Meglovasítás jó pénzért. Csepel négy pontján, az út mellett elhelyezett faragványokból nem igen látszik megújulás. Inkább látszik a nagyzási hóbort, meg a vezetői akarat ráerőltetésének a vágya a városra.
„Csepel a mi otthonunk, a mi büszkeségünk.” Olvasható a polgármester egyik bejelentkezéséből, ami a címerállatként ágaskodó lószerű cilinderes faragvány újraértelmezését mutatja. Én meg azon gondolkodom, hogy ezen a fideszes megszorításos időszakban mennyibe is kerül nekünk csepelieknek az az állati címer, illetve a címerállat? A táblákat a Városgazda emberei ásták költségcsökkentés okán nemrégiben a földbe, Csepel legfontosabb útjainak mentén.
A kerület
négy pontján az út mellett elhelyezett faragványokból nem igen látszik megújulás. Inkább látszik a nagyzási hóbort, meg a vezetői akarat ráerőltetésének a vágya a városra. A korábbi - a rendszerváltástól hivatalba lévő sarlós, csoroszlyás - címerről is mondható, hogy nem mutatott valós képet a mai Csepelről, de annak legalább történelmi, népi folytonossága volt.
A meglovasított címernek viszont sem történelmi, sem esztétikai, sem érzelmi tartalma nincs. Viszont igen jól mutató költséghely az önkormányzati költségvetésben a Fideszhez kötődő címerezők javadalmazásához.
Csepel történelmi címerének kiiktatására, az ég adta világon semmi szükség nem volt. Az erre költött összeg, ablakon kidobott pénz! Azt jelenti, hogy a hatalmon lévő kurzus nem vállalja a helység történelmét, és megtagadja Csepel Fidesz előtti életét, a maga képére akarja formálni lakóhelyünket.
Az új címer nem a mostani Csepel jellemző jelképeit, az itteniek eredményeit és törekvéseit közvetíti, hanem egy szűk elit hatalmi érdekeinek irányát mutatja. Ez pedig a múltba révedő úri Magyarország, ember-ember általi megkülönböztetésére, (a robottól a tizeden és az az első éjszaka jogán át a halálba dolgoztatásig tartó) a munkások semmibevételére és elnyomására, valamint a nem létező mitikus világ hamis eszmerendszerére épülő élet nosztalgiáját szimbolizálja.
A még Németh Szilárdnak készült címer, a feudális nagyurakra jellemző, ódivatú, túlcizellált elképzelés. Olyan, aminek semmi köze a modernizálódó Csepel dolgozó embereihez, az itt évszázadok alatt összegyűlt műszaki eredményekhez, a világraszóló gazdasági, kulturális és sportsikerekhez. Semmi köze a többnyire nincstelen és munkástömegekhez, de a feltörekvő műszaki értelmiségiekhez sem. Hamis, mint az egész rendszer!
Forrás: Horváth Gyula közösségi (fb) oldala