Már-már tragikomikus, milyen egyszerűséggel tud mellébeszélni a magyar kormányfő, aki a Páneurópai Piknikre emlékezve tágra nyílt szemekkel kijelenti: a diktatúrát nem a reformkommunisták, hanem a nép döntötte meg azáltal, hogy 1988-89-ben négy óriási tömeggyűlésen bizonyította: összegyűlt az erő a változásokhoz... Már csak a nemzetközi viszonyok kedvezőre fordulása hiányzott, mondja, s az 1989 augusztusi piknik igazi súlya is abban állt, hogy itt kezdődött el a nemzetközi viszonyok eme megváltozása... Ahogy azt a kormányfő utólag elképzeli.

Minden tiszteletem a szabadságszerető magyar népé, de nem kellene bevennie azt a maszlagot, amelyről Esterházy Péter beszél az eheti HVG-nek adott interjújában: itt "mindenki ellenálló volt. Ki belülről, ki kívülről rágta a rendszert, amíg aztán az összedőlt. Nem is lehet érteni, miért maradt meg egy percig is 1956 után. Megannyi Buga Jakab... Az öncsalás mindig megvolt."

Megvolt, megmaradt, és a regnáló hatalom mindent megtesz, hogy meg is maradjon,

Több mint ezer fotó készült az önkormányzat által a Csepelen megrendezett augusztus 20-ai rendezvényről. A felvételek ide kattintva tekinthetők meg.

Láthattunk kenyérszentelést, részt vehettünk mesterség-bemutatókon, kézműves foglalkozásokon, meglátogathattuk az állatsimogatót, színdarabokat, táncelőadásokat nézhettünk meg. A nap végén Szikora Róbert slágereit hallhattuk, amely után a tűzijáték következett. (ittlakunk.hu, fotó: csepel.hu)

Írás a táblán. Ismert a feladó,  ismert a címzett és ismert a magyar helyzet is:

Ez a rezsim nem alkuszik, hanem ledarál; legyen szó Alkotmánybíróságról, földrajzi nevekről vagy éppen filmről. Aki kibeszél, azt leradírozzák a színről.

Ha moziba megy száz magyar, a statisztikák szerint másfél vált közülük hazai filmre jegyet. Jó, jó, tudjuk, manapság ez nem is lenne nagyon könnyű, hiszen a nemzeti együttműködés jegyében évek óta gyakorlatilag szünetel az ország filmgyártása, de az azért mégiscsak figyelemre méltó, hogy a hagyományaira oly büszke magyarnak a film az amerikai.

Nemzete színészsztárjai, nagy formátumú filmrendezői simán ott csimpaszkodhatnak mellette a metrón, föl nem ismerné őket. Bezzeg Bruce Willist hátulról is.

Olvasónk jelzését kommentár nélkül tesszük közzé, bízva abban, hogy akiknek joga, lehetősége és kötelessége, a lehető leggyorsabban  intézkedi fognak...

Ezt írja olvasónk: Szeretném felhívni a figyelmét egy Csillagtelepi jelenségre ami a Spar-nál- figyelhető meg! Minden egyes nap ott fekszenek a "kóbor "emberek az utcán meztelen fenékkel és kiabálnak az emberek után némi segítségért! Kérdem Önöktől muszáj a Csillag telepi gyermekeknek így szocializálódniuk, hogy ennyi is elég az élethez? Minden egyes nap elindul ott egy iskolás ill. egy óvodás csoport, és ezt látják. Elhihetitek,hogy felteszik a kérdés a szüleiknek, hogy mit keres itt ez a bácsi? Nem tudsz mit felelni mert te sem hiszel a szemednek! Kérlek segíts, mert Te tudsz!!!! Ne lássák ezt a Csillag telepi gyermekek!

Forrás: Facebook

Miközben a pékszakma az új kenyér ünnepére készül, a háttérben már elindult az egyezkedés arról, hogy ősztől mennyibe is kerül a mindennapi kenyerünk. Ami biztosnak tűnik: a malmok rövidesen legalább tíz százalékkal emelik a liszt árát, de a legolcsóbb kenyerek esetében a költségek növekedése alig érvényesíthető az árban.

A legolcsóbb kenyérfajtáknál gyakorlatilag lehetetlen az áremelés, kivált, mert a vásárlók még mindig rendkívül árérzékenyek. A kenyér stratégiai termék, így roppant valószínűtlen, hogy a kiskereskedelmi forgalom nagyobb részét adó áruházláncok emelnék a fehér kenyér árát.

A nagy kérdés az, hogy ezek az önköltségen működő saját sütödéikkel le tudják-e törni a beszállítók árait, és az sem mellékes, találnak-e olcsó lisztet a piacon. Míg a „népkenyér” árához nem mernek nyúlni, a kevésbé szimbolikus termék árához annál inkább.

A fogyasztásban viszont egyre inkább teret veszít a fehér kenyér. A pékszövetség adatai szerint átalakulóban van a kenyérfogyasztás. A fehér és félbarna még mindig vezet 67 százalék körüli együttes részesedésével, míg a házi jellegű kenyér aránya a teljes fogyasztásban 18-22 százalék körüli. Az utóbbi években a különféle teljes kiőrlésű rozsos, tönkölyös kenyerek is feljöttek, lassan a piac tizedét adják.

Aggódunk a Lánchíd Rádió stúdiójának plafonjáért. Nem szeretnénk, ha rászakadna a szerkesztőségre. Ma ebédidőben, nem sokkal fél egy után ugyanis Borbély Lénárd, Csepel fideszes alpolgármestere, polgármester-jelöltje hallatta hangját a Fideszhez közeli orgánumban.

„A jövő embere vagyok.” – közölte elöljáróban Borbély a tőle megszokott szerénységgel.

„Horváth Gyulával (a baloldal polgármester-jelöltjével – a szerkesztő megjegyzése) nem kívánok foglalkozni” – mondta egy kicsit később Németh Szilárd kreálmánya, majd ezt követően percekig csak Horváth Gyulát szapulta, gyalázta. A korábbi szocialista vezetés munkájának lebecsülése, negligálása már csak ráadás, mondhatnánk a hab volt a tortán. 

Íme néhány szelet  a Borbély-tortából:

A csepelieket a fideszes városvezetés fontos információktól fosztja meg

A fideszes városvezetés szócsöve, a csepel.hu szerint péntekre rendkívüli ülésre hívták össze a csepeli önkormányzati képviselő-testületet. A meghívóban, az augusztus 22-én, reggel hét órakor kezdődő  ülésen – egyelőre –, egyetlen napirend szerepel:

„Javaslat a választási bizottság tagjainak megválasztására

Előterjesztő: dr. Szeles Gábor jegyző”

A meghívót Németh Szilárd polgármester írta alá sk., vagyis saját kezűleg

Tudom, az őszi önkormányzati választások előtt ez kötelező napirend, hiszen a választási bizottság lesz a felelős a választások lebonyolításáért, tisztaságáért. Nincs is vele gondom. Az viszont már érdekes, hogy a jegyző úr előterjesztését zárt ülés keretei között tárgyalja majd meg a testület. Miért? Mi indokolhatja, egy az egész kerületre tartozó témában a titokzatosságot? Talán a választási bizottság javasolt tagjai nem vállalták a nyilvános ülés körülményeit? Vagy olyanokat javasolt az előterjesztő, akik miatt a polgármester úr elrendelte a zárt ülés megtartását?

Tudja, hogy

> 3,3 millió szegény országa lettünk? Az Eurostat adatai alapján a magyarországi szegények száma 2010-et követően jelentősen emelkedett:

2010: 2,95 millió

2011: 3,05 millió

2012: 3,19 millió

2013: 3,29 millió,

ami 11,5 %-kal magasabb a négy évvel ezelőttinél. Az adatok szerint a 3,29 millió ember, kevesebb mint 65.000 forintból él havonta. A szegények aránya a teljes lakosságoz viszonyítva a 2010-es 30,8 %-ról, 2013-ra 33,5 %-ra emelkedett. Ezzel szemben 2013-ban Csehországban a lakosság 14,6 %-a, Szlovákiában 19,8 %-a, míg Lengyelországban 25,8 %-a „tartozik” a szegénység körébe. De nem állunk jól Európában a szegény alkalmazottak arányában sem: hazánk az alkalmazottak közötti szegények arányában is az utolsó előtti helyen áll 24,4 %-kal. Mindössze egyetlen állam, Bulgária áll már csak mögöttünk. (index) 

Az alkotmány ünnepe akkor szűnt meg, amikor végre lett volna értelme az ünnepnek, amikorra megszületett Magyarországon az írott, koherens és kodifikált alkotmány, amelynek védelmére már alkotmánybíróság is alakult. 1990 és 2010 között húsz éven át volt oka az ünneplésnek, mégse ünnepelte az alkotmányt senki.

Államalapító szent királyunk napján a történeti alkotmányt is ünnepelhetnénk. Azt az alkotmányt, amely csaknem ezer évig szolgálta a mindenkori államvezetést, és amely éppen ezért egyidős az állammal, amelynek létalapját, létezésének indokát, legalitását adta.

Tisztavatás, nyitott parlament, családi programok és tűzijáték – egyebek mellett ezek a hívó szavak a most Együtt az ország! címen meghirdetett nemzeti ünnepre, amely már a múlt szombaton kezdetét vette.

Az idén az augusztus 20-i programok a Budavári Palotában már a hétvégén megkezdődtek, és a Mesterségek Ünnepe keretében szombat óta többek között bőrösök, fa- és fémművesek, fazekasok, késesek, kovácsok, mézeskalácsosok, ötvösök mutatkoznak be. A színpadon ugyanakkor autentikus hazai és külföldi népzenét, illetve világzenét megszólaltató zenekarok szórakoztatják a publikumot. 

A statisztika könyörtelen dolog és egyéb közhelyek. A számok mögött az ember. A rezsicsökkentéstől megittasult tekintetünket példának okáért vethetnénk a pékekre is, akik már három éve szolgálják a hazát, és nem emelnek árat. Bár azért minden aratás végén megpróbálják. Dinnye után jön a kenyérszezon. Augusztus 20. az új kenyérár ünnepe. Három éve az újabb áremelési szándékoké. Eddig elkaszálták őket. De most kiegyenesednek.Már fenik a lapátot. A liszt az nem annyi, a fűtésszámla sem, nem beszélve a minimálbérről. Esős volt a nyár. Emelni kell, ha beledöglünk is.

A kegyetlen átlagolás mellett persze a kilónkénti 260 forint a KSH-nál is úgy jön ki, hogy lehet kapni a fehéret 180 forint alatt is, meg extrázottat nagyon sokért. Igaz: utóbbi nem része a kimutatásnak, mert abban összehasonlítható dolgoknak kell lenniük – példának okáért a fornettis sajtos poginak –, meg olyasminek, amit sokan vesznek. A többség nem a teljes kiőrlésű, magvas barnát teszi be a kosárba félkilós kiszerelésben.

Nánássy Lajos, magyarnóta énekes, Nádas György humorista, Csepeli Öregtáncosok Egyesülete, a Pesti Fiatalok Színháza... Csak néhány közreműködő a ma délután öt órakor kezdődő változatos programból:

Sok szeretettel köszöntjük Kenyeres Vincét, a Csepeli Szabadkikötő Sportegyesület elnökét 75. születésnapja alkalmából.

A négyhektáros területen elterülő szabadidős és sport-létesítmény Kenyeres Vince irányításával – 24 évvel a rendszerváltás után is – működik. A pálya és a gazda összetartoznak: a sportegyesület elnöke lelkén viseli a bázis sorsát, s a létesítmény pedig napi elfoglaltságot biztosít az immár 18-ik esztendeje nyugdíjas sportvezetőnek. (A Csepeli Szabadkikötő Sportegyesület, a pályakomplexum tulajdonosaként, az egyik leggazdagabb csepeli civil egyesület.)

A 21. kerületi Hírhatár online a Csepel újságban öt évvel ezelőtt megjelent – itt-ott aktualizált - interjúval kíván erőt, egészséget Kenyeres Vincének. A csepeliek.blog.hu - csatlakozva laptársunkhoz - szinté minden jót és hosszú, boldog életet kíván az ünnepeltnek, Csepel ismert és elismert személyiségének a Csepel újság írásával:

Augusztus 20-án egész napos családi programokkal vár mindenkit a csepeli önkormányzat a Daru-dombra. Este tűzijáték lesz. Fellép az R-GO.

Programok:

10:00 A csodaszarvas meséje – az Aranyszamár Bábszínház előadása

11:00 „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”- szaru-ín íj bemutató

11:30 Honfoglalók fegyverei

12:30 A Regélő Fehér Táltos Dobcsapat műsora

13:30 Ünnepi kenyérszentelés

Sokat beszélnek manapság az emberek arról, hogy a kampánybeszédek és írások szinte kizárólag a másik kritizálására szorítkoznak. Ezt a megjegyzést komoly ember nem vetheti fel anélkül, hogy átgondolná. 
A kritika fontos szerepet tölt be abban a folyamatban, ahol az érintettek megmutatják azokat a példákat, melyek a leginkább elfogadhatatlanok a számukra. A példából, vagy a felvázolt alternatívából azonban érzékeltetni kell a megoldás, kibontakozás lehetőségét is. 

Korábbi írásomban  kritizáltam a Szent Imre tér beépítését, ami egyben azt is jelenti, hogy a település történelmi helyként számon tartott közterületet nem szabad egyéni vagy speciális kisklikkek számára kihasználni úgy, hogy fákat írtanak, kerítéseket húznak és elzárt (magán) területeket szakítanak ki a közösből. 

A Szent Imre teret mint közterületet - ahelyett, hogy rafináltan kiagyalt csonkításán mesterkednek - inkább jellegének megfelelően megőrizni, bővíteni kellene. A kritika tehát a mostani vezetés számára az, hogy elzabrálnak közterületet, és haveroknak kiszolgáltatott pavilonokkal szlömösítik a parkot.

„Bármi megtörténhet” - mondta az elmúlt évek legcéltudatosabb beszédét produkáló (vitamentesen politizáló) Orbán Viktor Tusnádfürdőn. A nézetek minimális ütköztetéséről leszoktatott sokaság teljesen védtelen lesz az Orbán által vizionált korszakban.

Ember legyen a talpán, aki kihámozza a lényeget a vitáktól teljesen mentesített Magyarországon. Apró morzsák jutnak csak a közügyek iránt érdeklődő, de a folyamatos hazudozástól elcsigázott közönségnek. Olyan hírek, amelyek felfoghatók politikapótléknak is. Stadiont avatnak Fidesz-barokk lemezsassal, aranylik a focilabda-formájú országalma a giccses és sokakat sértő (szintén sasos) megszállási emlékmű leigázott arkangyalának mancsában, sámándobot vernek a Kurultaj törzsi gyűlésén az időtlen ősmagyarok, ráöntik az átnyálazhatatlan, himi-humi trafikpályázati papírtengert a nyilvánosságra.

Kedden KultúrFaló est lesz Csepelen Szalóki Ági és dr. Hegyesiné Orsós Évarésztvételével.

A rendezvény  2014. augusztus 19-én, kedden 18 órakor kezdődik és várhatóan este nyolcig tart. A vendégekkel Szabó Tibor Benjámin író beszélget, és  a résztvevők is tehetnek fel kérdéseket.

Az est helyszíne: La-Guna Étterem, XXI. Kerület, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 47.

Nánássy Lajos, magyarnóta énekes, Nádas György humorista, Csepeli Öregtáncosok Egyesülete, a Pesti Fiatalok Színháza... Csak néhány közreműködő a holnap délután öt órakor kezdődő változatos programból: