Apú-ú-ú! Nem értem ezt a példát!
- Mi a kérdés?
- Ha 100 db papír zsebkendő 120Ft, akkor mennyibe kerül 1 db?
- Ennél egyszerűbb feladvány nem is lehet, 1Ft 20 fillér!
- De ez a papír zsebkendő használt!
- Akkor semmit!
- De ezt eldobták!
- Akkor sem ér semmit!
- De ezt egy roma srác hagyta el!
- Akkor is értéktelen!
- De ezt a roma srácot ezért 50000Ft-ra megbüntették.
- Mert nem szabad szemetelni!
- De egy közmunkás havi bére sem elég a büntetésre!
- Választhatja a börtönt!
- Kapott is 10 nap elzárást! Mennyibe kerül az, hogy ott etetik, gondoskodnak róla, őrzik az álmát, „jó útra térítik” a sok nehéz fiú között?
- Hát legalább napi 5000Ft-ba, summa summarum 50000Ft.
- De hát a bevétel és kiadás egyenlege így: nulla!
- Jó esetben, mert ha magasabb a napi ellátás költsége, akkor nem csak az elítélt, hanem az adófizető is bűntetve lesz.
- Viszont megéri, mert legközelebb kétszer is meggondolja magát az a taknyos, hogy rendőr jelenlétében kifújja az orrát!

Kalocsai Imre

Ott folytatják, ahol abbahagyták. Ezzel megnyugtatott Kocsis Máté (képünkön) a Fidesz kommunikációs igazgatója, amikor az önkormányzati kampány mondanivalójáról kérdezték. Arra értette, hogy ott folytatják a kormány sikerpropagandáját, ahol tavasszal abbahagyták. Olyan intézkedésekről ömlenek majd a hírek a közmédia bejáratott csatornáin, amelyek "nagymértékben segítették a városok és a falvak mindennapjait, az ott élő embereket".

Nem akarom elvenni Kocsis kenyerét, de talán jó néven vesz némi segítséget ahhoz, miről illene beszélnie. Elmondhatná például, hogy milyen jót tettek a kistelepüléseken lakókkal azzal, hogy elvették a helyi népképviselet jogköreit, s csak azokat a feladatokat hagyták náluk, amelyek "a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki". Nem tartozik persze ezek közé az általános iskolai és középiskolai oktatás, az egészségügyi szakellátások közül a fekvőbeteg- valamint a járóbeteg-ellátás, a gyermekotthonok, a családi napközik és a bölcsődék működtetése…

Ma 19 órától a Kis-Dunán, a Hollandi útnál várják a 2008-ban elhunyt világhírű csepeli sportoló tisztelőit, barátait a hagyományos fáklyás evezésre

"A szocialisták nemcsak elszenvedői, hanem okai is voltak a politika iránti bizalom foszladozásának, volt felelősségük a kétharmad létrejöttében, majd érzelem- és gondolatszegény ellenzéki politizálásuk miatt a Fidesz-kormányzás stabilizálódásában is...Nem folytathatjuk úgy, mint eddig.  A baloldal, és benne a szocialista párt teljes újjászervezésére, politikai és szervezeti reformjára van szükség..."

Deák Ferenc Kör néven hozott létre társaságot huszonegy szocialista politikus, köztük korábbi pártvezetők és fiatal, a hétvégi tisztújításon induló politikusok. Felhívásukban  azt összegzik, mit kellene tennie az MSZP szombati kongresszusának.

Több mint egy éve hallani a hírt: Németh Szilárd feladja állásait, átadja a csepeli polgármesteri széket. Ezért nem is keltett meglepetést, hogy a kampány előkészületeket a csepeli Fideszben Borbély Lénárdra szabták. 

Csakhogy nem csereszabatos dologról, főleg nem csereszabatos egyénekről van szó. Borbély Lénárd ugyanis nem azért lett Németh Szilárd fegyverhordozója és legmegbízhatóbb embere, mert olyan, mint Ő. 

NSz 1998-óta építi álmait a csepeli totális hatalommegszerzésért. Durva, hamisságokra épülő addig ismeretlen módszerét lenéző mosollyal nyugtázták ellenfelei: párton belül, és kívül egyaránt. (Hiba volt!) Először a belső harcot kellett megvívnia azért, hogy új pártjában, (korábban az SZDSZ tagja volt) a csepeli Fideszben megszerezhesse a hegemóniát. 

Le kellett győznie, politikai értelemben meg kellett semmisítenie Hajdu Bélát, aztán Horváth Józsefet, mert riválisai lettek. Az elsőt könnyedén, ellenállás nélkül, a másikat harcban, durván, mély sebek ejtésével abszolválta. Ekkor került a képbe Borbély, aki az ismeretlenség homályából előhúzott "táskahordó" szerepet kapta. (Lázár is így kezdte.) 

Csepelen  nincs állatkert, de még lehet...Fidesz-frakció viszont van. Nincs Kósa Lajos, de van Németh Szilárd, és már ott nyomul a székéért Borbély Lánárd. Már ez is elegendő ahhoz, hogy vigyázó szemünket Debrecenre vessük. A jelenlegi csepeli városvezetés csak egy dologban élvezhet lépéselőnyt Debrecen fejbólintó városatyáival, mamelukjaival szemben. A most következő tudósítás szerint "A debreceni közgyűlés Fidesz-frakciója a minap végérvényesen kiérdemelte a szégyen frakciója nevet." Csepeli párttársaik már 2010-ben elérték ezt a "rangot"...

Íme a beszámoló:

„A cég jogásza már a pályázat elbírálása előtt arról értekezett, hogyan lehetne pótmunkákkal feljebb tornázni majd az összeget. A valós árnak is azért ígérhettek alá, hogy biztosan nyerők legyenek, az ezen felül később kicsikart pénzt pedig ügyesen kezeljék." A cégvezetőnek egy hangfelvételen ezt mondja az egyik szereplő: „Ebben érdekeltté tudnánk téged tenni vagy én téged érdekeltté teszlek, hogy milyen úton-módon, azt még megbeszéljük? A lényeg, hogy ezt le kéne pótmunkázni.”
Elhangzik még: „honorálunk már mindenkit, a Hír Tv-től kezdve a Lánchíd Rádión át, mindenkit. Itt mindenkit kell szponzorálni! (…) Műszakilag jól ki van találva, a lehetőségek helyre vannak téve. Baj azért volt egy polgármesterrel, a végén kellett hozzá Kövér Laci, de azért elintéztük.”

Gyurcsány Ferenc szombaton az Ellenállás napja elnevezésű, pártja által szervezett budapesti rendezvényen arról beszélt: olyan hazát kíván, ahol nincsenek megbélyegzett emberek, és senki nem érzi magát idegennek politikai gondolkodása miatt. A DK elnöke Magyarországot rosszkedvű országnak nevezte, ahol emberek százezrei nem találják helyüket, szerinte az emberek soha nem voltak ennyire megosztottak a legfontosabb kérdésekben.

Az ellenzéki politikus kitért arra: vágyják a nemzet békéjét, és hogy magyar és magyar egymásra találjon, de “ma csak olyan áron lehetne békét kötni ezzel a hatalommal, ha feladjuk önmagunkat, de ezt nem tehetjük meg”.

Újsághír: Valószínűleg az idei az utolsó olyan év, amikor papírgyűjtési akciót szerveznek az iskolák és óvodák, az illetékes minisztérium álláspontja szerint ugyanis ezzel a tevékenységgel a közszolgáltató cégeket károsítják.

- Apú-ú-ú!
- Mi a baj már megint, fiam?
- Idén elmarad az osztálykirándulás!
- Megint rossz fát tettél a tűzre?
- Nem apu, de jutalomkönyveket sem kapunk!
- Olyan rosszak vagytok?
- Nem! Még hittanra is járunk.
- Akkor nem értem
- Mi sem! A tanító néni azt mondta, hogy most már ne gyűjtsük az újságpapírt az osztály számára, mer’ már az a pár forint sem az iskoláé lesz.
- Hát kié?
- A helyi szemetes cégeké, ráadásul ingyen!
- Ez nem lehet igaz, ez őrület! Nem számít a közösségé formálás, a takarékosságra nevelés, a közös siker élmény?
- Apú-ú-ú! Akkor most ők mennek helyettünk táborozni, ők kapnak jutalom könyvet?
- Amire a kormány szemét veti, az az övé!

Kalocsai Imre

- Nézd, öregember,

álmaid szivárvány-keretében,
mint savas esőkben a festék,
szétfolytak és összemosódnak az eszmék,
s te lázasan, kérdő szemekkel
mégis a látóhatárt kutatod?
Mondd, e riasztó világkép láttán,
melyet eltorzult emberi elmék ecsetje kent szét
világunk összegyűrt vásznán, ­
miben hihetsz még?
Lám, szép ifjúi hited vetését
sárba verte a jég,
s völgybe hajló utad homályán
már meg-megroggyan a térded,
s te a gomolygó messzeségben
még mindig a súlyos egekkel
küszködő, sápadt Napot nézed?

Ha az ember boldog, akkor mindig jó is, de ha jó, akkor nem mindig boldog (Oscar Wilde)

A kormány olyan szorgalmasan irtja a nekem fontos dolgokat, hogy összeomlott az időbeosztásom. Szerda este szerettem volna elmenni az Emlékmű ellen tiltakozni, majd az ottaniakkal együtt Iványiékhoz, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az egyházi jogaitól ismét megfosztott közösséggel. De nem tudtam, mert már elígérkeztem az állami hirdetések visszatartásával kivéreztetett Népszavával szolidáris rendezvényre.

Nem akarok morbid lenni, de vagy kollektív (szociális)temetést rendezünk mindennek, ami szép, jó vagy érdekes még (ld. 'A sírt, hol nemzet süllyed el...), vagy valahogy mégis megállítjuk az önfeledt gyilkolászást.

Amúgy a Népszava esten is szóba került: amikor a németek 1944.március 19-én bejöttek, jó katonai szokás szerint azonnal megszállták a stratégiailag fontos pontokat: pályaudvarokat, hidakat, repülőteret. Meg a Népszava szerkesztőségét. Tudták, hogy ez stratégiailag legalább olyan fontos. Lehet, hogy szegény Gábriel arkangyalnak egy Népszavát kellene a kezében tartania? (Forrás: Lendvai Ildikó Facebook oldala)

Nincs kétségem, a parlamenti szavazógép ősszel el fogja utasítani az Iványi Gábor vezette gyülekezet, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) - és másik kilenc felekezet - egyházi elismerését. Mindezt megelőlegezi a parlament igazságügyi bizottságának - hisz egyházügyi és persze emberi jogi bizottság ma már nincs - e heti döntése.

A tekintélyes testület kormánypárti többsége szerint a MET hiába felel meg a törvényi elismerés összes formai feltételének, amit Balog Zoltán miniszter is kénytelen volt rögzíteni.

Kedden 19 órától a Kis-Dunán, a Hollandi útnál várják a 2008-ban elhunyt világhírű csepeli sportoló tisztelőit, barátait a hagyományos fáklyás evezésre

A lélek öregnek születik, de megfiatalodik. Ez az élet komédiája. A test fiatalnak születik, de megöregszik. Ez az élet tragédiája. (Oscar Wilde)

Július 15-én lesz hat éve, hogy elhunyt a kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György, a hazai és a nemzetközi kenusport kiemelkedő alakja. Az évforduló alkalmából – csakúgy, mint az előző években – fáklyás emlékevezést tartanak Csepelen. Az eseményt a Kolonics György Alapítvány és a Merkapt SE szervezi, a résztvevőket 19 órára várják a Hollandi úti vízitelepre.

Kolonics György 36 éves korában, 2008. július 15-én, edzés közben hunyt el. A kiváló sportoló a pekingi olimpiára készült, az lett volna pályafutása ötödik ötkarikás fellépése. Két olimpiai bajnoki címe mellett a világbajnokságokon 15-ször, az Eb-ken háromszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Mi volt a baj a régiekkel? Az energia-, a rezsi- és az infrastruktúrafront diadalmas harcosaival? Soha nem tudjuk meg. Nem ránk tartozik. Pusztul a teljes intézményi emlékezet, kezdhetik elölről a tanulást az apparátusok. De ami a legfontosabb: megtanulják az emberek, hogy bandába, kötelékbe kell tartozni, akkor jutnak valamire. Nem jobbnak kell lenniük a másiknál, hanem jobban húzó csapathoz kell tartozni, vagy időben átállni.

Mondjuk megszerettük Hoffmann Rózsát, és ezért szavaztunk áprilisban úgy, ahogy. Most mit gondolnánk? Vagy ha Szócska Miklós volt az, aki miatt „a nektár túlcsordult a peremén”, aki beszédített minket a Fidesz bűvkörébe? Állnánk, mint egy kiírás előtt, mely szerint a Rolling Stones koncertje elmarad. Mehetünk Simicskóra vagy Fónagyra, őket megtartják, egyébként a jegyek visszaválthatók... négy év múlva.

Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé (Woody Allen)

Korainak tűnik az agrártárca földközelbe költöztetése, mert a trágya még túl büdös a minisztérium vezetésének. Az mindenképpen, amit a tiltakozó tejtermelők öntöttek egy élelmiszer-nagykereskedő raktára elé. Fazekas Sándor (képünkön) nem az „ott termek, és megoldom” embere. A főnöke ilyenkor már régen felrántotta volna a gumicsizmát. Ha baj van, akkor az agrártárca vezetője úgy tesz, mintha az űrügyi minisztériumot irányítaná. A Tejúttal azonban még ott is foglalkozni kellene.

A mezőgazdasági minisztériumban meg pláne. De a hétfőn még vígan dinnyét szelő miniszterünknek nem volt szava a tiltakozó tejesekhez. A trágyát az államtitkárának kellett lapátolgatnia. A meggykrízisben is egy (másik) államtitkára állt a kamera elé, a miniszter meg a hét végén beszédet mondott a cigánymeggyfesztiválon, ahol nem akarta elrontani a hangulatot a bajok felemlegetésével. És akkor a lépfenéről még nem is beszéltünk.