Harminc százalékkal kevesebben nevezték a történelmi egyházakhoz tartozónak magukat Magyarországon, mint egy évtizeddel korábban. Az érintett felekezetek szerint sokan nem kívánták nyíltan vállalni világnézeti meggyőződésüket.
2010 -es parlamenti választási győzelme után a Fidesz egyik első dolga volt megváltoztatni a 2011-es népszámlálás előírásait. Orbán Viktorék visszarakták a kérdőívekbe a vallási meggyőződésre irányuló kérdéseket, amit a baloldal – mint szenzitív információt – ki akart hagyni az adatfelvételből.
A társadalmi önismeret szempontjai szerint a Fidesz érthetően döntött, pusztán politikai-hatalmi értelemben e döntés azonban öngólnak bizonyult – derült ki a végleges népszámlálási eredmények múlt heti közzétételekor. Nyilván ezzel függ össze, hogy az összesen 19 milliárd forintba került cenzus most publikált részletes adatait a kabinet és a kormánypártok érdemben azóta sem kommentálták. A népszámlálási eredmények részben olyan változásokról „tudósítanak", amelyek kifejezetten ellentétesek a mai kormánypártok törekvéseivel és társadalmi preferenciáival.
Nagyjából egy-egy évtizedes szociálliberális, illetve kereszténydemokrata szellemiségű kormányzás után a 2011-es cenzus eredménye a magyar társadalom meglehetősen gyors elvilágiasodásáról árulkodik. Ha e tendencia folytatódna, bizonyos körzetekben – például Békés megyében – negyedszázad múlva el lehet kezdeni bezárni a templomokat. Magyarország legkevésbé vallásosnak számító megyéjében 2001-ben a helybeliek 59, tavalyelőtt viszont már csak 43 százaléka tekintette valamelyik felekezethez, vallási közösséghez tartozónak magát.
Hasonló a helyzet a fővárosban is, ahol tizenkét éve 1,14 millió polgár nevezte istenhívőnek magát, míg tavalyelőtt már csak 748 ezer. A másik végletnek az ország legkeletibb és legnyugatibb szeglete, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Vas megye számít, ahol az egyházak viszonylag erősebben tartják még magukat. Nyíregyháza térségében a lakosság 71 százaléka nevezte magát 2011-ben valamelyik felekezethez tartozónak, míg Szombathely vidékén a népesség 68 százaléka. A szekularizálódás azonban e térségekben is feltartóztathatatlannak tűnik. A magukat hívőnek nem tartó személyek száma egyetlen évtized alatt ez utóbbi körzetekben is több mint megduplázódott.
A tavalyelőtti népszámlálás adatai azt is jelzik, hogy a lakosság egyre növekvő hányada nagyon nem kedveli, ha az állam a világnézeti meggyőződését firtatja. E tekintetben különösen a budapestiek elutasítóak: több mint egyharmaduk (585 ezer megkérdezett) kereken visszautasította a hitbeli elköteleződésére irányuló tudakozódást. Míg 2001-ben a magukat vallásosnak nem deklarálók között még országszerte egyértelműen többségben voltak azok, akik nyíltan vállalták ateizmusukat, vagy ha úgy tetszik, szabadgondolkodó mivoltukat, ma már azoknak a száma a magasabb, akik elvi alapon nem tűrik, hogy a közhatalom a világnézeti meggyőződésüket szondázza. E tekintetben csupán három tiszántúli megye – az erős protestáns hagyományokkal bíró Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés – „lóg ki” a sorból. Az ottani népesség feltűnően nagy hányada (28–32,5 százaléka) a számlálóbiztosok előtt is nyíltan vállalta, hogy semmilyen felekezethez nem tartozik (az országos átlag 18,2 százalék volt).
A 2011-es népszámlálás másik nagy meglepetése az, hogy a nemzetiségi és etnikai önazonosságukat az érintettek jóval nagyobb számban vállalják, mint az évezred elején. (A magukat deklaráltan magyar nemzetiségűnek vallók száma a 2001-ben regisztrált 9,4 millióról ugyanakkor meglepő módon 8,3 millióra – vagyis 12 százalékkal – zuhant.) A legnagyobb etnikum, a cigányság statisztikai lélekszáma viszont 190 ezerről 309 ezerre ugrott, ami 63 százalékos létszámbővülésnek felel meg. Durva becslés szerint ez azt jelentheti, hogy a hazai romáknak korábban az egyharmada, tavalyelőtt viszont már hozzávetőleg a fele vallotta meg etnikai identitását. E fejlemény a Setét Jenő roma szociológus vezette, 2011. őszi Ide tartozunk kampány sikerét látszik jelezni. A cigányság eredményes mozgósításában nyilván komoly szerepet játszott, hogy a negyvenezer kiképzett számlálóbiztos között tavalyelőtt már hétszáz cigány ember is akadt, s hogy Setéték mind az 1600 olyan helységben igyekeztek mozgósítani, ahol számottevő roma közösség él.
Mindent egybevetve: a világnézeti meggyőződéssel kapcsolatos kérdésre a tavalyelőtti népszámlálás során végül is minden negyedik, a nemzetiségi-etnikai hovatartozásra irányulóra pedig minden hetedik személy nem adott érdemi választ. E több mint 4 millió konkrét információ nélkül hagyott rubrika nyilván azzal is összefügg, hogy a népszámlálási ívek tartalmát Magyarországon részben még a parlamenti választások eredménye határozza meg, s nem valamiféle szakmai konszenzus. Alighanem törvényszerű, hogy a győztesek által az utolsó pillanatban beerőszakolt kérdések megválaszolását a vesztesek hívei, ha egy mód van rá, bojkottálják.
BABUS ENDRE
Forrás: HVG ÉS hvg.hu
