"A kitüntetésre várók listáját az utolsó pillanatig dugdosták, a testületi ülés előtt 10 (!) perccel osztották ki. Nem véletlenül, mert a tekintélyes csepeli névsorban volt egy kakukktojás is..."
Borka-Szász Tamás, a csepeli önkormányzat MSZP frakciójának vezetője így foglalta össze tapasztalatait a legutóbbi képviselő-testületi ülésen történtekről. Véleményét a dkp.hu hírportál ismertette. Az írást változtatás nélkül közöljük:
"Október 13-án, e „szerencsés napon” döntöttek a csepeli Képviselő-testület fideszes képviselői: Csepel legrangosabb kitüntetését, a díszpolgári címet adományozták többek közt Wittner Máriának, a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőjének.
A kitüntetésre vonatkozó döntés a NER visszataszító szellemének megfelelően történt. A kerület egyetlen lakosától, egyetlen képviselőjétől előzetesen javaslatot nem kértek. A kitüntetésre várók listáját az utolsó pillanatig dugdosták, a testületi ülés előtt 10 (!) perccel osztották ki. Nem véletlenül, mert a tekintélyes csepeli névsorban volt egy kakukktojás is, Wittner Mária neve.
Kezdjük azzal, ami vitathatatlan: Az 56-os forradalom fegyveres küzdelmeiben tevékenyen részt vett asszonyt 1957-ben (21 évesen) halálraítélték. 200 napot töltött a siralomházban, majd büntetését életfogytiglanra változtatták, 1970-ben szabadult. Tiszteletet érdemelnek a forradalomban betöltött szerepe, illetve a diktatúra börtönében eltöltött, életéből elvett évek.
Wittner Mária nyilvános életrajzát áttanulmányozva azonban sajnálattal kell megállapítani, hogy annak semmilyen csepeli vonatkozása nincs. Csepelen ezt röviden úgy mondják: köze nincs a kerülethez. Ha megfeszülünk is, csak az ugrik be, hogy nemrég utcanév tábla avatásánál járt a szigeten, illetve a Parlamentben a két csepeli parlamenti képviselő közvetlen ülőszomszédja. Ennyi erővel persze bármelyik 56-os halálraítéltet ki lehetett volna „pécézni”, igaz nem egy közülük a rendszerváltás után nem választott ilyen szerencsés kézzel pártot magának.
Wittner Mária közéleti szereplését azonban botrányos közjátékok kísérik. Támogatóan vett részt az azóta betiltott Magyar Gárda alakuló rendezvényén, a budai várban tartott zászló szentelésen és gárdista avatáson. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Gárda tagjait a „szeretet ereje” tartja össze.
Ez év tavaszán parlamenti beszédében fejtette ki, hogy Horn Gyula volt miniszterelnök egy hóhér volt, aki „három éve ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni”. Egy nappal később Toller Lászlót, Pécs négyszer megválasztott (akkor éppen kómában fekvő) polgármesterének címezve mondatait, kijelentette: „Ezt kapta meg Toller is, ő sem tudott meghalni, mert királyt csinált a böszméből”.
A Magyarországon mindeddig példa nélküli, minden jóérzésű embert felháborító kijelentéseket Wittner Mária nem magánemberként, hanem parlamenti képviselőként tette. Ezekért a mondatokért soha nyilvánosan bocsánatot nem kért, sőt. Büszkén vállalta azokat. Pártja tőle soha el nem határolódott, vezetői e témákban mellébeszéltek.
Összefoglalva elmondható, hogy amennyiben Csepel fideszes vezetése egy 56-os halálraítélt előtt tisztelegni akart, azt számtalan más formában megtehette volna. Wittner Máriával kapcsolatban nagy bizonyossággal állítható, hogy kijelentései jelentős csepeli közösséget sértenek, a kerületben nem övezi általános köztisztelet, személye megoszt. A múltja alapján senkinek nem jár felmentés a jelenben történő tisztességes viselkedés alól.
Wittner Mária csepeli díszpolgári címe ezért felesleges és érdemtelen, méltatlanul árnyékolja be a többi nagyszerű csepeli díjazottat."
Forrás: dkp.hu és csepelinfoplusz.hu
