Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) február 15-én megjelent 6. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünk

N. Szilárd bácsira hasonlít ennek a kerítésvágós, tanmesés, didaktikus karikatúrának a főszereplője a Csepeli Hírmondóban, a 12. oldalon. A Borbély-Ábel-Vida trojka rendelte. Megkapták. Lehet nevetni...

Még több politika, több kormány, Soros, Fidesz és Németh Szilárd. A CSH esetében önkormányzati lapról már régóta, de lassan már pártlapról sem beszélhetünk. Ez már Németh kampánylapja. Tele hazugságokkal, az ellenzék mindenáron való lejáratásával, demagógiával. A 24 oldalas lapból most 10 oldal a tömény pártpolitika, illetve a választási tájékoztató. A szerkesztőség tehát megfelel a tulajdonos igényének: a választási kampány idején való heti megjelenésért adott további 32 millió forint felhasználása valóban a tulajdonos, s nem a csepeliek érdekeit szolgálja.

Mindeközben, a heti megjelenés ellenére, továbbra sem olvashatnak a csepeliek mindennapi életükkel, gondjaikkal kapcsolatos cikkeket az egyre nagyobb méreteket öltő egészségügyi problémákról; a környezetszennyeződés kérdéséről, a szociális feszültségekről; a csepeli közélet aktuális eseményeiről; a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről, pl. a csepeli HÉV sorsának alakulásáról, a Gubacsi-híd  felújításáról. Kimaradt a soroksári alpolgármester cége és a Csepeli Városkép Kft. közötti együttműködés, a megkötött szerződések körül kirobbant botrány ismertetése, a Kis-Duna parton épülő több milliárdos birkózócsarnok és birkózóakadémia, kollégium, vendéglátó központ létrehozása, valamint az SZTK-ban elhelyezett tv-k körüli botrány ügye is.

Véleményünk a cikkekről:

1) Weiss Manfréd terv

A sokszor beharangozott Weiss Manfréd Terv még egyszer sem került a képviselő-testület elé, a kormány sem döntött róla, bár, állítólag „már meg is kezdte…tárgyalását” – írja Borbély úr a Tisztet csepeliek! című levelében. Tehát egy senki által nem támogatott elképzelést taglal a lap, hangzatos címekkel. A polgármester azonban levélében külön méltatja Németh ezzel kapcsolatosan „szerzett” elévülhetetlen érdemeit, „hathatós támogatását”, amelyre a jövőben is számít. Vajon mit csinálna, kire számítana, ha a mentora és helyi pártfőnöke még sem nyerne az országgyűlési választásokon?

Levelével kapcsolatban azonban más véleményünk is van: szerintünk még nem hagytuk magunk mögött a „rendszerváltást követő évtizedek súlyos terheit.” Először is ezen terhek nagy részét hét évtizede hurcoljuk magunkkal. Pl.: a HÉV és a csepeli gyártelep közötti terület bontását már az 1940-es évek végén megígérte az akkori vezetés, s látványa ma is sok, HÉV-vel Csepelre utazó látogatót elborzaszt. A földutak többsége is megmaradt, több ezer királyerdei, hárosi lakos gázol még esős időben a sártengerben. A szegénység sem tűnt el a kerületből. Télen a királyerdei terület légszennyezettsége a fővárosban a legmagasabbak között van nyilvántartva, ami az ott élő, jelentős részben nyugdíjasok szegénységének egyértelmű bizonyítéka: nincs pénzük fára, a levegőt szennyező anyagokkal fűtenek.

Ami pedig a tervet illeti: szerintünk kevés a tervezett 10 esztendő, s a beígért, most elhallgatott 250 milliárd forint sem lesz elég az „1. rész”-ben felvázolt, szépen hangzó, de általánosságokat tartalmazó tervek megvalósítására. „Csepel újjászületik” írják a cikk alcímében. A születést, sajnos hosszú vajúdás előzi meg. Ráadásul a nemegyszer átgondolatlan ígéretek csak nehezítik a valódi újjászületést. Nem látszik mögötte az érintettek (lakosság, civil- és szakmai szervezetek) véleménye sem. Az egész terv ilyen formában való részletezése csakis választási kampánycélokat szolgál. Egy-egy megjegyzés a konkrét témákhoz:

„Csepel gyárváros – méltó régi nagy híréhez”

Hazugságra nem lehet egy fejlesztést építeni, ugyanis a „gyárváros” nem volt a „magyar ipar bölcsője”. A gyárterületen működő kis-és nagyvállalatok nélkül pedig nem fog menni, s erről egy sort sem írnak a tervet megálmodók. Arról sem, hogy a fejlesztéshez nélkülözhetetlen lesz a velük való együttműködés, a fejlesztésre szánt milliárdjaik összehangolt bevonása a terület rekultivációjába, az ennek nyomán létrehozható új üzemek megépítése érdekében.  Vajon tárgyaltak-e velük a terv készítői? Mi lehet az ő véleményük a tervről?

„Új Duna-hidat és pest-budai villamosvonalat kap Csepel”

A kerület fejlesztésében közreműködő fővárosi és helyi szakemberek már több mint 30 éve leírták: az albertfalvai híd mielőbbi megépítése az elsődleges feladat, nem pedig a szigetcsúcsra tervezett, egyik oldalon a semmibe vezető híd megvalósítása. Mi erről a fideszes kerületi vezetés véleménye? Mi lesz a 3-as villamos tervezett átvezetésével? Levették a napirendről, vagy csak nem fért bele a szűk tájékoztatásba?

„Az M0-ig visszük a csepeli gerincutat”

Nem kell odáig vinni, elég, ha a korábbi tervek szerint, a Vízmű lakótelep előtt becsatlakoztatják a II. Rákóczi Ferenc útba. Meg lehetne valósítani azonban az M0-ra való jobboldali felhajtást, a II. Rákóczi út keresztezése nélkül, ami jelentősen könnyítené az autópályára való fel-, illetve lehajtást.

„Meghosszabbítjuk a hévet a pesti belvárosig”

Az agglomeráció megközelítése indokolja a HÉV Szigetszentmiklósig való meghosszabbítását is, ami a korábbi fővárosi tervekben szerepelt. Miért maradt ki a déli hosszabbítás lehetősége tervekből? Miért nem vállalta fel az önkormányzati vezetés a HÉV jövőjével kapcsolatos közmeghallgatás megszervezését? Itt kellene tervezni a HÉV  meghosszabbításától elválaszthatatlan P+R parkolókat is. Miért nem szerepelnek a tervben?

„Újjáépítjük és kiszélesítjük a Gubacsi-hidat”

Régi, legalább négy éves ígérete ez a fideszes csepeli vezetésnek. Eddig el sem kezdődött a megvalósítás. Ha a Weiss Manfréd Terv is ilyen hosszú ideig marad csak terv szintjén, akkor 10 év sem lesz elegendő megvalósításához.

„Hajóval a belvárosba”

Szép terv, már a 2010 előtti szocialista vezetés tervei között is szerepelt, a helyi Fidesz is támogatta. Nyolc év alatt nem lett belőle semmi. Ráadásul nincs szó a tervben a rendkívül komoly szakmai feltételekről, a megvalósításhoz szükséges milliárdokról, a közlekedés szükséges átszervezéséről, illetve összehangolásáról, ami igényli a Fővárossal való együttműködést is.

„65 km új útburkolat, járda és csapadékcsatorna épül”

A feladat megoldása, ebben az ütemben, kb. 20 évet igényel, miközben nincs szó arról, hogy a fővárosi közlekedési útvonalak (Táncsics M. u. nagy része, Kossuth L. u., Szent István út, II. Rákóczi F. út, Szentmiklósi út stb) felújítása is elkerülhetetlen lesz, s mindehhez sok tízmilliárdra lesz szükség. Ráadásul még mindig nincs kész az önkormányzat által korábban megígért gyári elkerülő út, amelyet be kell csatlakoztatni a csepeli gerincúthoz, illetve későbbi, tervezett folytatásához. 

Várjuk a terv 2. részét, a kerület egészségügyével, az itt élő emberek szociális helyzetével, a most kimaradt lakótelepi fejlesztésekkel, a hárosi terület teljes megújításával foglalkozó elképzeléseket. Ez utóbbira például már 2010-ben ígéretet tett a polgármesterségre pályázó Németh Szilárd. Ez is ígéret maradt, mint a Csepeli Kórház visszaszerzése és fejlesztése.

2) Megszűntetnék Csepel önállóságát is

    Már a régi gyártelepeket is kinézték maguknak

    Egymással bokszol a csepeli ellenzék

    Szabó Szabolcs Bajnaival érkezett a meccsre

    Gyilkos indulatba fulladt a Jobbik kampánya

    Hitet tett Vona Allah mellett?

    Soros emberei már a nemzetbiztonsági bizottságban ülnek

    Németh Szilárd: Szél Bernadett bizalmas információkat akart kikérni

    Bevándorlóország vagy magyar Magyarország

    Orbán Viktor: 2022-re megszűnik Magyarország egyoldalú függősége az orosz gáztól

    Orbán: nekünk Magyarország az első

    Nem fog enyhülni a Stop Soros törvénycsomag

    Politikai zsarolás és fenyegetés a belga miniszterelnök nyilatkozata

Címek a lapból. Címek, cikkek kilenc(!) oldalon, egyértelmű politikai üzenettel: „Csakis a Fidesz!”  Elképesztő hazugságok: „össze akarják vonni az önkormányzatokat”;  „szabadon jöhetnének a migránsok Csepelre”; Soros „több száz milliárd forintot költ az illegális bevándorlók befogadását célzó tervére”. Tömény demagógia: „a csepeliek felemelt adójából és lecsökkentett nyugdíjából” építenének a migránsoknak szállásokat. Közben a lapban megvádoltakat, a csepeli ellenzéki pártok képviselőit, a civil szervezeteket meg sem kérdezik a koholt vádakkal kapcsolatban, nem kapnak lehetőséget véleményük kifejtésére sem. Miért nem? Vagy például arról szövegelnek, hogy hazánk nem lesz „bevándorlóország”, miközben a kormány több mint 3500 bevándorlót fogadott be az országba. Hol van a szerkesztőség tisztessége? Vagy a választásokra adott plusz 32 millió forintból nem telik egy kis utánajárásra?

Joggal vetődik fel tehát a kérdés: kinek a lapja a Csepeli Hírmondó, a csepelieké vagy a helyi Fideszé, Németh Szilárdé. Felvetődik az is, hogy a CSH kiadója tiltott pártfinanszírozást valósít meg. Vajon mi a véleménye minderről a csepeli ellenzéknek, tesznek-e valamit annak érdekében, hogy a CSH valóban biztosítsa a tisztességes választási küzdelem feltételeit?

3) A leves elmaradhatatlan eleme egy igazi vasárnapi ebédnek

Mivel elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy önkormányzati lap egy fideszes politikus, jelen esetbe Német Szilárd kampányát nyíltan támogassa ilyen rovat (Német Szilárd: így főzök én) létrehozásával, nyugodtan megkérdezzük: mi lesz azokkal, akiknek nincs vasárnapi ebédjük, vagy azokkal, akiknek még levesre sem futja? Németh úr vajon támogatja a gondjaik megoldását segítő civileket, vagy őket is Soros-bérencnek tartja?

Ebéd után  jólesik a pia:

Borbély Lénárd csepeli polgármestert már megint tettenérték? (A karikatúrával a Csepeli Hírmondó 2018. február 15-i számának 11. oldalán a polgármester helyett elvileg mást, az egyik politikai ellenfelét akarták gúnyolni, de az Ábel-Vida-kommandó rosszul célozott, az ittas vezetőt találták el. Ismét lehet nevetni. Csupa derű, vidámság ez a CSH.)

-------------------------------------------------------

További kimaradt események:

Február:

8. A Csepeli Munkásotthon Stemmer Ferenc Fotóklubja kiállítás nyitott a Munkásotthon Galéria21 termében, Portré címmel.
9. Elhunyt Zalaváry Lajos Kossuth-és Ybl Miklós díjas építőművész, a nemzet művésze, aki többek között Csepel Csillagtelep nevű városrészének a tervezője is volt.