"Ha visszapofázol, és a magyar kormánynak nem tetsző dolgokat mondasz, akkor úgy felvásárolnunk, hogy az osztrák anyád sem ismer majd rád. Ez az igazi magyar virtus. Adunk-veszünk, mert ezzel büntetünk, illetve jutalmazunk. Ennek örvén aztán megvesznek tv-csatornát, erőművet, informatikai és más szolgáltató cégeket a galád külföldiektől, hogy jól megbüntessék őket, majd ezeket a megszerzett javakat olcsón, vagy ingyen a kedves nemzeti vállalkozóik kezébe adják. Ez a recept."
Szőrőstől, bőrőstől. Így gondolja Lázár János a Spar felvásárlását. Bosszúból. Mert az üzletlánc – vagyis a miniszter szerint per osztrák-fűszeres-közértes – panaszt merészelt tenni az Európai Bizottságnál a magyar állam által kivetett sarc, vagyis a kikereskedelmi különadó ellen.
A cég osztrák vezérigazgatója pedig azt is mondta az egyik lapnak – megint csak Lázárt idézve: a korrumpált osztrák sajtónak –, hogy Orbán köreiből úgynevezett ajánlatot kapott, hogy be akarja vásárolni magát a cégbe. Lázár szerint ez hazugság. Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója szerint viszont ez az igazság.
Szájkarate, de a magyar miniszter fenyeget is:
meg fogják fizettetni a Sparral a dolgot, egészen pontosan ezt mondta: "ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül”. Ha tehát visszapofázol, és a magyar kormánynak nem tetsző dolgokat mondasz, akkor úgy felvásárolnunk, hogy az osztrák anyád sem ismer majd rád. Ez az igazi magyaros virtus. Adunk-veszünk, mert ezzel büntetünk, illetve jutalmazunk. Ennek örvén aztán megvesznek tv csatornát, erőművet, informatikai és más szolgáltató cégeket a galád külföldiektől, hogy jól megbüntessék őket, majd ezeket a megszerzett javakat olcsón, vagy ingyen a kedves nemzeti vállalkozóik kezébe adják. Ez a recept. Amikor azután nagyon sok lesz már a vagyon, akkor ún. tőkealapokba rejtik, így aztán nemhogy az anyjuk, de a papíron tulajdonosnak feltüntetett urak sem ismernek már rá a sajátjukra. Ezek a fekete lyukak képezik Orbán valóban ki- és megismerhetetlen gazdasági hátországát.
Orbán maga a fekete lovag, Lázár pedig ez egyik kis segédje, fegyverhordozója, kardcsörtetője. Elég hangos, mert szeretné ismét bekiabálni magát a nélkülözhetetlen kormánytagok sorába. Egyszer már annyira serényen sepert, hogy önmagát túrta le a pályáról, hogy hódmezővásárhelyi magányában készüljön fel az újabb repülésre. Pedig látnia kellene, a főnökét nem tudja túlszárnyalni. Az most Brüsszelben megint akkorát szólt, hogy az ajtó adta a másikat. Igazán szép mondatok hangzottak el tőle, például ez: „… a brüsszeli bürokratákat el fogjuk küldeni oda, ahova valók, a történelem szemétdombjára, ahogy a kommunistákat is elzavartuk.” Azt is kifejtette, hogy az európai vezetők egyre inkább masíroznak be a háborúba, ezért ő azt tartja döntő dolognak, hogy ki békapárti és ki háborúpárti - nem azt, hogy ki jobboldali vagy baloldali. A békepártiság mint tudjuk Orbánnál csak a putyini háború relativizálását jelenti, egyébként itthon éppen ő, Orbán a legnagyobb harcos, az utcai vitéz, vezérlő kapitány és egyebek, aki mindenkiben ellenséget lát, aki nem őt szolgálja. Ezért még azt is megengedte magának március 15-i beszédében, hogy kiejtse a száján: „El kell foglalnunk Brüsszelt!” Ez Orbán békepártisága, lóhátról kiadja, kikiabálja a hadiparancsot.
Bár, most mintha megcsúszott volna a vezérló lába. Mintha sajátjai sorában is ellenséget kezdene látni, és lehet, ezúttal jól látja. Ott vannak sokan, akik Fidesz szavazóként legutóbb már nem rá, hanem egy lehetséges új vezérre, új politikusra voltak kíváncsiak. Lázár János is figyelhetne jobban magára, a Spar megregulázása helyett lehet, kisebb elánnal, új szerepet kellene keresnie. Mert valamilyen belvihar készül a Fideszben, ami egyeseket felkap, másokat földhöz ver. Ilyenek a viharok március idusa környékén.
Forrás: Rózsa Péter (Szabadság Klub)
