Nem látják, hogy az állam azzal, hogy titkolja a járványadatokat, és nem hajlandó közzétenni a kórházba kerülők oltottságával és a nekik beadott vakcinákkal kapcsolatos számokat, nem megoldja a problémát, hanem csak eltereli róla a figyelmet? Nem sejtik, hogy már régen nem csak az „idős krónikusok” hullanak?

Hogy 37 ezer forint sok-e vagy kevés, az nyilván nézőpont kérdése. A homár-mangó krémfresch világából lepillantva bizonyára aprópénz. Egy tisztességesnek számító magyar nyugdíj perspektívájából föllesve két és fél havi közös költség.

Tibor Sinopharmmal oltott magyar nyugdíjas eddig 37 ezret költött Elisa tesztekre. Kettőt még akkor csináltatott, amikor minden csövön azt nyomta a kormánymédia, hogy a legjobb oltás a kínai, és olyan nincs is, hogy valakinek nem lesz tőle védettsége, akkor sem, ha maga a gyártó állítja: időseken ki sem próbálták. A harmadikat meg két hónappal azután, hogy beadatta magának plusz dózisként a Pfizert. Madarat éppenséggel nem lehetett fogatni vele, amikor kiderült, a lehető legminimálisabb védettségre sikerült végre szert tennie.

Tibort több százezer társával együtt egyszerűen ott hagyta az út szélén az állami járványkezelés. Rájuk erőszakoltak egy ismeretlen hatású vakcinát, érezhető lenézéssel mantrázták nekik, hogy jó az úgy, nem kell ugrálni, aztán amikor

kiálltak az igazukért, nagy kegyesen engedélyezték nekik, hogy beadassanak még valamit. Hogy mégis, mit, arról csak ködösítettek, s hogy most már védett-e, azt ki-ki megint csak a saját pénzén ellenőriztetheti.

Mindnyájan tudjuk, hogy mindenhol, ahol eredményes a járványkezelés, a titok nyitja az úton-útfélen elérhető ingyenes tesztelésben és ellenanyagszint-ellenőrzésben rejlik. Innen nézve kérdezem: még mindig nem kapcsolt be az erős fiatalok fejében is a vészcsengő? Nem látják, hogy az állam azzal, hogy titkolja a járványadatokat, és nem hajlandó közzétenni a kórházba kerülők oltottságával és a nekik beadott vakcinákkal kapcsolatos számokat, nem megoldja a problémát, hanem csak eltereli róla a figyelmet? Nem sejtik, hogy már régen nem csak az „idős krónikusok” hullanak? Az együttérzés nem divat, de jó tudni: életet menthet.

Forrás: N. Kósa Judit (Népszava)