Az első: 1914-től kezdve húsz éven keresztül működött, s többek között innen jutott a központi hatalmak békeajánlata Oroszországba, itt váltott üzenetet 1919-ben Lenin és Kun Béla, de a Trianonban tárgyaló magyar békedelegáció számára is innen biztosították az üzenetváltásokat. A rádióállomás szerepét később a Lakihegyi Adótorony vette át

Nemrég azt ünnepeltük, hogy „az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült” és „a közel lakó amatőrök tisztán hallották, mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt”. Kilencvenhat évvel ezelőtt a csepeli szikratávíróban tartott avató ünnepségen Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, magyar, angol és francia nyelven a következőt mondta:

 „A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”

Hazánk első rádióállomása egyébként szintén a csepeli szikratávíróban kezdte el működését, csak 11 évvel előbb, 1914. november 1-én, amelynek katonai és diplomáciai célokra történő használata az avatással el is kezdődött

Húsz éven keresztül működött, s többek között innen jutott a központi hatalmak békeajánlata Oroszországba, itt váltott üzenetet 1919-ben Lenin és Kun Béla, de a Trianonban tárgyaló magyar békedelegáció számára is innen biztosították az üzenetváltásokat.

A rádióállomás szerepét később a Lakihegyi Adótorony vette át, majd Vilt Tibor szobrászművész munkája nyomán „kapott” emlékművet 1980-ban, a csepeli Corvin csomópontnál. 

http://www.cshve.hu/?q=node/28 

E.-S.