Lázár János most éppen újra fent van. Tavaly az új kormány hivatalba lépésekor megkapta az építésügyek és állami projektek felügyeletét. Ő lett a magyar beruházások és uniós források kapuőre. "Minél magasabbra törnek, annál mélyebbre zuhannak a végén. Döntéseik azonban a rendszer részeként velünk maradnak..."
Minden Orbán-kormánynak megvan a maga kegyeltje. A ciklus legfontosabb embereivé nőnek, kis gömböcként begyűjtenek minden feladatot, pénz- és erőforrást, ami csak a látóterükbe kerül. A kormány feje dicséri, hizlalja, bátorítja őket.
Az erős emberek fürödnek a dicsfényben. A hatalom magasában többnyire erősen ritkássá válik a józanság ájere. S talán tényleg elhiszik, hogy számítanak. Megkerülhetetlenek. Támadhatatlanok. Holott nem többek a mindenek atyja politikai játszmáinak hasznos eszközénél. Hatalmuk nem több a
hozzájuk fűződő érdeknél. Minél magasabbra törnek, annál mélyebbre zuhannak a végén. Döntéseik azonban a rendszer részeként velünk maradnak.
Lázár János most éppen újra fent van. Tavaly az új kormány hivatalba lépésekor megkapta az építésügyek és állami projektek felügyeletét. Már miniszterjelölti meghallgatásakor elmondta, hogy új rendet akar. Akkor még talányosan úgy fogalmazott: „arról a kormány dönt, mi épül, a hogyan az én feladatom”. Ő lett a magyar beruházások és uniós források kapuőre.
A meglévő rendszer szétverésével kezdte. Bedarálta a fővárosi projektekért felelős BFK-t, majd az országos építő NIF-et, ezzel magához vonta az összes állami építkezés irányítását. Ezután begyűjtötte a közlekedést is, amely az állami beruházások egyik fő indikátora – lásd út, vasút építések -. Mindehhez úgy nyert időt, hogy a háborúra és a válságra hivatkozva leállíttatta az állami és uniós támogatásból megvalósuló beruházások zömét. A mesterséges kómába taszított rendszert most saját elven épített motorral indítaná újra. Ennek instrukciója a beruházási törvény, amely egyelőre csak tervezet, de elfogadása csak a fideszes többségtől függ.
Az új jogszabály egyrészt betonba önti a minisztérium felsőbb hatalmát, amelynek révén a tárca és az általa gründolt projektszervezetek felügyelete és irányítása nélkül gyakorlatilag semmi sem valósítható meg.
Másrészt kiterjeszti hatókörét az önkormányzatokra is. A szabályozás szerint mindazon projektek, amibe uniós vagy állami pénz kerül, csak Lázár minisztériumának felügyelete alatt valósíthatóak meg. Sőt még arról is a tárca dönt, hogy mely beruházások kerülhetnek be egyáltalán a tervezett fejlesztések közé. Márpedig ma Magyarországon kevés olyan település van, amelyik képes saját forrásból bármit is építeni.
A kis gömböc nem nyugszik – háborog Szeged alpolgármestere. Nagy Sándor szerint ezzel felszámolják a maradék önkormányzatiságot, megsértik az önkormányzatok tulajdonjogát, de még a Fidesz írta Alaptörvényt is. Egyáltalán miért kell egy „rettenetesen okos minisztérium” mondjuk egy települési óvoda megépítéséhez? Miért lenne olcsóbb egy központosított közbeszerzésben kiválasztott vállalkozó, mint egy helyi erő?
Nem olyan nagy talány ez: így minden – értsd valóban minden – pénzt a kormány oszthat szét, tetszőlegesen, saját körben. Ráadásul fegyelmező eszköznek is kiváló lesz a renitenskedő önkormányzatok ellen. Lassan tényleg a végére érnek a totális ellenőrző és irányító rendszer kiépítésének. S Szeged második emberén kívül senki nem tiltakozik.
