Aki hozzátartozóként mostanában kijár a Csepeli temetőbe, láthatja a bejárati „temetkezési rend” táblán, a kiírások sokasodását.  Aki meg nem temetőbe-járó, az a II. Rákóczi Ferenc úton arra autózva érzékelheti, hogy az alig két éve „felszabadított” terület milyen gyorsasággal népesedik be fejfákkal! A fájdalom most hatványozott erejű. Soha sem lehet tudni, hogy egy pohárban melyik az az utolsó csepp, amelyiktől túlcsordul...

Minden politikát figyelemmel kísérő honfitársam érzékeli, hogy a vírus elleni „oltakozás” megmutatta, hogy mennyire labilis a hazai tájékoztatás. Pedig a rendszerváltáskor a tájékoztatás hitelessége tekintetében hatalmasat léptünk előre. De azóta ennek a folyamatnak a minősége, és megítélése egyre romlik. Talán azért, mert az illetékesek úgy gondolják, hogy a nép nem elég érett, ezért a hírek értéséhez szelektálásra, magyarázatra, értelmezésre szorul. A nép meg ezeket a beavatkozásokat hamis párt propagandának veszi, és figyelmen kívül hagyja.

Mára tudjuk, hogy Magyarországon az adatvédelmi szabályokat (vagy meghágva, vagy kijátszva) különböző féllegális, és illegális listák keringnek szerte az országban.  Itt van mindjárt a legnagyobb port kavaró un. Kubatov-lista. Ezek a speciális módon megszerzett, és kezelt adatok sok „jó” információt adtak a fideszes aktivistáknak a kampányokban. Állítólag az emberek politikai hovatartozásuk, szavazói aktivitásuk alapján vannak rajta csoportosítva.

Most nem akarom ennek a dolognak az erkölcsi, és a korrektségi tarthatatlanságát ecsetelni, csak a

ténnyel szeretnék foglalkozni. Nevezetesen azzal, hogy itt van most egy másik lista: a Covid 19 elleni oltakozásra jelentkezők listája. Ehhez, egy életbevágó, mindenki számára szükséges eljárásnak, a járvány legyőzésének feltétele kapcsolódik. A készülő listához még sem az egészségügyért felelős minisztérium, vagy miniszter kérte az adatokat, hanem a miniszterelnökség. Az a gyűjtő-hivatal, amelyikben Rogán Antal propagandista is tevékenykedik. Csak úgy az eszembe ötlött, ha ez a propagandista a hóna alatt az új listával, „véletlenül” találkozna párttársával, a Kubatov lista adatgazdájával, és az adataikat összehasonlítanák, milyen eredményre juthatnának? (Nem biztos, hogy nem hozna ez az innováció még egy jól fizető díjat a szabadalmi testülettől, kiagyalójának.)

De mit hozna nekünk, magyar állampolgároknak?

Nekünk a két lista összehasonlítása azt hozhatná, hogy a politikának lehetősége nyílhat az oltakozási folyamatokba való „belenyúlásra”! És mivel a bizalom már régen elszállt, ezért ennek lehetőségét sokan a legvalószínűbbnek tartják!

Elsősorban azért, mert lehetőséget ad arra, hogy hazánkban az „Isten után elsők” szelektálhatnának (az ő agymenésük, és értékrendjük szerint) arról, hogy ki, mikor, hol és milyen oltóanyaggal kaphat védőoltást. (Talán azt is, aki nem kaphat?) Másodsorban meg azért, mert így ennek a népünk számára életbevágóan fontos folyamatnak az a konzekvencia is lehetne, hogy „itt is pofára mennek a dolgok. (Aki közelebb van a Fidesz tüzéhez előbb, aki távolabb később (soha?) juthat hozzá.) Ez pedig a politikával, és az ország vezetésével szemben, az eddigieknél is nagyobb bizalmatlanságot szülne. Itt ugyanis nem elvont, távoli, stratégiai kérdések félremagyarázása és félreértelmezése lenne a téma, hanem az, hogy életben marad, vagy meghal a nagyapa, nagymama.

A nagyszülők bizony halnak, ez az élet rendje! Mondanák ártatlan arccal a fideszes propagandisták.

De ennek semmi köze a víruskezeléshez! És mint minden másban, ebben a csúsztatásban is lenne némi igazság! Csak nem mindegy, hogy a természet rendje, vagy a magukat mindenki fölé helyezők az ügyek „rendezői”! Aki hozzátartozóként kijár a Csepeli temetőbe, láthatja bejárati „temetkezési rend” táblán, a filozófiai mennyiség, minőségbe való átcsapásának igazságát! Aki meg nem temetőbe-járó, az a II. Rákóczi Ferenc úton arra kocsikázva érzékelheti, hogy az alig két éve „felszabadított” terület milyen gyorsasággal népesedik be fejfákkal!

Azt mondhatnák a fideszes párt-propagandisták, hogy „zakson”! Húzott már nagyobbat is a Fidesz, mégis benyelte a nép! Ez bizony igaz! De az is igaz, hogy a saját bőrén, (szülőjén, nagyszülőjén) érzett fájdalom hatványozott erejű. Soha sem lehet tudni, hogy egy pohárban melyik azaz utolsó csepp, amelyiktől kiömlik.

Forrás: HORVÁTH GYULA Facebook oldala

Cím és fotó: Csepeliek Újsága (CSÚ-anzágo)