A csepeliek már tudják, és elmondják, hogy kinek, kiknek bántotta a szemét a fény és a felirat, amit eltávolítottak a főbejáratról
Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője – hirdeti Csepel új zászlója és lobogója, 2012 óta. Sosem értettem egyet a csepeli fideszesek által kreált zászlóval és rajta lévő címerrel, a címer köré írt jelmondattal. Egyet nem értésemnek csak három oka volt: a zászló színe, a címer és a jelmondat. A csepeliek színe ugyanis a kék-piros volt, ágaskodó lovat ábrázoló címernek nincs nyoma Csepel történelmében, van viszont egy 1742-ből való hiteles címer, a jelmondat pedig hazugság. Nem Csepelen volt a magyar ipar bölcsője.
A Weiss Manfréd alapította gyáróriás, amelyre alapozták a fideszesek a „magyar ipar bölcsője” kifejezést, a magyar ipar XX. századi történetének és Csepel fejlődésének egyik meghatározója volt. Fennállásának 124 éve alatt Csepelből, amely 1892-ben még csak egy „álmos falu” volt, község, majd város, végül a főváros közel 80 ezres XXI. kerülete lett. Az alapító és utódai nem csak munkát adtak az itt, illetve a környéken élőknek, de kórházat, sporttelepet, óvodákat, lakásokat építettek. Hogy hol tartana ma Csepel, a gyár nélkül, azt
Öt évvel nőtt a születéskor várható átlagélettartam 2000 és 2015 között a világon, soha nem számíthattunk még ilyen hosszú életre – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentéséből.
A csepeli PM-es önkormányzati képviselő a következőket írja: A Párbeszéd Magyarországért válasza az Alapjövedelem!
Első fokon tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság, fogolyszökés miatt, gyorsított eljárásban azt a csepeli férfit, aki megszökött a házi őrizetből, de hetekkel később elfogták a rendőrök.
A Fidesz-kormányzás legszilárdabb alapelve, hogy egyetlen forint sem gurulhat rossz felé – ami csak úgy garantálható, ha minden forint odagurul szépen hozzájuk.
Miként tegnap délelőtt
Ma délelőtt tűz ütött ki egy nyolcvan négyzetméter alapterületű családi házban Csepelen, a Királyerdő utcában. A lángok megfékezésén a fővárosi hivatásos tűzoltók dolgoztak több vízsugárral.
Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a következőket írja saját weblapján:
Nem sok vizet zavarnak Csepelen az önkormányzati képviselő-testületi ülések, még a politikai közéletben sem. Sok oka lehet annak, hogy mára már gyakorlatilag a kutyát sem érdekli, miről tárgyal, dönt a csepeli fideszes többség a nagyjából havonta megtartott ülésein. Az okok nem csak a politikával szemben növekvő közömbösséggel viselkedők számának növekedésében keresendők. Meglátásom szerint Csepelen sokat tett ennek érdekében Németh Szilárd hat évvel ezelőtti győzelme óta a helyi fideszes vezetés is, s a mögötte felsorakozott, bólogatójánosokból összeverbuvált, a hatalom megtartására szerződött Fidesz-frakció, amely mindkét polgármestert kiszolgálta, illetve kiszolgálja. Terveik (Csepel értékeinek, jelképeinek átértékelése, az eltelt évtizedek eredményeinek megtagadása, a teljes politikai, intézményi hatalom megszerzése, a baloldal teljes kiszorítása, a hatalomba való bebetonozódásuk biztosítása) megvalósítása a nyilvánosság lehető legnagyobb mértékű kizárását követelte.
Szabó Szabolcs felszólítja Németh Szilárdot, hogy vágyálmai helyett a csepeliek életét alapvetően befolyásoló beruházást támogassa. Szavazza meg költségvetési módosítómat, amely a csepeli gerincútra csoportosítana át forrásokat – írja közleményében Csepel és Soroksár egyéni képviselője.
Csepelen az utóbbi időszak képviselő-testületi üléseit a vitákról és a döntésekről szóló helyszíni élő, egyenes videóközvetítések, valamint a hivatalos tájékoztatás hiánya miatt már a teljes érdektelenség jellemzi. Pedig gyakran jogos felháborodásra, véleményalkotásra okot adó, vitatható, fontos döntések is „születnek”. Véleményem alátámasztása érdekében áttekintettem a legutóbbi, a május 5-i képviselő-testület előterjesztéseit, amelyekről - hasonlóan a korábbiakhoz - azóta sincs részletes, hivatalos tájékoztatás.