Presser és Zorán a közös dalukkal a 70-es években már megidézték 2022-őt, amikor fülbemászóan megkérdezték: „Mi is kéne még?”. Ez a Zorán a jövőbe látott: „Sok használt szöveg kellene, mely kifordítható,/ És ráhúzható minden rosszra, hogy lássuk, milyen jó.”
Megkaptam. Már csak ez hiányzott, de tényleg. Infláció, forintromlás, tanáralázás, rezsiszámla, és most még ez is. Nem a Covidot kaptam meg, az már, köszönöm, megvolt, hanem a Nemzeti Konzultációt. Igaz, az is megvolt már párszor, ez éppen a tizenegyedik. A skarlátot is háromszor kaptam meg gyerekkoromban, pedig azt állítólag csak egyszer szokás. A Nemzeti Konzultációtól legalább nem megy föl a lázam, ez is valami.
Szóval már csak ez hiányzott. Ifjabb koromban volt
egy Presser-Zorán dal, a „Mi kéne még?”. Ez a Zorán a jövőbe látott: „Sok használt szöveg kellene, mely kifordítható,/ És ráhúzható minden rosszra, hogy lássuk, milyen jó.” Refrénként jött utána némi na-na-nanázás.
Hát most itt a legújabb használt szöveg, (nana!), megint egy bűnbak kijelölése. Persze egyszerűbb lenne egy összevont Nemzeti Konzultáció: „Ön egyetért azzal, hogy mindenki hülye, csak a kormány a helikopter? – Igen, nem”, de akkor üres maradna a papír fele. Az meg pazarlás, ugye, és a pénzre nagyon vigyáznak az ilyen konzultációknál, pár milliárdból megvan az egész.
Mármint az egész demokrácia. Mert minden a demokráciáért van. Brüsszelben nem kérdezték meg Európa népeit a szankciókról, bezzeg a mi kormányunk! Nálunk is volt egy pici késedelem, a miniszterelnök már vagy nyolc szankciós csomagot aláírt, mire mardosni kezdte a kétely: hátha az ő népe nem is akarja ezt. Annyira összeaggódta magát, hogy a levelében most „elhibázott döntésnek” nevezi a történteket. Azaz a saját döntését. Miért, van ilyen. Ezt hívják lépcsőházi gondolatnak. Nekünk meg van időnk a lépcsőházban gondolkodni, annyit megyünk lefelé, hogy lassan az alagsorban járunk minden uniós adatsort tekintve.
Szép, hogy legalább a lépcsőházban, de megkérdezi. Mert demokrata. Ha rájön az ötperc, illetve a demokrácia, mindjárt meghirdet egy Nemzeti Konzultációt. Népszavazást nem, arra legutóbb is ráfáztak, nem szavaztak elegen helyesen. A demokráciának is megvannak a határai. Na, ezt képtelen átlátni a Kétfarkú Kutya, azt hiszik, már a kérdést is ők fogalmazhatják. Farokból és demokráciából is több kell nekik a normálisnál. Ilyeneket kérdeznének: „Egyetért-e azzal, hogy Magyarország azonnal szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatait az agresszor Ukrajnával, a vodka hatósági árát pedig 500 Ft/liter értékben maximálják?”
Azt hiszik, nagyon viccesek, pedig az Origo már halálkomolyan adott ki hírt ezzel a címmel: „Ukrajna támadást indított Oroszország ellen”. Szóval lehet még 500 forint a vodka is.
A demokratikus ötperc először nem is a miniszterelnökre, hanem a Fidesz-frakcióra jött rá. Ők kérték szépen évadnyitó ülésükön a kormányt, ugyan legyen már egy Nemzeti Konzultáció. Először azt hittem, Kocsis Máté aranyhalairól kell konzultálnunk, mert róluk is ott esett szó, de az a probléma túl magas nekünk. Esetleg ha úgy tennék fel a kérdést, hogy „Ön egyetért azzal, hogy Brüsszel szankciókkal sújtsa a frakcióvezetők aranyhalainak felét?”, mégis tudnék válaszolni. Természetesen azt, hogy Brüsszel dögöljön meg, ne az aranyhalak.
A mostani kérdések sem könnyűek. Mit feleljek páldául, ha kifejezetten ragaszkodom az élelmiszerek további drágulásához, de azért nem akarok szankciósimogató-migránsbarát ellenzéki hírébe kerülni?
Nehéz ügy, nem is küldöm vissza az ívet, pedig ingyen lehet. Oda van írva a válaszborítékra a bélyeg helyére: „az esedékes díjat a címzett fizeti.” Mármint a kormány, persze azt is az én pénzemből, de mindegy.
Sajnos az egész akció kissé kínos helyzetben találta magát. Nemcsak azért, mert a gázra nincs szankció, az olajszankció pedig csak január 1-től lép életbe, de ránk ez sem vonatkozik. Ráadásul az európai gáztőzsdén a tényleg nagyon magas augusztusi szinthez képest harmadára csökkent a gáz ára, nem létező szankciók ide vagy oda. Ami rajtunk nem segít, mert sikerült éppen a legmagasabb árak idején, augusztusban megállapodnunk Putyinékkal.
Most meg Orbán azzal dicsekszik, hogy elértük: az uniós árstop nem vonatkozik majd az ilyen hosszú távú szerződésekre. Fényes győzelem, mi fizethetünk továbbra is sokkal többet. Mert eszerint a Putyin által hazudott, itthon sosem cáfolt kedvezményes „ötödár” magasabb bármely reálisnak ítélt plafonnál. Kínos.
De akkor mire az egész konzultáció? Nem hinném, hogy adatgyűjtésre. Már az összes adatunk megvan nekik, sőt, azt hallgathatják le, akit akarnak. A bűnbak nevét - ezúttal a szankciózó Brüsszelét - kellett beleégetni a hívek agyába. Megtalálni nemcsak eddigiek, hanem - ez a fontosabb - az eljövendő még nagyobb bajok felelőséét is. Varga Mihály megmondta: a jövő év még rosszabb lesz. Gyorsan be is terjesztették a törvényjavaslatot arról, hogy a szociális biztonságról eztán alapvetően nem az államnak kell gondoskodnia, ő csak az ötödik a sorban a bajba került személy, a rokonai, az önkormányzat, a civil szervezetek után. Előre mossák kezeiket: nem az ő dolguk segíteni. Elvégre más dolguk van: ők is magukról gondoskodnak.
A kérdőívek visszaküldésének határideje december 9-e. Az éppen a korrupcióellenes küzdelem világnapja.
Szép, fényes, pirosbetűs ünnep lesz.
Forrás: LENDVAI ILDIKÓ (Népszava)
