változást is hozhat. A folyamatosságot viszont továbbra is a kuratórium korábbi elnöke és az intézmény igazgatója biztosíthatja. Ami pedig a 100 éve létrehozott intézményi vagyont, az 1968–ban újjáépített épületet és az egész ingatlant illeti, azt az új összetételű kuratórium sem játszhatja át, még az önkormányzatnak sem.
Félreérthető a polgármester szövege azért is, mert most az intézmény régi nagy barátjaként beszél („Én mindig is ezt mondtam...”), mintha korábban nem azért harcolt volna, először
Németh Szilárd időszakában, alpolgármesterként, majd 2014-től polgármesterként, hogy a Munkásotthon az önkormányzat tulajdonába(!) kerüljön. Mindemellett mindvégig fenntartotta a Németh által 10 éve hozott döntést: semmilyen támogatást nem adott ő sem a Munkásotthonnak. Most, lehet, hogy az idők szava, lehet, hogy az intézmény helyzete, de lehet, hogy volt főnökének, Németh Szilárdnak a csepeli „terjeszkedése, birodalomépítése” (Hollandi úti birkózócsarnok építése, Csepel SC megvétele) ébresztette rá, váltania kell. Ebből a szempontból logikus lépését megkönnyítette az Alapítvány már-már kezelhetetlen anyagi helyzete, amelyet leginkább éppen ők segítettek elő, a ház tudatos és erkölcstelen kivéreztetésével. A kuratórium összetételének változásáról azonban még végig kell vinnie a megállapodást, amely szerint a CSMOA kuratóriumában mostantól 4:1 arányban az önkormányzati vezetés delegáltjai kaptak helyet, pontosabban az ennek kapcsán tett ígéreteit, amelynek lényege: a jövőben minden formában támogatják a Csepeli Munkásotthon Alapítványt. Ehhez meg kell szereznie minisztériumi és kormányzati támogatást, de a Fideszt, továbbá a helyi belső ellenzékét is maga mellé kell a témában állítani. Ráadásul a felsőbb szervek felé vezető utak közepén mindenhol Németh Szilárd áll. Harcuk tehát nemcsak kettejük jövőjét, de ebben az esetben a Munkásotthon sorsát is eldöntheti.
Lásd még:
2) Csepelen új járványügyi labor épül
Blogunk már január 10-én foglalkozott a témával
ezért most csak egy megjegyzést emelünk ki korábbi írásunkból, azt, amelyikre azóta sem reagált az önkormányzat vezetése:
„Több hírforrás (index.hu, hirklikk.hu, piacprofit stb.) is megírta, hogy a Synlab Hungary Kft 281 millió forintot fordít csepeli magándiagnosztikai laborjának fejlesztésére, így a csepel.hu is megosztotta, a koronavirus.gov.hu-tól átvéve a hírt. Az okirat átadási ünnepségen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Németh Szilárd a Fidesz alelnöke „a térség választókerületi elnöke”. (Az Ábel Attila alpolgármester által tulajdonolt és működtetett csepel.info az Infostart-tól vette át a hírt, ahol Németh Szilárd nevét meg sem említik!) Kérdésünk: hol volt Borbély Lénárd, a kerület polgármestere,”
3) P+R parkolók: a főváros nem tarja az ígéretét
Blogunk korábban már foglalkozott ennek a cikknek a témájával is: https://csepeliek.blog.hu/2021/01/10/bastya_elvtars_nemeth_szilard_mar_nem_szamit_de_hol_van_borbely_lenard_nyilatkozathaboru_belharc#more16378606
Két korábbi megjegyzésünket azonban ismételten megerősítjük mivel ezekre most sincs válasz az önkormányzat részéről:
- a) A cikkben javasolt helyszín a volt Csepel Művek területén van, megszerzése jogilag is nehézkes, éppen a sok tulajdonos miatt, s anyagilag sem biztos, hogy a főváros, a kormány anyagi elvonásai miatt, fel tudná vállalni.
- b) A főváros és a kerület szakemberei tárgyalnak a HÉV déli irányban történő meghosszabbításáról, ezért célszerű lenne a javasolt helyszín helyett a déli területen megoldást keresni a P+R parkolónak.
Persze sejtjük, valóban egyszerűbb állandóan szidni a fővárosi vezetést, megfelelni a Fidesz vezetés diktálta politikai kampánykövetelményeknek – bár sehova sem vezet, sőt…
4) Továbbra sem közlekedik a teljes vonalon a H7-es HÉV
Arról a HÉV-ről van szó, amit korábban csepeli HÉV-nek hívtunk, s arról amiről hónapok óta nem hajlandó, korábbi ígéreteik ellenére, korrekt tájékoztatást adni a csepelieknek az önkormányzat vezetése. Még egy közmeghallgatásra sem álltak ki a csepeliek elé. A rövid, Borbély Lénárd levelét újra és újra ismertető hírben leírtakat már régóta ismerik a csepeliek, sőt mindennap megélik, megszenvedik a kialakult és elfogadhatatlan helyzetet. Ez van, erre képes a polgármester és csapata. A HÉV-ért folytatott „harcban” az önkormányzat vezetése évek óta ki sem ment/megy a harctérre. Inkább „vesszen” a HÉV, de nem mertek/mernek szembeszállni a kormányzattal, a Nemzeti Együttműködés Rendszerével.
A novemberben lezajlott közvélemény kutatásban sem mertek a témára rákérdezni. https://csepel.hu/anyagok/kepek/cikkek/2021_01/kutatas.pdf
A valószínű végeredmény: még évekig várhatunk arra, hogy átszállás nélkül jussunk be a Boráros térre, a mi tovább ronthatja Csepel helyzetét, elzártságát a fővároson belül, s elősegítheti a csepeliek további elvándorlását.
5) Felmérés: helyi ügyekben a Csepeli Hírmondóból tájékozódnak a csepeliek
A novemberben készült felmérés értékelése során a közvélemény kutatást végző szervezet 50 témát dolgozott fel, ebből január 11-én „válogatott” a csepel.hu. A válogatást közölte most a CSH. Azon kívül, hogy olvasóink figyelmébe ajánljuk a cikkel kapcsolatban blogunkon megjelent írást
néhány megjegyzésünk, kérdésünk még maradt a felméréssel kapcsolatban:
> nem derül ki hogy melyek voltak a „mintavétel” alapelvei, mennyire játszott szerepet a felmérésben a véletlen kiválasztás pártatlansága. Olvasóink többsége szerint ugyanis a Csepeli Hírmondó elismertsége, megítélése sokkal rosszabb, amit nem igazol vissza a felmérés értékelése. Miért nem? Talán a megrendelő részéről volt valamilyen „ajánlás” a minta összetételére vonatkozóan? Mindez elkerülhető lett volna, legalább a mintavétel módjának, illetve helyi alapelveinek ismertetésével, ami ilyen esetekben egyébként alapkövetelmény.
> Milyen alapon került a kérdések közé az időnként szélsőséges, egyértelműen jobboldali cikkeket, véleményeket megjelentető, fideszes tulajdonú és szerkesztésű csepel.info és annak Facebook-oldala? Talán azért, mert az önkormányzat által, közpénzből működtetett, Ábel Attila alpolgármester által irányított csepel.hu és Csepeli Hírmondó is több alkalommal idézi Ábel Attila hírblogjának cikkeit? Miért nem került a közvélemény kutatás kérdései közé az ellenzéki média helyi megítélése?
> A kérdések között kiemelt kezelést kapott a Borbély-Németh párharc éppen aktuális témája, a birkózócsarnok továbbfejlesztésének problémája, Borbély harca a fővárosi vezetéssel. Kérdésünk: mi az oka a kiemelt kezelésnek? Véleményünk: a helyzethez igazított, másképpen manipulált kérdésekre csak egyféle választ lehetett adni: egyetérteni a polgármesterrel, ami nem jelenti, hogy minden kérdésben egyetértenek vele a csepeliek. Csak azok a kérdések – lásd a javasolt cikket –, valamiért nem lettek feltéve a csepelieknek. Miért nem?
