Most éppen azt próbálja elhitetni a kormány, hogy bármit is számít a nyitásról szóló nemzeti konzultáció. Pedig valódi, következményekkel járó és politikailag sem kockázatos kérdéseket is fel lehetett volna tenni – de a magyar kormány erre már akkor sem képes, ha éppen megtehetné.

Az, hogy a nemzeti konzultációnak sem a magyar nemzethez, sem a konzultációhoz nincs sok köze, nem lehet újdonság egyetlen gondolkodó magyar embernek sem. Orbán Viktor és kormánya az elmúlt tíz évben arra használta ezt az eszközt, hogy hiteltelenítse és fölöslegesnek állítsa be a modern demokráciák egyik legszebb intézményét, a népszavazást, és a magyar adófizetők pénzén juttasson el pártpropagandát milliókhoz.

de a gránitszilárdságú (2012 óta kilencszer módosított) alaptörvény kapcsán is jól megkonzultálták, mint hogy kell-e például védenie a családot vagy a rendet Minden Magyarok Dokumentumának.

Az már tavaly márciusban világos volt, hogy most a kormányon a sor: veszélyhelyzetet hirdettek, ezt rendeleti kormányzás követte – ez persze a világon nem példa nélküli. Nincs idő kérdezgetni, nem ismerjük még a vírust, lapítani kell a görbét, mondták sokan akkor.

Nyáron azért arról is volt szó, hogy milyen intézkedéseket támogatnának az emberek egy második hullám esetén – de még az irányított kérdésekkel operáló, a kormány hívei által visszaküldött konzultáció eredményeit sem sikerült maradéktalanul átvinni a gyakorlatba. 62 százalék támogatta az idősek vásárlási idősávját, később be is vezették, aztán az Idősek Tanácsának javaslatára (elnök: Orbán Viktor) karácsony előtt eltörölték.

A kormány egyre nagyobb nyomás alá került: egyre több ellenzéki politikus és párt kezdett kiállni az óvatos nyitás mellett, a vendéglátósok és sok vállalkozó egyre dühösebb lett. Túl sokan kezdték a nyitás lehetőségét pedzegetni ahhoz, hogy azt teljesen figyelmen kívül lehessen hagyni.

Erre született válasz a nyitásról szóló nemzeti konzultáció, ahol az egyik kérdésben például ezt hazudja a kormány:

Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között enyhíteni kell az este 8 óra utáni kijárási tilalmat. Ön egyetért ezzel?

Hazudik azért, mert valós dilemmának állítja be azt, hogy ha a járványügyi helyzet engedi, fenntartsa a korlátozásokat a kormány. Mégis, 

hogyha a „járványügyi helyzet” már nem indokolja, engedi az oldást, mégis mi indokolhatná a kijárási tilalom fenntartását?

Hazudik a kérdés, mert nem mondja el, ki dönt arról, hogy mikor „enged” bármit a járványügyi helyzet – természetesen nem a magyar emberek, hanem az operatív törzs és a kormány. Elhazudja, hogy nem jelent semmit az, hogy „az első lépések között” –

ebből semmilyen konkrét intézkedés, határidő, vagy prioritás nem következik.

Hazudik a többi kérdés is – vagy mert olyat kérdez, amit senki nem is kérdőjelezett meg soha (fokozatosan kell lazítani), vagy mert a védettségi igazolványokhoz kötött privilégiumok rendszerét a nem beoltottak súlyos diszkriminációja helyett valamiféle „felmentésnek” állítja be – mintha a korlátozások egyébként teljesen természetesek lennének.

A baj nem az, ha egy kormány azt mondja, hogy a választásokon szerzett felhatalmazása kiterjed arra, hogy rendkívüli helyzetben, ideiglenes jelleggel az állampolgárok bevonása nélkül kormányoz – ez bizonyos pontig védhető álláspont. Kétharmados felhatalmazás, felelősséget vállal a Fidesz, ugye.

A konzultáció kamu jellege ráadásul nem volt szükségszerű, lehetett volna ez másképp. A valódi kérdések mondjuk ilyesmik lennének:

+ Vannak, akik szerint a kijárási tilalmat kell feloldani, mások a vendéglátóhelyek kinyitását tartják fontosabbnak. Melyiket hajtsa végre korábban a kormány?

+ Mekkora áldozatot kell vállalnia a magyar társadalom többségének a koronavírus által különösen veszélyeztetett csoportok megóvásáért?

+ Korlátozhatóak-e tovább a nem beoltott magyarok jogai azoknál, akiket már beoltottak?

Ezeket és ilyen valódi kérdéseket nem tesz fel a kormány a konzultációban – szembeköpve ezzel az összes olyan magyar embert, aki szenved a korlátozásoktól, vagy segítség nélkül tönkremegy az üzlete.

Úgy tűnik, a magyar kormánynak egy ilyen ügy valódi kérdéseket már nem ér.

 Forrás: Szűcs Donát (azonnali.hu)