A múlt heti tüntetés felrázta a közvéleményt. A demonstrációt követően a Fidesz házi közvéleménykutatója, a Nézőpont Intézet azt mérte: a magyarok több mint négyötöde (85 százalék) hallott arról, hogy Novák Katalin elnöki kegyelmet adott a bicskei pedofilügyben elítélt igazgatóhelyettesnek, és elsöprő többségük (83 százalék) nem értett egyet a kegyelmi döntéssel.
A magyarok 70 százaléka helyesnek tartotta, hogy a történtek után az államfő lemondott posztjáról. (Távozott a közéletből a döntést ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, Balog Zoltán református püspök pedig, aki elnöki tanácsadóként a kegyelmi kérvény mellé állt, leköszönt zsinati elnöki tisztségéről.)
A Publicus Intézet adatai is azt mutatják, hogy a Fidesz táborát sokkolta az ügy – mondta Pulai András, az intézet vezetője. A Publicus egy nemzetközi kutatás részeként vizsgálta a magyarországi pártpreferenciákat február 13-a és 20-a között, tehát a köztársasági elnök lemondása utáni időszakban, amikor egyre több részlet jutott el a közvéleményhez, kiteljesedett a botrány. Az a datok szerint a
Fidesz támogatottsága a teljes népességben 2-3 százalékponttal csökkent a Publicus előző, januári méréséhez képest, ami 150-225 ezer választó elvesztését jelenti – számolt be Pulai András. A bizonytalanok száma ugyanennyivel növekedett, minden más lényegében változatlan maradt.
Az adatfelvétel nagyjából végigkövette a turbulens időszakot. Éppen ezért sem arról nem lehet beszélni, hogy a felmérés idején a „tudás leülepedett volna a választókban”, sem arról, hogy ez a néhány százezres veszteség „beépült, megcsontosodott” eredmény lenne. A változás azonban így is jelentős ilyen rövid idő leforgása alatt – állapította meg Pulai András.
A 2022-es parlamenti választás óta többször előfordult, hogy számottevően csökkent a Fidesz népszerűsége – emlékeztetett a Publicus vezetője. Hasonló következett be akkor, amikor a kormány felszámolta a katázást és részlegesen megszüntette a rezsicsökkentést, vagy például akkor, amikor csúcson járt az infláció. Az ellenzéknek ezekben az esetekben minimálisan sikerült profitálnia a helyzetből, a Fidesz aztán szép lassan visszaszerezte a bizonytalanok közé vándorolt szavazóinak egy részét.
A Fidesz még mindig magasan vezet, de – tette hozzá Pulai András –
ha az ellenzék összefogva indulna az EP-választáson, akkor már döntetlenhez közeli lenne az állás.
Az, hogy a pedofilbotrány okoz-e további veszteségeket a Fidesznek, nyilvánvalóan azon múlik, sikerül-e napirenden tartani az ügyet. Kérdésünkre, hogyan ítéli meg az ellenzék teljesítményét, Pulai András közölte: „közepesen”. A választók azt várnák, hogy az ellenzéki pártok egymással együttműködve „ugyanazt az üzenetrendszert” közvetítsék. Ez azonban töredékesen valósul meg.
Az ellenzéket meghatározó pártok részéről csak a közvetlen államfőválasztás követelésében látszik egységes fellépés. Pulai András szerint fontos kérdésről van szó, hisz 2010 után a Fidesz által jelölt három köztársasági elnökből kettő csúnyán megbukott. Egyértelmű, hogy a fideszes kétharmados parlamenti szavazás nem tartalmazza a szükséges garanciális elemeket, az államfőválasztás nem nevezhető demokratikus eljárási folyamatnak.
Forrás: Czene Gábor (Népszava)
