Egy évszázada komolyan hittek benne, ami ma is kőkemény igazság: a választott vezetőknek, - az országban és Csepelen - kötelességük  a köztársasági szempontokat, a demokratikus módszereket szem előtt tartani, mert ha ezeket  félresöprik, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek...

Két napja, november 16-án emlékeztünk meg a csepeliek életét is jelentősen befolyásoló történelmi eseményről: száz éve jött létre az első Magyar Köztársaság. A csepeli fideszes vezetés azonban erről tudomást sem vett. 

Érdekes, mert azon a helyen, ahol több reakciósnak, revizionistának, itt sosem járt papnak, Szozsenyicin által le nem írt idézetnek, pesti srácnak, vagy egy kacagtató történet főszereplőinek szobrot állítanak,  miért nem jut hely egy olyan magyar történelmi eseménynek, amelyik hazánk és kerületünk modern kori életét alapvetően meghatározza? 

A válasz aránylag egyszerű: nem fér bele abba az ideológia-vezérelte gondolkodásba, amit az uralkodók ma célravezetőnek, és hasznosnak tartanak. A Fidesz fő- és alvezérei  az első köztársaság vezető személyiségével, és annak ércbe öntött szobrával primitív harcot hirdettek. Eltávolíttatták az első köztársaság vezetőjének, Károlyi Mihálynak a szobrát az Országház mellől, és ki akarják törölni szellemiségét az emlékezetükből. Most azon mesterkednek, hogy az 1956-os forradalom vezetőjének, Nagy Imrének a szobrát miként tudnák eltávolítani a az Országház közeléből, a Vértanúk teréről. Már készen áll a terv, csak a megfelelő pillanatra egy új sötét éjszakára várnak! Nagy Imre helyére az

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy börtönbüntetésre ítélt macedón miniszterelnök, aki a börtön helyett Budapestet és a szabadságot választotta. Jobb ma egy menedékjog, mint holnap egy cella alapon. De hol volt? És hol nem volt? Közben pedig vajon ki segítette, netán vitte egyik helyről a másikra.

Íme, a dodonai válasz: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy „a magyar állami hatóságoknak semmi köze ahhoz nem volt, hogy a volt macedón miniszterelnök saját államának területét elhagyta.”

Csakhogy ezt nem is állította senki. Annál inkább azt, hogy miután Gruevszki valahogy kijutott Macedóniából, a magyar állam mégiscsak kinyújtotta feléje Orbán Viktor segítő kezét. Vagy autóját. Vagy

Még Csepel országgyűlési képviselője sem léphet be ide. Azért szomorú ez, mert Németh Szilárd azt ígérte, hogy teljesen átlátható lesz a beruházás, ott nem fog ellopni senki egy forintot sem. Hát ha nem mutatják meg, akkor sajnos kénytelen vagyok kételkedni, mert az utcáról csak a betonelemeket lehet látni.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselőjének facebook-bejegyzését olvasóink figyelmébe ajánljuk és az alábbiakban közöljük:

Mint Csepel országgyűlési képviselője, valamint a sportért is felelős kulturális bizottság tagja, gondoltam megnézem Németh Szilárd csepeli birkózócsarnokának az építését.

Valamiért nem engedik! (Talán emlékeznek rá, hogy egy olyan alapítvány kapott ennek az építésére 2.400.000.000 - kétezer négyszáz millió - forintnyi közpénzt, amelyiket Németh Szilárd lakcímére jegyeztettek be, és

Csepelyi Adrienn: Hazajövök a vidéki kirándulásból fuldokolni a városba, és azt látom, hogy tucatjával küldik el az embereket az egykori környezetvédelmi tárcából. Mert már olyanunk sincs. Minek is, ugye. Arra a kis időre...

Megkövülten állok a Tájvédelmi Körzet feliratú tábla mellett, és próbálom elképzelni, mi vihet rá valakit, hogy ide hajigálja a szemetét. Jól látható, hogy nem egyszeri esetről van szó: amerre csak nézek, biztosan akad valami színes – vagy az évek során bánatosszürkére fakult –lom az avar takarásában.

Hazafelé lassan tekerek a biciklimmel. A tudatom furcsa játékba kezd: figyelem az út menti árkot, amelyben minden tekerésre jut egy-egy darab szemét, és gondolatban húzom a strigulákat. Másodpercenként valami oda nem illő. Üdítőspalack. Energiaitalos doboz. Üres olajoskanna. (Remélem, legalább nem az árokban ürült ki.) Pizzásdoboz, építési törmelék, chipseszacskó, szétfeslett autógumi – és a végén, mint valami drámai tetőpont, egy parabolaantenna. Igen, az. Magyarországon, 2018-ban valaki úgy gondolta, hogy

Kétszázezer embert károsított meg hét éven át a kormány a rokkantsági ellátás alkotmányellenes csökkentésével – állítja Hegedűs Lajos ügyvéd, aki elmondta: Az illetékes kormányképviselők hazugsággal, politikai hangulatkeltéssel vádoltak, amikor rámutattunk, hogy a propagandagépezetükben szajkózott érveik hazugságok...

A törvény 2012-es bevezetése és az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntése között eltelt szűk hét esztendőben havonta nagyjából ötmilliárd, azaz összesen több százmilliárd forinttal károsította meg a kormány a megváltozott munkaképességűeket. Az Ab által – a Kúria kezdeményezése nyomán – megsemmisített, a rokkantsági ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabály 200 ezer valamilyen fogyatékkal élőt érintett. Az összesen negyedmillió ellátásban részesülőt alapul véve átlagosan havi húszezer forinttal csökkent a járandóságuk.

Hegedüs Lajos ügyvéd, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője jutott ilyen összesítésekre számításai nyomán. A szakértő a most elbukott törvény bevezetésétől – 2015-ig a MEOSZ- elnökeként – folyamatosan tiltakozott az érintettek számára nemcsak anyagilag káros, de megalázó át-és újraminősítési eljárás ellen.

- Protestáltunk a kormánynál, a parlamentnél, az Alkotmánybíróságnál, továbbá a

Az első Magyar Köztársaságot száz éve, 1918. november 16-án kiáltotta ki az akkori budapesti Országház teret ellepő, kétszázezresre becsült tömeg, illetve a Parlament kupolacsarnokában ülésező, a vidéki nemzeti tanácsok küldötteit is magában foglaló nagy Nemzeti Tanács.

Még nevezetesebbé teszi e napot, hogy az őszirózsás forradalommal elnyert függetlenség ugyanekkor öltött törvényes formát. Az ideiglenes alkotmány szerepét betöltő Néphatározat első cikke kimondta: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” A Néphatározat további pontjaiban felszólította a kormányt, sürgősen alkosson törvényeket az általános titkos választójogról, az esküdtbíráskodásról, a sajtószabadságról és más szabadságjogokról, „a földmíves népnek földhöz juttatásáról”. Az új választójog alapján üljön össze az alkotmányozó nemzetgyűlés, fogadja el a köztársaság alkotmányát, és

A csepeli fideszes képviselőkkel mindent megtehet  a Németh-Borbély duó. És meg is tesz. Hamarosan biodíszletként léptetik fel a jó fizetségért megkukult gombnyomogatókat a Királyerdei Művelődési Házban

Furcsa hír a csepeli fideszes városvezetés hivatalos szócsövében, a csepel.hu nevű hírportálon: "Tisztelettel meghívjuk Önöket Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2018. évben esedékes KÖZMEGHALLGATÁSÁRA, melynek időpontja: 2018. november 22. (csütörtök) 17.00, helyszíne: Királyerdei Művelődési Ház (1213 Budapest, Szent István út 230.)."

Furcsa ez a hír, mert az információ nincs aláírva, és csak két dolog nem derül ki belőle: 1.)  ki a meghívó, és ha már veszi valaki a fáradságot, hogy elmenjen: 2.) mi lesz a téma, mi ez az "esedékes" közmeghallgatás. Így megy ez már 2010 óta, a Németh-Borbély duó vezette társulat színre lépése óta. Miként a 21ora.hu hírportál cikkéből kitűnik, többek között ezt elégelte meg a csepeli önkormányzat több ellenzéki, baloldali képviselője.

Az előzményekre utalva a hírportál azt írja,  a csepeli önkormányzat legutóbbi éves közmeghallgatása leginkább egy fideszes fórumra hasonlított, itt olvashatnak róla egy összefoglalót. A 21ora.hu így folytatja:

Megmondom őszintén: a szívbajt hozta rám a miniszterelnök, amikor a felújított Szépművészeti Múzeum megnyitásán ismét azzal kezdte  beszédét, hogy befellegzett az addigi kultúrának. Ráadásul most még generálisan majmolásnak is nevezte mindazt, amiben eddig éltünk: „A másokat majmoló, tehát törvényszerűen kisszerű kultúrpolitika korszaka véget ért” – mondta. Mivel azonban sem ő, sem szorgos kultúrharcosai nem részletezték, mi minősül náluk majmolásnak, és mi csupán haladásnak a korral, okkal kezdtem félteni az épületet. Hiszen annak minden egyes eleme idegen hatást tükröz.

A látogatót rögtön a bejáratánál görög eredetű nyitott oszlopcsarnok, portikusz fogadja, tetején egy tipikus görög timpanonnal. Ha pedig továbbmegyünk az előépület oldalszárnyai felé, ott egy hat plusz öt oszlopos rizalit ugrik elénk, amely viszont a német építészet jellemző eleme volt. A főépületben azután egy genovai palotaudvarral találkozhatunk, amelynek neoreneszánsz stílusa azzal keseríthet el minket, hogy

"Ebben a tízemeletesben többen vagyunk akik felett ott lebeg a kilakoltatás réme. Gyuri atya jut az eszünkbe, aki minden temetésen kér bennünket, hogy imádkozzunk azért, aki elsőként követi az elhunytat!"

Horváth Gyula Marika, a csepeli áldozat című felkavaró, megdöbbentő írását változtatás nélkül közöljük:

Utam a csepeli Kossuth Lajos út 148-as, tízemeletes ház mellett vitt el. Felfigyeltem arra, hogy virágok borítják el az egyik portált. Az aszfalton mécsesek a rács közben köszönő szöveg.  Marika fia írta! Mindenkinek megköszöni a megemlékezést, meg azt, hogy szerették az anyját.

Stefka István, a Karc FM műsorvezetője, a békemenetek egyik szervezője

A Paláver (Karc fm) című betelefonálós rádióműsorból:

Betelefonáló: „Én a Kádár alatt voltam katona. Ha nekimennek a kerítésnek, fegyvert kell használni. Figyelmeztetési céllal, egy sorozatot a fejük fölé... Nem engedhetjük, hogy ledöntsék a kerítést!”

Stefka István („az Öreg”) mint műsorvezető: „Nem engedjük!”

Következő telefonozó: „Ezzel a 70 ezres tömeggel másként is el lehet bánni. Nem kell a fegyver. Az nem emberséges. A megoldás a

Kapósak lettek a csillagtelepi sétányok felújított, négyemeletes házainak lakásai

Továbbra is tart a drágulás és a forgalom élénkülése az ingatlanpiacon, ezért megnőtt a kereslet az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben található lakások iránt - olvasható az ingatlan.com portál elemzésében.

A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László elmondta: legfrissebb adataik szerint Budapesten, októberben az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések száma a XXII., XXI., XX., XVII. és a XV. kerületben volt a legmagasabb. A vevők száma nem csökken a piacon, mégis egyre nehezebben tudnak lépést tartani az árak emelkedésével, ez leginkább a fővárosra és a vidéki nagyvárosokra jellemző, amelyek továbbra is a lakáspiaci forgalom gerincét adják.

A cég elemzése szerint Budapesten és a nagyvárosokban a külső kerületek népszerűsége következtében októberben például a csepeli használt lakások átlagos négyzetméterára 27 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, de a jelenlegi 427 ezer forintos kínálati ár még mindig

Szikszai Károly karikatúrája

Kósa Lajos régi (BMW) motoros a Fideszben. Azt hiszi, hogy neki már mindent lehet

A családokkal és a családokról kezdett levélben és nemzetileg konzultálni örökös vezetőnk, akinek a múlt héten rendeznie kellett családi ügyeit Helsinkiben, az Európai Néppárt kongresszusán. Rendezte is, beállt szépen a sorba, aláírta a Néppárt határozatát a liberális demokrácia és a jogállami elvek tiszteletben tartásáról, beszédében pedig előadta, hogy mindig is a nagy család híve volt. Kohl egykori német kancellárra emlékezve azt mondta: „Ő a néppártot egy családnak tekintette, tudva, hogy egy családban lehetnek ugyan nézeteltéréseink, de mindig együtt maradunk.”

Igaz, a családbarát Orbán 1992-ben még egy másik családba vitte a pártját. A Liberális Internacionáléban alelnök is lett, de aztán

Katonasírok fejfái Isonzónál

Száz éve, 1918 november 11 -én  ért véget az 1914-ben kezdődött első világháború, melyet az egy évszázaddal  ezelőtti korszak lakossága  "nagy háborúként" emlegetett, és amelynek tízmillió halálos áldozata volt

.“Mire lehullanak a levelek, itthon lesztek!” Hadba vonuló katonáit Vilmos, német császár ezzel áltatta, 1914 júliusában.

Ötször is lehullottak a levelek, mire az első világháború befejeződött. A központi hatalmak kapitulációjával. 

A németek összeomlása a nyugati fronton 1918 augusztus 8-án következett be (németek fekete napja), amikor Amiens közelében az angol-amerikai erők átszakították a frontvonalat. A Balkánon a bolgárok kilépésével, az olasz fronton pedig a piavei ellentámadással következett be az osztrák-magyar erők összeomlása. Következtek a fegyverszünetek: 1918 november 3 -án, Padovában IV. Károly követei írták alá a fegyvernyugvást, a nyugati fronton pedig november 11 -én egy vasúti kocsiban, a Compiegne melletti erdőben következett be a német kapituláció. Ezzel véget ért a 10 millió halálos áldozattal járó első világháború. A Párizs környéki békekötések 5 vesztes országra szabtak súlyos büntetéseket (területvesztések, jóvátételek, haderő-csökkentések): Németországra (versailles-i béke), Ausztriára (Saint-Germain -i béke), Bulgáriára (Neuilly -i béke), Magyarországra (trianoni béke) és Törökországra (sevres -i, majd lausanne -i béke). 

November 11 az értelmetlen vérontásra való emlékezés napja, az első világháború lezárulásának évfordulója és a történelem egyik kiemelkedő dátuma. 

Drámai módon, előre jelezték a katasztrófa végső felvonását

Ilyen volt a Népstadion...

Elképzelhető-e olyan, hogy egy család 25 millió forintból szeretne egy házat felépíteni, de a végén azt mondja nekik a kivitelező, hogy bocsánat, ez 125 millió lett? Nos, az állami beruházásoknál nincsen felső határa a lopásnak.

Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron.

Általánosan bevett módszer az egyes stadionok árainak összevetésére, ha az összköltségüket elosztjuk a nézőtéren lévő helyek számával, azaz kiszámoljuk, hogy

Kedves Szurkolótársak, Szimpatizánsok! November 11-én vasárnap 13.30-kor az őszi szezon utolsó hazai meccsén fogadjuk a patinás FC Nagykanizsa csapatát – jelent meg a  Csepel FC szurkolói oldalán. Erre hívta fel a figyelmet a 21ora.hu

Az Islander Division tagjai és a 4-es álló közönsége szeretné meghálálni a Csepel FC szurkolóinak az egész éves támogatást, ezért a mérkőzés alatt és után lelátói koreográfiával, élőképpel és hangulatfokozó eszközökkel fogjuk buzdítani a csapatot és búcsúzunk a hazai pályától 2018-ra – írják.

Ezen a héten egy nap kétszer is hallhattuk Kovács Lászlót a közszolgálati rádióban és a televízióban. Párttársai azzal könnyítették meg a dolgát, hogy nem vonják be az ügyeikbe, ezért mondhatta a műsorvezetőknek, hogy az aktuális kérdések megvitatására nem ő a legalkalmasabb. Egyébként digitális hálózat alakult ki körülötte, egyik barátja írta: "Ez áll régi katonakönyvemben a Rákosi-korszakból: 'Háború esetén csapaton kívüli szolgálatra alkalmas.’ Ez mindmáig nem változott, halálomig csapaton kívül szolgálok.”

Az a benyomásom, hogy mostanában Kovács László is csapaton kívül szolgál. Nincs egyedül. Lendvai Ildikónál azt firtatta az egyik kormánypárti újságíró, vajon informálisan ő irányítja-e az MSZP-t. A volt pártelnök humorral ütötte el a választ. A két veterán politikus megteremtette a maga nyilvánosságát. Lendvai Ildikó a Facebook-on széljegyzeteli a közéleti fejleményeket, és a glosszáit követő vitákból okulva kiválasztja ama témát, amelyet publicisztikává bővít a Népszava szombati számában. Egyik-másik cikke fölkelti

Megkapják a csepeliek is a magukét Orbántól...

A családok évének nyilvánította a kormány és a Fidesz 2018-at. A kormány kommunikációja, a napokban minden családhoz eljuttatott, Orbán Viktor ajánlásával felszerelt nemzeti konzultációs hazugságlevél azonban felülírja a valóságot.

A lakáskassza megszüntetése, a cafetéria rendszer felszámolása, majd az embereket hülyének néző képviselői módosítási javaslat, (miszerint sportmérkőzésekre és kulturális események látogatására mégis legyen cafetéria), beterjesztése, vagy a költségvetés nemzeti család- és szociálpolitikai alapjának tavalyhoz képest 2,5 százalékos csökkentése, a megindult kilakoltatások, a családi pótlékok nagyságának évek óta tartó befagyasztása, mutatja a kormánypropaganda és a valós tények közötti különbségeket.

A miniszterelnök újabb álkonzultációs levele ezért szerintem válaszra sem méltó.

Konzultációnak szakmailag, nemzetinek meg politikailag nem felel meg. Szakmailag elfogadhatatlan, mert a kérdések ”felvezetése” vagy hazugságot vagy vitatható állításokat tartalmaz, a kérdésekben pedig nincs valódi választási lehetőség. Politikailag pedig azért elfogadhatatlan, mert

Balog Zoltán a minap még miniszter volt,  ma már sok dolgot eltol magától. Azt gondolta, van politika erkölcs nélkül, vagy  jólesett egy erkölcstelen hatalmat szolgálnia, már mindegy is...

A damaszkuszi út errefelé soha nem volt néptelen, de olyan azért ritkán fordul elő, hogy egy volt miniszter mosakodjon rajta: a református egyház kebelébe visszahuppant Balog Zoltán volt emberminiszter nyilatkozott a Szemlélek blognak. Szavaiból kiderül, értelmiségiként neki is gyakran sok volt a migrációs hírözön.

„Néha még az újságírók is felfigyeltek rá, hogy cizelláltabb álláspontot képviseltem, mint a kormányzati kommunikáció”. Balog lelkész politikusi léte szemben állt  értelmiségi létével, autonómiájával és lelkészi hivatásának etikájával. Aminek elviselését azzal magyarázza, hogy

Szembe kell nézni a tényekkel. A fideszes városvezetés képtelen megoldani a csepeliek zavartalan szemészeti ellátását.

Akinek van szeme, érzékelheti, hogy a 21. kerületben is egyre komolyabb fennakadások vannak az egészségügyi ellátásban -írja a 21ora.hu című csepeli hírportál. Emlékeztetnek rá, hogy milliárdos egészségügyi fejlesztéseket ígért  Borbély Lénárd Csepelen  Németh Szilárd árnyékában állva. A polgármester szerint korszerűsítésre leginkább az egykori csepeli szülőotthon épülete szorul, de beszélt a pár éve Tóth Ilonáról elnevezett, a csepeliek körében csak SZTK-nak nevezett szakrendelőről is.

Csillagtelepen, a Vénusz utcai egészségügyi intézmény első emeletén  hosszú idő óta állnak teljesen üresen, kihasználatlanul a szemészeti orvosi rendelők

A kormány jelenlegi tervei szerint itt 2019-2021 között fergeteges műszerészeti és informatikai fejlesztések valósulnak meg – ígérte Borbély Lénárd, hozzátéve, hogy