Csepelről nem látszik a sátoraljaújhelyi Bortemplom (fotónkon). De ott hogyan került képbe Németh Szilárd új alapítványa, s milyen kötődése van a csepeli fideszes politikusnak Sátoraljaújhelyhez, mi indokolta, hogy egy magánalapítványt bízzanak meg a borsodi város Bortemplomának működtetésével?  A Népszavának ezekre a kérdéseire eddig nem reagált, nem adott választ sem Németh Szilárd, sem a sátoraljaújhelyi polgármester. Ami tény: az alapító okirat szerint az az új alapítvány alapítói jogai Németh Szilárd halála esetén két gyermekére, Virágra és Bendegúzra szállnak át

Közel kétmilliárd forintnyi közpénzből újították fel a sátoraljaújhelyi Bortemplomot, amelynek működtetését a kormánypárti többségű önkormányzat a csepeli Németh Szilárd új magánalapítványára bízta – írja a Népszavában Doros Judit.

– Sátoraljaújhelyen egy újabb példáját látjuk annak, hogyan válik a közvagyon a politikaközeli magán­érdekek martalékává – fogalmazott a Népszavát megkeresve

A cél, hogy a kisember kezdjen rettegni a büntetéstől, ha rosszul lép, szavaz, szól, mert annak van tömeghatása. Ha igaz az, hogy pillanatokra vagyunk egy totális putyini világtól, ami a gyakorlatban a belarusz állapotokat jelentené, vagyis a putyinizmus mellett egy gyarmati státust is, akkor annak eljövetelét a jelenlegi ellenzéki mozgalmak nehezíthetik, akadályozhatják, de nem tehetik lehetetlenné. Ahhoz kell a kádári kisember is.

A kádári világ lakója a hatalommal való kiegyezés szimbóluma, aki némi, bár azért nem elhanyagolható jólétért a maga közéleti identitását, vagy, hogy aktuálisan fogalmazzunk, az identitását adta cserébe, és elfogadta a politikából való kiűzetését.

Ez persze durva általánosítás, de utólag nagyon is igaz lett: a rendszerváltás megpróbáltatásai illúziókkal fényesítették ki a pongyola diktatúrás múltat, az orbánizmus hatalomtechnikái pedig megerősítették az 1956 utáni viselkedésmódokat. Nem mindenben természetesen, hiszen a két korszak nem fedi, takarja le pontosan egymást, más az eredetük is, bár ugyanaz a funkciójuk. Ne szólj szám, nem fáj fejem.

Azonban, ahogy azt

Nem tudható, hogy mi épül majd a rommá vált szolgáltató ház helyén. Lesz-e megint álcázott közösségi egyeztetés mint a lakbéremelésnél?

Borbély Lénárd polgármester közösségi (fb) oldalán jelent meg a hír, miszerint „Csepel egyik ikonikus épületétől búcsúzunk.” Szó, ami szó, elég szerényre sikeredett a búcsú, az ikonikusnak nem éppen nevezhető, a korábban postafióknak és több kis üzletnek helyt adó, földszintes, mára már valóban teljesen lerobbant épülettől.

Se búcsúzó sokadalom, se a Borbély úrtól már megszokott előremutató, a nagyszerű jövőt, összefogást felvázoló beszéd. Annál nagyobbat szól a bontási költség ~ 75 milliós nagysága, amelyet várhatóan tovább növel majd a

A bíróságon időnként nemcsak ítéletet, hanem javaslatot is kapnak a perlekedő felek. Aztán hogy például a csepeli birkózók klubja vagy Németh Szilárd "akadémikus" mit kezd vele, az már a jövő zenéje vagy a múlt és a jelen bunyója. A birkózócsarnok-vita azonban csak a jéghegy csúcsa a Németh-Borbély duó évek óta folyó nemtelen hatalmi harcában. Most majd hallgatnak a jó szóra?

A Népszava egyik rendhagyó tudósításából kiderült, a Csepeli Birkózó Club indított pert, amelynek keretében 534 millióra perli a Németh Szilárd féle birkózó akadémiát, a KIMBÁ-t, mert az kizárta őket a létesítményből. „…Az exfideszes csepeli polgármester Borbély Lénárd tanúmeghallgatásai után a bíróság rábeszélte a feleket, hogy tegyék félre politikai és az emberi ellentéteiket és a csepeli sport érdekében üljenek le egy ebédlőasztalhoz és próbáljanak megegyezni. Ha mégsem, négy hónap múlva a bíróság dönt a hosszú évek óta húzódó ügyben.” https://nepszava.hu/3280762_csepel-birkozas-kimba-csbc-per-ebedloasztal

A birkózócsarnok-vita azonban csak a jéghegy csúcsa a

Jó reggelt, Magyarország! Ettől a táblát tartó fiútól és ifjú társaitól tart a legjobban a 15 éves rendszer névadója és vezére. Orbán Viktornak ma reális, potens kihívója van, akinek tábora több felmérés szerint már nagyobb a miniszterelnökénél, és egyáltalán nem biztos, hogy az átláthatóságihoz hasonló törvények meg tudják törni a lendületét, visszafogják a kormánnyal szembeni társadalmi indulatokat.

A legnagyobb botrányt az elmúlt egy évben a hat csepeli óvoda bezárásával foglalkozó, titokban előkészített előterjesztés váltotta ki. Ennek hatásai a mai napig jelen vannak a csepeli közéletben. Egészen elképesztő volt a javaslat testületi vitájának megszervezése, az egyetértő vezetői kör mozgósítása, a más megoldást, kompromisszumos javaslatokat megfogalmazó szülők, óvónők, civil szervezetek, ellenzéki képviselők véleményének helyenként tisztességtelen kezelése.

A tavalyi június 9-i önkormányzati választás után blogunk részletes elemzést közölt a választások csepeli eredményéről, tapasztalatairól.

Az elemzésben többek között, ezt olvashattuk: 

„…a korábbi önmagával többször is szembeforduló, Borbély Lénárd a választásokat fölényesen nyerve lett újra a kerület álcivil polgármestere, úgy, hogy a testületben sem lesz igazi erő, amely – a kerület érdekében – nagyobb együttgondolkodásra, együttműködésre kényszerítené a testülettel, a kerületi pártokkal, gazdasági és civil szervezetekkel. Nem szeret együttműködni senkivel, ráadásul, ha mégis rákényszerül, csak erővel lehet rávenni a megállapodások betartására. A biztos többsége ellenére nehéz dolga lesz: valószínűleg rosszabb körülmények között kell együttműködnie a kerület politikai, társadalmi, gazdasági szervezeteivel, az általa is háttérbe szorított civil szerveztek képviselőivel.”

    Azóta egy év telt el, és az élet igazolta a fenti elemzést, valamint az előrejelzést, de nézzük először a 45 pontban összefoglalt ígéreteket:

Most végignézhetjük, hogyan fordul a magyar történelem valaha volt legundorítóbb és legnagyobb manipulációs gépezete önmaga bohózatává.

A pártállam csinovnyikjai és az ún. „kormánysajtó”-nak becézett médiasintértelep pecérei az eltelt negyedévben gyakorlatilag a kannibalizmuson kívül már mindennel megvádolták a Tisza mellett feltűnt tábornokot.

Rövid felsorolás: a tábornok 2022-ben engedély nélkül ment ki az ukrán frontra (nem, engedéllyel) átment közpénzes zsírleszíváson (nincs nyoma, Ruszin amúgy különleges műveletis katona, máig aktív sportoló) százmilliós közpénzből luxusvillává újíttatta fel a szolgálati lakását (pár hónapig lakott ott, a ház máig az államé) „ukránbarát” nézeteket vallott (a valóságban Ruszin kifejezetten szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az ukrán állam ellent tud-e állni az orosz katonai nyomásnak, a Tisza kongresszusán tartott első, beköszönő beszédében pedig azt hangoztatta, hogy Oroszország nem jelent katonai veszélyt Magyarországra) együttműködött az ukrán titkosszolgálattal (a magyar elhárítás nem számolt be ilyen operatív információról, Ruszinnal szemben nem folyik semmilyen büntetőeljárás) Ruszin egy

Pünkösd ünnepét a középkor óta ismert szokások kísérik, ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikadobás) kiválasztották a pünkösdi királyt, aki a lakodalomba, mulatságokra, ünnepségekre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a falu állta.

Ez a tisztség egy hétig, egyes helyeken tovább tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik

A tenisz, a vízilabda és a röplabda bizonyítottan a magyar sport fertőzött területei, hiszen a szakszövetségek és néhány klub felelőtlenül, pazarlóan és szabálytalanul költötte a közpénzt. Annyit persze nem tudtak lopni, mint amennyit az MNB környékén felbukkanó öltönyös banditák, de néhány százmillió forint közösségi pénz azért itt is magánvagyonná változott.

Nézzünk két gyakorlati példát, hogyan is gazdálkodnak a közpénzekből táplált sportági szakszövetségek. Kezdem a Magyar Tenisz Szövetséggel, amelynek első számú embere Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető 2024. májusi nyilatkozata elég mellbevágó: „Az biztos, hogy a teniszszövetség csomó pénzt kapott a kormánytól, ami nagyrészt eltűnt. Hogy ezért a végén lecsuknak-e valakit, vagy nem, azt nem tudom, de szeretném, ha minden felelősnek ez lenne a sorsa. Az ügyészség és a rendőrség feladata, hogy elszámoltassa a felelősöket. Egyet biztosan mondhatok: kapott a teniszszövetség hétmilliárd forintot, és ennek a nagy részét valakik ellopták”.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik napnak) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Részletek:

Az önkormányzati lakásokban élő csepeliek mindössze ~ 25 %-a válaszolt a Csepeli Hírmondóban is közölt kérdőívre. Közülük majd 70 % egyetértett a jelenlegi lakbér fenntartásával. Ennek alapján, ha lakbéremelést akar a polgármester, csak a magántulajdonban élő és szavazó csepeliekre hivatkozhat, hiszen az önkormányzati lakásokban élők döntő többsége elutasította a lakbéremelés szándékát. Semmi nyoma nincs annak, hogy a lakbéremelésen kívül bármilyen más koncepció lenne a csepeli lakásgondok átfogó rendezésére, új, teljeskörű lakásgazdálkodási, esetleg lakásépítési program kidolgozására.

    Ami a Csepeli Hírmondó június 4-én megjelent idei 11. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

    Nincs új a nap alatt. A lap legújabb száma Aktuális rovatának fontos témája a lakbérekkel kapcsolatos közösségi egyeztetés, amely már az előző számban is helyet kapott. Olvashatunk kisebb-nagyobb, hiányos, a lényeget elmismásoló írásokat a zárt parkolók korábbi díjemelésének visszavonásáról; a Kölcsey felújításáról; a Csepeli Strandról; a napközis tábor programbővüléséről, hangzatos cím alatt: Megújul a Napközis tábor; a kerület legszebb fájáról; a hulladékgyűjtés szigorításáról; a különleges álatokról; a kutyasétáltatásról  stb. 

    A csepeliek mindennapi, a kerület fejlődését meghatározó kérdések feldolgozására, az önkormányzat ezzel kapcsolatos tennivalóira, azonban most sem került sor, de a reklámokra, programismertetésekre most is jutott nyolc oldal.    

Véleményünk a lap néhány írásáról:

„Mindenkinek meg kell értenie, hogy ha kormányra kerülünk, nincs több lopás. Annak, aki először belenyúl a kasszába, le lesz vágva a keze.” (Pokorni Zoltán, 2010. március 17.) „Matolcsy György a jobbkezem, és nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani.” (Orbán Viktor, 2010. október. 05.)

„Matolcsy emberét már kirúgta, Varga Mihály most visszaszerezne 500 milliárd forintot az

Ezen a héten megérkezett a sokadik statisztikai adat, amely, sajnos, Csepel elmaradottságára utal, de az önkormányzat vezetői egy szóval sem reagálnak rá. Kiderült, hogy a  megélhetési adatok összehasonlítása alapján a csepeliek bruttó keresete a legalacsonyabb a fővárosi kerületek között. Közpénzben viszont nincs hiány, ha látványos bulik sorát szervezi a helyhatóság. Az ellentmondásra még nem adott választ a helyi vezérkar.

    Csütörtökön hozta nyilvánosságra a Piac és Profit az EU országainak a megélhetési költségekhez igazított minimálbérek nagyságának alakulását. Érdekessége, hogy Magyarország az utolsó helyek egyikén áll, de a vásárlóerőt nézve már megelőzzük Szlovákiát és Csehországot. A magyar települések közötti bérkülönbségek, amelyek korábban ugyancsak itt jelentek meg, már az országon belüli eltéréseket mutatják, köztük Budapest, illetve a kerületek helyezését.

Sok a kérdőjel a 2018-ban kezdődött, de azóta húzódó, meghiusult Vermes 12 projekt  körül

Hét éve milliárdokat kapott  Csepel a helyi egészségügy fejlesztésére. Az akkor megítélt 3,5 milliárdos támogatásból még fel nem használt 1,75 milliárd forintból tervezett fejlesztések  sorsa azonban még most is bizonytalan. Az illetékesek ugyanis még nem hagyták jóvá az új terveket sem.

A javaslat egésze ilyen tálalásban egyébként sem fogadható el, erősen vitatható, a felelősségeket elkenő tartalma miatt.  

    Arról nem is beszélve, hogy a projekt új helyszínre való áttervezésére, megvalósítására tervezett becsült összegek nagysága kétségessé teszi, hogy

Néha jó dolog visszaemlékezni a boldog békeidőkre. Még, ha háborús emlékek is előjönnek olykor. Mindjárt a hős Orbán villan elő az archívumból, amint a Nagy Imre temetésen kizavarta az oroszokat. Azután meg hozzájuk rohant, egyenesen Putyin érdekszférájában igyekszik ma is fészket rakni.

No, de volt anno jó is, amikor Nagy Imrét és az ’56-os szabadságharcot éltette, az már más kérdés, hogy éppen az ő irányította NER csapta el a mártír miniszterelnök szobrát eredeti helyéről. Ja, és az igazán szép idők, amikor a cseperedő Fiatal Demokraták a Soros alapítvány támogatását élvezve válhattak rendszerváltó párttá. Hát igen, a képbe azért némileg belerondít, a STOP SOROS meg stop CEU, de hát van ilyen.

Meg olyan is volt, hogy éppen Orbán lett a Liberális Internacionálé alelnöke. Nem lehet könnyű dolga ma tükörbe nézni, amikor

Elszálltak a lakásárak Budapesten! Erről beszél a szakértő a rádióban. Mondandója befejezéseként hozzátette: még Csepelen is magasak az árak, habár ott jócskán lemaradtak a mutatók a többiekhez képest. Fájt ez az elemzői megközelítés! Főleg az szúrt szíven, hogy kerületemet, ahol születésem óta élek, és ami mindenkori otthonomat adta, így leminősítették.

Persze már gyerekkorom óta tudtam, hogy van a pestiekben Csepellel szemben valami ősi idegenkedés. Először azt hittem, hogy az 1950-es nagy budapesti kiterjesztés miatt nem szeretik a csatlakozó külső kerületeket a régi fővárosi népek. Középiskolás koromban a Kossuth Technikumba jártam, ahol igen sokan tanultak Budapest belső kerületeiből. Amikor Csepelről kezdtünk beszélni, nagyképűen leszögezték, hogy az vidék. Úgy vélték, hogy Budapest határa a Boráros téren ér véget. Ami azon kívül van, az vidék! És ezen nem voltak hajlandók vitatkozni.

A hatvanas években nem is nagyon lehetett érvelni Csepel városiassága mellett. A HÉV ugyan már járt a Boráros tér és a csepeli végállomás között, de a Kvassay hídtól a Szabadkikötőig bolgárföldek sorjáztak. A kis és nagy Duna közti részen zöldség kertészet, majd a

"Mészáros Lőrinc" feltalálása része annak a programnak, amelyben szakmányban hülyének van nézve a kedves szavazópolgár, különös tekintettel a fideszes része. Magyarország “leggazdagabb” embere szemmel láthatóan, füllel hallhatóan nem egy észkombájn, ha nem tud elbújni a nyilatkozat elől. Egy ideje sejtjük már ezt, újabb bizonyítékot erre a 444.huvideója hozott, amikor megkérdezték a müncheni meccsre érkező Mészáros Lőrincet, hogy miként utazott oda. Nyilván nem gyalog.

Nyilván. Most, hogy ki van adva a parancs, hogy ne tessék luxizni, Budaörsről egy kétmilliárd forintos helikopterrel repült el a távoli Ferihegyre. A helikopter egy órányi repülésének üzemi költsége körülbelül 2 ezer euró - nem egy tétel. Innen jön a 22 milliárdos repülőgép - igaz, ez forintban ennyi.

Bérlés, üzemanyagköltség, repülőtér használati díj, nem számolva a fedélzeten elfogyasztott frissítők konyakok és whisky-k árát, alig 60 ezer euró. Azaz az egész útiköltség cakumpakk nincs 25 millió forint. Mondhatnánk a Kölcsey gimnázium tanárainak együttesen közel egy havi fizetése. De átszámolhatnánk hasi ultrahangra, csípőprotézis műtétre, vagy a

Több internetes hírportál közölte egy hete, hogy felsőbb utasításra hivatkozva nem engedték be a Tisza Párt ajándékait vivő képviselőket a csepeli gyermekotthonba. A kitiltottak között volt Rost Andrea, Csepel díszpolgára is, de erről a csepeli önkormányzat médiája azóta egy szót sem szólt.

A csepeli Sziget Gyermekotthon vezetője azt sem engedte meg, hogy a Legyél a Változás Egyesület képviselői letegyék az intézmény udvarába, ahol