„Félnek a felettesektől és félnek egymástól!... Volt úttörő, KISZ-tag, szakszervezetis, más párt tagja, munkahelyi vezető stb: tehát pettyes a pedigréje. Ezt a múltat kívánják fedni a fideszesnél fideszesebb durva cselekedetekkel, hirtelen feléledt vallásos viselkedéssel és agresszivitással, ami a másik megsemmisítését tűzi céljául…, mert ők is félnek. A döntéseket pedig a nyilvánosság kizárásával, a szakma meghallgatása nélkül hozzák…. a múlt eltörlése van csak a szemük előtt. A rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat propagandisztikusan nacionalista és soviniszta céljaikra összpontosítják. A Csepel lakosságát érintő dolgokat háttérbe szorítják… Nincs elképzelés a fejlődésre… a ’kabát’ - amit a vezetéssel felvettek- nagynak bizonyult.” Ezeket a gondolatokat olvashatjuk Horváth Gyula Emberi viselkedés című írásában, amelyet változtatás nélkül ismertetünk meg olvasóinkkal:

EMBERI VISELKEDÉS 

Mostanában gyakran foglalkozom az ember viselkedésének egyes kérdésével, mert választ szeretnék kapni arra, hogy miért tapasztalhatók egyes csepeli potentátoknál embertelenségek, olyan amúgy is igen fájdalmas dolgoknál, mint az elbocsájtás. Azt hiszem, az ember viselkedését a kultúrájából, az előéletéből és érdekeiből érdemes megközelíteni. Az, hogy a mostani vezetők az eltávolításokat úgy rendezik, hogy azok különös fájdalmat okozzanak az érintetteknek, meglátásom szerint egy összetett viselkedési folyamat hozománya is lehet.  

A magabiztosság hiánya, a valakiknek, és valaminek való megfelelési kényszer lehet az, ami felülírja természetes reakcióikat. Az általuk működtetett rendszer úgy épül fel, mint egy katonai vezetési szervezet. Ott. minden alsóbb rendű parancsnoknak, döntései meghozatalához, a felsőbb utasításokat kell szem előtt tartania. Amennyiben ezt eltéveszti, önálló kezdeményezésekkel áll elő, megbízhatatlanná, kegyvesztetté válhat.

Már a kezdet kezdetén a Fidesz politikusok kiválasztásánál a megbízhatóság és a központi vezetés "mindenek felettiségének" elfogadása volt a legfontosabb kritérium. Mennél tájékozatlanabb, mennél kisebb a közösségbe való beágyazottsága egy embernek, annál nagyobb az esélye arra, hogy rakétaként emelkedik a Fidesz ranglétráján, őt ugyanis nem befolyásolják a helyi emberi csoportok szokásai. Az itthoniaknak pedig a magyar társadalom sajátosságából adódóan valamilyen múltja van. Volt Úttörő, KISZ-tag, Szakszervezetis, más párt tagja, munkahelyi vezető stb: tehát pettyes a pedigréje. Ezt a múltat kívánják fedni, a fideszesnél fideszesebb durva cselekedetekkel, hírtelen feléledt vallásos viselkedéssel és durva agresszivitással, ami a másik megsemmisítését tűzi céljául.

Durván és agresszíven, mert ők is félnek.

Félnek a felettesektől és félnek egymástól!

A vezérük által kimondott, de meg nem magyarázott "vörös alsógatya mely narancsszínűre változott", talán valamilyen értelemben érintheti őket is. Csak arra figyelnek, hogy döntéseik megfeleljenek a vélt, vagy valós elvárásoknak. A döntéseket pedig, a nyilvánosság kizárásával, a szakma meghallgatása nélkül, a legsötétebb pártirodák reszkető homályában hozzák.

A kritérium a Fidesz megfelelés és nem a csepeliek igényeinek kielégítése. Úgy, hogy a megfelelés, a (egyénre szabott) pártérdek, a szavazat maximálás, valamint a múlt eltörlése van csak a szemük előtt. A rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, propagandisztikusan, nacionalista és soviniszta céljaikra összpontosítják. A praktikus, és Csepel lakosságát érintő dolgokat pedig, indokolatlanul háttérbe szorítják. Ezért van az, hogy egyetlen fejlesztési elképzelés nincs az előkészületi stádiumban.

Nincsenek az átfogó fejlesztésre kidolgozott stratégiák. Nincs elképzelés a fejlődésre, az ipari területek átalakítására, a munkahelyteremtésre és a működő tőke esélyeinek megteremtésére, az itteniek megtartására. Csend van az Északi területről, a fővárosi beruházásokról, a gerinc utakról, a Dunáról, és a sport, fejlesztési lehetőségeiről. A művészeti csoportokat, CSEPP TV-t felszámolták, a Munkásotthon anyagi és erkölcsi likvidálása, kiközösítése és megfojtása, évek óta céljaik között szerepel. Az Európai hírű Szociális Szolgálatot tivornyák és luxusautók kifizetési helyévé degradálták. Az ellátást, a magára hagyott szakemberek mélységes hivatástudatára és emberségére hagyták úgy, hogy legjobb munkatársaikat elbocsátották, anyagi lehetőségeiket megnyirbálták. Mindezt kizárólag, az elmúlt 16 év szocialista vezetés, (meg az azt megelőző negyven "kommunista" időszak) buta tagadására építették.

Értelmes embernek azonban tudnia kéne, hogy sem az elmúlt időt, sem a múlt cselekedeteit eltörölni nem lehet! Azt viszont fontos lenne, hogy tanuljanak a hibákból és építsenek az eredményekre,- ha nyitottak, tehetségesek, és nem gyűlölködők lennének. Náluk azonban éppen fordítva történik minden! Mintha a régi rendszer hibái: a személyi kultusz, a félelem, a lejáratás, az agresszió, a félremagyarázás lenne ma is a legfontosabb eszközük. Úgy, mint abban - a szavakban annyira elítélt- ötvenes ("kommunista") években.

Minden közösség vezetéséhez elengedhetetlen, a társadalmi kohézió megteremtése. Ehhez pedig éppen bizalomra és támogatottságra lenne szükség. A célok érdekében össze kéne fogni a tenni akarókat pártállásra való tekintet nélkül, hogy érvényesülhessenek az emberek. 2010 után esélyt kapott erre a ma regnáló vezetés. Sokan vagyunk, akik abban reménykedtek, hogy élni is fognak a lehetőséggel. Új módszerek, hasznos kezdeményezések, dinamikus fejlesztések történnek majd az érdekünkben.

Az ellenkezője valósult meg, mert a "kabát" - amit a vezetéssel felvettek- nagynak bizonyult.

Csak a formaságokban,(utcanév változtatás, intézmény átkeresztelés, revíziós emlékmű stb.) a felesleges kiadásokban (határon kívüliek "nyomatékos" invitálása honosításra, gépkocsi költségek csillagászati magassága, mondvacsinált ünnepségek szervezése stb.) a hivatali és intézményi vezetők hatásköreibe való durva (jogtalan) beavatkozásban és a beosztottak "kegyenc és kiutált" értékének megteremtésében, valamint a kirúgások embertelenségének fokozásában voltak kreatívak. De ott aztán nagyon!

Azért lettem az ő olvasatukban én is az ellenség, mert ki merem mondani, hogy rossz, amit csinálnak! Semmivel sem jobbak azoknál, akik a legcsúfosabb időszakát jelentették Csepelnek. Erre nem úgy reagálnak, hogy megvizsgálnák, hogy van-e alapja a mondandómnak, hanem úgy, hogy kirugdossák az enyémeket a "jól fizető" (havi 60-80.000.- forint nettó) állásaikból, majd visszahívnák őket, mert a munkát nincs már kivel elvégezni. (Nem említeném meg ezt a privát dolgot, még példának sem, ha egyedi lenne. De sajnos Csepelen ez a módszer vált általánossá!) Az ő másságuk abban áll, hogy aki nem tartja a pofáját, nem viselkedik szolgaian, azt meg kell büntetni, mert az ellenség! Mintha, komiszárok figyelnének (2-300.000/hó) a hivatalban a dolgozó emberekre, hogy kiszűrjék az "ellenségeiket", ami a bizonytalanság és félelem jele.

A mi másságunk a modernség felé mutat. Abban áll, hogy szabadon, magabiztosan követjük stratégiai céljainkat. Összefogunk a jóakaratú emberekkel, hazai és európai szövetségeseinkkel, építünk a közeli és távoli múltunk eredményekre. Elutasítjuk a bigottságot és a szervilizmust, az országunkban mostanában elharapózó diktatórikus gondolkodást, a hozzájuk tartozó személyekkel együtt!

Forrás: Horváth Gyula blogja