Szégyen. Van abban báj, hogy a fogyatékkal élőket képviselő országos szervezetek kiállnak a „fogyatékos” szó lekicsinylő értelemben való használata ellen egy olyan országban, ahol a kormányzó párt a vertikális kihívással élő emberekből űz gúnyt az interneten és szerte az ország útjain kihelyezett, béna plakátjain. A plakátok megszégyenítően rondák, és éppen azt az embert törpézik le, aki történetesen a regnáló miniszterelnök kihívója, és valójában kétszer olyan magas, mint amaz.

Mégsem tiltakozott fennhangon sem a kis emberek országos szövetsége (ha van ilyen), sem egyetlen, fogyatékkal élőket képviselő szervezet sem, hogy a kormánypárt gúny tárgyává teszi a törpe növésűeket, és ezzel végtelen kárt okoz a közbeszédben. Holott a kormánypárt 12 éve megbélyegez és kárt okoz. Éppen a fogyatékosokkal kezdte, akiket meggyanúsított azzal, hogy lopnak-csalnak-hazudnak, amikor felveszik a rokkantjáradékukat. A

 A kormányzati kommunikáció egyszerűen csalóknak és munkakerülőknek állította be a rokkantakat, és ezt a közbeszéd részévé tette. Ilyen az, amikor

kormányzati trollként példát mutatnak a korlátlan és gátlástalan gyűlölködésre. Hiszen ha a kormányzat teheti, akkor van mentség, teheti mindenki. Ellenség bárki lehet, akinek gyors gyűlölete azonnali pontszámnövekedést generál a kormányzati közvélemény-kutatásban: Soros, az emberek által alig ismert Juncker, Brüsszel, a melegek, a transzneműek, de mindenekelőtt Gyurcsány, aki a patás ördög, és Márki-Zay, akinek a nevét ki sem ejti a mostani miniszterelnök, hiszen „mi haszna származna abból?”.

Nem rémlik, hogy bármilyen szervezet tiltakozott volna a névtől való megfosztás miatt, ami az ember teljes semmibevételét célozza. Akinek nincs neve, az nem ember. Egy nememberre bármikor ráuszítható a tábor. Az pedig uszul. Váratlanul politikailag korrekt lesz, és petíciót fogalmaz, annyira sérti, hogy a „fogyatékos” szót Márki-Zay negatív értelemben használta a fideszes propagandistákra. Orbán 2016-ban a politikai korrektséget egyszerűen „szellemi elnyomásnak” nevezte. Nyilván ezért törpézik. Akkor mi a baj a „fogyatékossal”?

A píszinek sokat köszönhetünk. Jó lenne, ha nem használnánk degradáló kifejezéseket embertársainkra. Ezért hívjuk bejárónőnek a cselédet, ezért nem írják ma már épületek homlokzatára, hogy Nyomorék Gyerekek Intézete, vagy azt hogy Idióták és Vízkórosok. Mindezektől függetlenül azért a szavakat használjuk. A cselédet, a bénát, a vakot, még a kancsalt is. Nincs pozitív tartalmuk. Tarlós is használta a „szellemi fogyatékost” Tordai Bencére.

Az ÉFOÉSZ egy fb-posztban reagált, mert akkor még értette, hogy van különbség, ha egy konkrét személyt illetnek így bővített mondatban, vagy egy csoportot jelölnek a kifejezéssel, jól érthető kontextusban. A fogyatékosságot politikai uszításra használni és petíciónak álcázni lényegesen megalázóbb, mint a szó negatív értelme. Ráadásul az, aki fogyatékos, nem veszi magára, mert nem szereti ezt a szót. Ezt csak az használja, akinek múlhatatlan politikai érdeke fűződik hozzá. Nem mondom ki a nevét, mi hasznom származna abból?   

Forrás: SÁNDOR ERZSI (Népszava)