A helyi fideszes alakulat feloszlatásának és  “újjászervezésének” a célja  a belső konfliktusok  megoldása erőből, az  ellenállás felszámolása vagy éppen a helyezkedés, a főúr kegyeinek keresése – ez is jelzi, hogy a Fidesz ráfordul a 2024-es önkormányzati választásra.

A csepeli mellett már féltucat másik helyi Fidesz-szervezetet feloszlattak az elmúlt hónapokban. Az “újjászervezés” oka lehet az, hogy a csoportok nem hozzák a pártközpont által elvárt eredményt, így simítják el a belső ellentéteket, és gyakran pozícióharcoknak is véget vetnek ezzel. A Fidesz régóta kezeli így, erőből a “gyulladásos gócokat”.

Csepeltől és Újbudától Erzsébetvároson és Derecskén át Egerig és Jászberényig összesen hét Fidesz-alapszervezetet oszlattak fel országszerte csak az elmúlt pár hónapban. Legalábbis ennyiről tudunk, mivel a kormánypárt nem veri mindig nagy dobra, hogy a Fidesz megfogalmazása szerint “újjászerveztek” egy helyi csoportot. Ha mégis kifejezetten közlik, annak általában a demonstratív, elrettentő szándék a célja. A párt alapszabálya szerint ez a radikális megoldás 

– felsőbb támogatással – könnyen végig vihető

“újjászervezés” célja gyakran a belső konfliktusok erőből megoldása, a helyi ellenállás felszámolása vagy éppen a helyezkedés – ez is jelzi, hogy a Fidesz ráfordul a 2024-es önkormányzati választásra.

Csepelen régi harcostárs lett áldozat

A legfrissebb eset a főváros XXI. kerületében, Csepelen történt, ami Németh Szilárd Fidesz-alelnök, államtitkár és rezsibiztos “felségterülete”. Ott az ő kezdeményezésére a napokban fejeződött be a Fidesz-szervezet “újjáalakulása". Mivel ez látványos személyi változásokkal járt, a tisztújítást talán nem túlzás tisztogatásnak nevezni – az érintettek legalábbis így érzik, és ezt nem is titkolják.

Nem vették fel például az újjáalakuló csepeli Fidesz-szervezetbe Borbély Lénárdot, a kerület Fidesz-KDNP-s polgármesterét, akit a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáson meggyőző többséggel, csaknem 53 százalékkal választottak polgármesternek – most, 21 év után viszont kitették a Fideszből. Ugyanígy járt alpolgármestere, Ábel Attila is, aki 23 évig volt Fidesz-tag, 15 évig a párt helyi elnöke.

Ráadásul korábban mindketten kifejezetten jóban voltak Németh Szilárddal – igaz, az utóbbi években viszont már kifejezetten rosszban, mígnem most kitették őket a pártból. Borbély Lénárd polgármester – aki a hírek szerint jövőre függetlenként, a Fidesz jelöltjével szemben is kész elindulni a választáson –, csalódottan fogalmazott az új helyzetről:

Németh Szilárd kezdeményezésére feloszlatták a csepeli Fideszt, amely a mai napon újra megalakult. Ennek 21 év után már nem lehetek a tagja. A kettőnk között fennálló vitában én Csepel és a csepeli emberek érdekét képviseltem, és ez ide vezetett.”

Szomorúan vette tudomásul az “újjáalakulás” eredményét Ábel Attila alpolgármester is, aki jelezte, azért álltak rajta bosszút, mert “2019 tavaszán visszautasítottam Németh Szilárdot, amikor arra kért, hogy segítsek neki megbuktatni Borbély Lénárdot, a Fidesz polgármester-jelöltjét.” Azt is írta egy másik Facebook-posztjában:

Szilárd ötödik éve folytat háborút a saját szervezete ellen (…) már a 2019-es önkormányzati választáson megpróbálta megbuktatni a saját pártját a választókerületében. És ötödik éve semmilyen értelmes párbeszédre sem hajlandó.”

Németh és Borbély konfliktusa valóban nem új. Pedig 2010-2014 között még együtt irányították Csepelt: Németh volt a polgármester, Borbély a helyettese. Amikor 2014-ben – miután Némethet egyéniben először elverte Szabó Szabolcs, azóta pedig kétszer is megismételte ezt – a listáról ismét parlamentbe jutott rezsibiztos a képviselőséget választotta inkább, Borbély lett a polgármester.

A konfliktus egyik oka lehet, hogy állítólag Németh képtelen megemészteni, hogy már nem ő a polgármester, ahogy azt sem, hogy Borbély pedig önálló és sikeres, akit újraválasztottak.

Szakmai konfliktusuk pedig a Németh által megálmodott Kozma István Magyar Birkózó Akadémia miatt csúcsosodott ki, továbbá a Kis-Duna partjára Németh által tervezgetett sportkollégium miatt, amit a városvezetés megfúrt, és ott van még a Csepeli Munkásotthon ügye is, amit Németh szeretett volna az alapítványába vonni, Borbély viszont önkormányzati tulajdonba akarja tartani.

Borbély kiszorításával Németh és a Fidesz már a jövő évi önkormányzati választásra készülhet. Némethnek sokak szerint a Borbéllyal látványosan szembemenő Bercsik Károly helyi Fidesz-frakcióvezető lehet a favoritja a polgármesteri posztra. A hvg.hu forrásai szerint ő az egyik, aki szóba jöhet, bár háttéremberként írják le, aki nem szeret előtérben lenni. Amúgy pedig azt mondják:

Azon kívül, hogy bármi áron meg akarja buktatni Borbély Lénárd polgármestert, nem lehet tudni még, hogy kit akar Németh. A jelölt személye lényegtelen, mivel csak annyi a dolga, hogy a kéréseit teljesítse. Így az sem biztos, hogy már van jelöltje.”

Jászberénytől Egeren át Derecskéig

Míg a jelek szerint Csepelen Borbély Lénárdnak az lett a veszte, hogy Németh segítsége nélkül is jól elboldogult, sőt önálló volt, ráadásul helyben népszerű és sikeres, máshol ennek éppen az ellenkezője miatt oszlattak fel helyi Fidesz-szervezetet. Január végén kezdeményezte a térség fideszes képviselője, Pócs János a jászberényi csoport újjászervezését. Nem is titkolta, hogy miért:

A választók akaratát figyelembe véve kezdeményezem a jászberényi Fidesz-csoport feloszlatását és újjászervezését!”

Pócs – akinél most tárt fel szabálytalan kampánypénz-felhasználást az ÁSZ – azután döntött így, hogy a Fidesz súlyos vereséget szenvedett helyben a januári időközi választáson. Besenyi Orsolya, a kormánypárt által támogatott – névleg független – jelölt a szavazatok 29,86 százalékát szerezte csak meg, és a város összes körzetében is nagyot buktak a Fidesz jelöltjei. A Fidesz Jászság Besenyit támogató posztjait törölték is a Facebookról.

Néhány héttel korábbi, január elejei hír az egri Fidesz feloszlatása, amihez a város polgármestere szerint az vezetett, hogy a Fidesz összeállt az ellenzék egy részével a városi vagyon kiszervezésére. A volt jobbikos, ma már független Mirkóczki Ádám polgármester a hírre úgy reagált: „Nemhogy nem vagyok meglepődve, hanem inkább azt kérdezem: mi tartott ennyi ideig?”

Szintén “újjáalakul” a derecskei Fidesz is. A Magyar Hang szerint a “régi fideszesek” és a később felvett párttagok konfliktusa miatt, ami tavaly nyáron kezdődött, amikor a képviselőtestület feloszlatását megszavazták olyan képviselők is, akik Fidesz-tagok voltak, vagy a párt támogatásával kerültek pozícióba. Így megbuktatták az akkor még fideszes Bordán Szabolcs polgármestert. A belviszályból a „régi fideszesek” kerültek ki győztesként: Rácz Anikó lett az új polgármester.

Budapesten a jelszó: kérem, oszoljanak!

A fővárosban távolról sem csak a “végeken”, Csepelen oszlott fel a Fidesz-szervezet, másik három kerületben is történt hasonló az elmúlt hónapokban. A miniszterelnök családi ügyvédjeként emlegetett Bajkai István fideszes képviselő választókerületi elnökként még tavaly novemberben kezdeményezte a VI. és VII. kerületi Fidesz alapszervezet feloszlatását.

Bajkainak – akinek cége amúgy 30 ezres órabérért ad tanácsokat Rogán tárcájának és tavaly 341 millió forintos osztalékot fizetett a politikusnak – a belpesti Fidesz újjászervezését célzó lépése mögött az állhat, hogy a kormánypárt az általa vezetett választókerületben néhány év alatt mindent elveszített: az ellenzék 2019 óta stabilan uralja mindkét városrészt.

Erzsébetvárost Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció politikusa, Terézvárost pedig a momentumos Soproni Tamás vezeti. Ráadásul maga Bajkai sem mondható sikeresnek, hiszen a tavaly áprilisi országgyűlési választáson csak listán jutott mandátumhoz, miután a szintén DK-s Oláh Lajos egymás után harmadszor is nyert a választókerületben – 2018-ban egyébként Bajkait legyőzve.

Budán pedig a XI. kerületben, Újbudán készül egy “újjászervezéssel” új lendületet venni a helyi Fideszt a 2024-es önkormányzati választásokra. Itt a választókerületi elnök Simicskó István – akit tavaly áprilisban fölényesen győzött le egyéniben a momentumos Orosz Anna – kezdeményezte a feloszlatást, amely a Népszava szerint a kerületben kiújult fideszes pozícióharc része.

A lap szerint úgy áll a helyzet, hogy a Simicskóhoz kötődő emberek – például a kormányközeli civil szervezete miatt ismert egykori alpolgármester, Király Nóra, és Junghausz Rajmund helyi fideszes képviselő – próbálják háttérbe szorítani Hoffmann Tamást, aki 2010-2019 között volt a kerület vezetője. Úgy tűnik, azt készítik elő, hogy jövőre Király Nóra legyen a Fidesz polgármester-jelöltje.

Hullámokban, választás után oszlatnak

Ahogy a fenti példákból is látható, a Fidesz gyakran a nemkívánatossá vagy kegyvesztetté vált emberei kiszorításához használja a helyi szervezetek feloszlatását és újjáalakítását, ez pedig gyakran együtt jár az önkormányzati választásra való készüléssel. Nem csoda, hogy ezek az “újjászervezések” a parlamenti választások után egy éven belül tömegével lezajlanak. Pontosan

Így volt ez 2018 végén is, amikor Budaörsön és Szegeden is újjászervezték a helyi Fideszt a győzelem reményében, de se Wittinghoff Tamást, se Botka Lászlót nem tudták végül kiütni a nyeregből.

De ugyanez történt a 2014-es választás után egy évvel, 2015-ben is, amikor újjászervezési hullám söpört végig a Fideszen. Így oldotta meg a Fidesz a főváros XV. kerületében, Rákospalotán azt, hogy két ellenséges táborra szakadt a helyi Fidesz, és így tettek több éves ellenségeskedés végére pontot az edelényi szervezet feloszlatásával is.

Szintén 2015-ben oszlott fel a Fidesz ózdi szervezete is, miután a kormánypárt vereséget vereségre halmozott Ózdon. De sorra került Hajdúdorog, Paks, Szigetvár, Sásd, Szombathely, Abony, Mátészalka is: mindenhol felszámolta a Fidesz országos választmánya a helyi szervezetet.

Többségében belső háborúskodás miatt kellett lépni, súlyos botrány romjait eltakarítani, vagy a 2014-es önkormányzati választási buktát „tették helyre” ezzel. De nem Esztergomban, ahol annak ellenére oszlatták fel 2015-ben a helyi Fideszt, hogy a párt sikert sikerre halmozott az előző évi parlamenti és az önkormányzati voksoláson is. Ám a feloszlatást sürgető, ma már a Schadl-ügyben korrupciós vádakkal bíróság előtt álló

Völner Pál szerint nem volt meg az esztergomi Fidesz-szervezetben a harmónia.

“Gyulladásos gócokat” is kezeltek

Volt korábban egy "újjászervezési” hullám a Fidesznél a 2010-es parlamenti választás után is. A miskolci Fideszt azért oszlatták fel, mert a vezetés szembement a választókerület érdekével. Akkoriban érte el a végzet Csorna helyi Fidesz-szervezetét is, ahol “egy megosztó csoport miatt kettévált a szervezet”. Erre a sorsa jutott a gyöngyösi és a nagyatádi Fidesz-szervezet is.

A most éppen ismét megújuló újbudai Fidesz-szervezetet pedig 2013 nyarán, meg 2010 nyarán is feloszlatták már, miután ott nem tudtak megegyezni arról, kit indítsanak polgármester-jelöltként. Hasonló sorsra jutott 2009-ben a Fidesz váci, egri és makói szervezete is, amelyeket akkor Kövér László választmányi elnök “gyulladásos gócokhoz” hasonlított.

Néhány évvel korábban, 2003-ban szintén egyszerre három pártszervezet feloszlatásáról is döntöttek: a budapesti V. és XXIII. kerületi, valamint a szombathelyi csoportéról. Korábban, 2000 őszén pedig a hódmezővásárhelyi szervezetet kellett ilyen módon megújítani azért, mert “a párt politikájával ellentétes tevékenységet folytatott”.

Forrás: LENGYEL TIBOR (HVG.HU)