Még arra sem lesz lehetőség, hogy  a képviselői vagyonnyilatkozatba foglalt hazugságról valaki bebizonyítsa, hogy hazugság. Így épül a Fidesz-vezérek által megálmodott szép új világ...

Átalakítják a képviselők vagyonnyilatkozati rendszerét, ami – ahogy a változást beterjesztő Fidesz-frakcióvezető mondta – sok bírálatot volt kénytelen elszenvedni, függetlenül azok jogos, vagy jogtalan mivoltától, ám ezentúl minden nemcsak más, de roppant európai is lesz. Egyben német is.

Az új szisztéma ugyanis az Európai Parlament előírásait veszi át, amelyek viszont azonosak a Bundestag szabályaival, és szemben a magyar gyakorlattal – amely illetlenül kíváncsi, a részletekben reménytelenül elvesző, piszkálódó és ellenszenves –, nagyvonalú és duzzad a bizalomtól.

Ez annyit tesz, hogy a jövőben a befolyó jövedelmekről a

források szerint külön kell nyilatkozni, az összegek helyett azonban elég a jövedelmi sávokat megjelölni, a hozzátartozók gyarapodása magánügy, mint ahogy az ingatlanok, megtakarítások és hitelek léte vagy nemléte is. Hogy a közölt adatok hitelességét mennyire ellenőrzi az Unió, nem tudni, de egy ennyire barátságos bevallási rendszer mellett ez talán mindegy is.

Mindenesetre a magyar szabályozást, ami sokkal részletezőbb és – mivel a vallomást tevőről eleve és nyilván okkal a legrosszabbat tételezi fel – gyanakvóbb is, mindig is össznépi bizalmatlanság, sőt megvetés övezte. Pontosítsunk: nem a rendszerről gondolt rosszat a közvélemény, inkább a képviselőkről volt képtelen eldönteni, hogy az igazat mondják-e, vagy csak kamuznak.

Némely esetben pedig teljesen világos volt, hogy azok, akiknek a hivatalos éves gyarapodása mindössze egy nádazott halászkunyhó megvásárlása volt, milliárdos korrupciós ügyekben utaznak, strómanokon keresztül szerzik be és tárolják a vagyonukat, szisztematikusan lopják le és el az államot, valamint az uniós pénzeket, a pozíciókat sápszedésre használják, egyszóval sima tolvajokként működnek; hogy központi jóváhagyással vagy anélkül, ebből a szempontból édesmindegy.

A bevallásaikat azonban dettó nem ellenőrizte senki, az állam tehát olyan bizalommal viseltetik irántuk, amely bizalmat a lakosságtól nem élveznek, és ez azt bizonyítja, hogy lehet ugyan egymillió keresztkérdéssel nehezített pályára terelni a vallomásra kényszerített képviselőket, de ahol a polgári tisztesség és a közjó iránti elkötelezettség nem része a politikai rendszernek, a legjobb szabályzatot is megeheti a fene.

Az európai előírások átvétele pedig még attól a sansztól is megfosztja a hazai gyakorlatot, hogy azt egyszer valaki komolyan vegye, és a hazugságról bebizonyítsa, hogy hazugság. A bizalmon alapuló uniós szisztéma hasznosítása viszont hivatalosan is láthatatlanná teszi a korrupciót, vagyis egy demokratikus intézmény működésének látszatával igazolja vissza a fosztogatásokat.

Pontosan ezért is csinálják. Ki meri ezek után azt mondani, hogy nem demokraták, és nem európaiak?

Szénási Sándor  (Klubrádió)