Nem döntött még a csepeli önkormányzatot vezető Németh Szilárd, aki a pártban a rezsicsökkentést védő munkacsoport vezetőjeként futott be gyors karriert tavasz óta. A politikus a hvg.hu-nak azt mondta, választókerületi elnökként adódna, hogy ő lesz az egyéni képviselőjelölt, de „a végső szót a pártelnök mondja ki, én mindenesetre tudnék rátermett utódot találni a helyemre Csepelen, az egyik alpolgármesterem személyében".
"Nem leszek szavazógép" - sértett fideszesek távoznak a parlamentből címmel a HVG.HU összeállítást közöl. Ebben a következőket írják:
Hétfőn jelentette be a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy 2014-ben egy időre visszavonul az országos politikától. Korábban hasonlóan döntött a párt egyik alelnöke, Pokorni Zoltán, de több, befolyásos, a kerületét mindig hatalmas többséggel nyerő, a pártot több cikluson keresztül szolgáló képviselő-polgármester, kerületi vezető mond búcsút az Országgyűlésnek. Döntésükben forrásaink szerint szerepet játszott a sértettség is: a polgármesteri lobbi 2010 óta jelentősen meggyengült, többször kellett saját érdekeik ellen szavazniuk.
„Jó irányban vagyunk, de még nem fejeztük be, és természetesen itt szeretném folytatni, ha a kerületiek felhatalmaznak” – ezzel indokolta a nagyobbik kormánypárt 32 éves kommunikációs igazgatója az ATV Szabad szemmel című műsorában, miért vonul vissza a 2014-es választások után az általa vezetett fővárosi kerületbe. Kocsis Máté – aki 2009 óta Józsefváros polgármestere – alig három éve lépett be az országos politikába parlamenti képviselőként, és tavaly decembere óta irányítja a Fidesz kommunikációs stábját.
Nem Kocsis az egyetlen befolyásos kormánypárti politikus, aki jövőre inkább a polgármesterséget választja és búcsúzik az országgyűlési politikától. A tavaly április 16-án elfogadott Országgyűlésről szóló törvény ugyanis nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat határozott meg. A jogszabály szerint nemcsak polgármesteri posztot nem tölthetnek be a képviselők, de semmilyen más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért – kivéve a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet – nem fogadhatnak el díjazást a következő ciklustól.
A törvény a Fidesz 224 képviselője közül 63, a KDNP 35 fős parlamenti frakciójából 8 polgármestert érint, ezen felül több tucat megyei közgyűlési elnöknek, önkormányzati képviselő-testületi tagnak kell majd a döntését meghoznia. Olyan országosan ismert politikusoknak kell választania Kocsishoz hasonlóan, mint a parlamenti frakciót is irányító belvárosi Rogán Antalnak, a debreceni Kósa Lajosnak, a győri Borkai Zsoltnak, II. kerületi Láng Zsoltnak, a csepeli – rezsicsökkenést is felügyelő – Németh Szilárdnak, a nyíradonyi Tasó Lászlónak vagy a Fidesz-szóvivő bajai Zsigó Róbertnek.
Emigrálnak Orbán mellől?
„Közvetlenül a választókért dolgozhatok, és nem utolsósorban autonómabb leszek.” „Én irányítok, nem leszek szavazógép” – így indokolta a hvg.hu-nak két neve elhallgatását kérő képviselő-polgármester hétfőn a parlamentben, miért választja szívesebben a helyi politikát 2014-től. Minként politikus azt hangsúlyozta, az elmúlt három évben tudomásul vették, hogy a pártvezetés rohamtempóban akarta levezényelni az ország átalakítását. De egyben azt is hozzátették, több olyan törvény is volt, amivel nem értettek egyet, ám felvetéseikre, módosító javaslataikra nem volt fogadókészség, nekik meg igazodniuk kellett a frakciófegyelemhez, ami számukra még egy cikluson keresztül túl sok lenne.
A Fidesz elnökségében már 2010 előtt eldőlt, hogy csökkenteni fogják a parlament létszámát, illetve kimondják az önkormányzati posztok és a képviselőség összeférhetetlenségét. Orbán Viktor pártelnök a választások előtt minden egyes képviselő-jelölttel külön elbeszélgetett, ahol rákérdezett arra is, hogy vállalják-e egy ilyen törvény megszavazását. A korábbi frakcióvezető már 2011-ben – a tervezet előkészítési fázisában – újból sorra vette a képviselőket, akiket a 2014 utáni terveikről kérdezgetett, majd a Népszabadság akkori értesülései szerint a pártvezetés jelezte: a kiesők közül senki nem maradhat poszt nélkül, többen kormányhivatali vagy járási hivatali megbízást kaphattak.
Egy, a politikai elit szétterítésére rálátó Fidesz-munkatárs szerint az elmúlt két évben számos többciklusos polgármester, évtizedek óta a pártnak dolgozó önkormányzati vezető jelezte, ha rákényszerül a hátország feladására, akkor nem látja értelmét az országos politikában maradni. Forrásunk szerint akad köztük olyan polgármester is, aki úgy érzi, a túl erős központi akarattal szemben képtelen volt érvényesíteni a városa érdekeit. Forrásaink a „sértett” polgármesternek tartják az önkormányzati választást 2006-ben 82, 2010-ben pedig 87 százalékkal nyerő Bóka Istvánt, Balatonfüred vezetőjét. Ebbe a csoportba sorolják Tököl polgármesterét, a KDNP-s Hoffman Pált, akivel szemben 2010-ben sem a Jobbik, sem az MSZP nem indított ellenjelöltet, így a szavazatok 100 százalékát söpörte be. Forrásaink felemlegették Bicske polgármesterének, Tessely Zoltánnak is a nevét, aki 2010-ben közel 50 százalékkal győzött a 11 százalékot szerzett MSZP-s előtt. Igaz, Tessely legutóbb keményen visszavágott, amikor az Együtt 2014 két politikusa azt állította, a városban annyira rossz a helyzet, hogy még a polgármester is elköltözött Csabdiba, mert a kormányzat nem támogatta a fejlesztéseket. Tessely viszont azzal replikázott, hogy neki kellett ledolgoznia az előző „balliberális” vezetés felhalmozta adósságállományt, viszont nem cáfolta az elköltözés tényét.
Levágták „a politika lábait”
A Hegyvidék polgármestere, az első Orbán-kabinet oktatási minisztere nyíltan beszélt a parlamenti politizálástól való visszavonulásáról. Az Indexnek adott áprilisi interjúban Pokorni Zoltán azt mondta, megbeszélte négyszemközt a dolgot a pártelnökkel, aki szerint a képviselőségről való lemondás „pazarlás”, de tudomásul vette döntését. „A polgármesterek lába leér a földig. Nekem már másnap mondják az emberek az utcán, ha valami rosszul érinti őket, az országgyűlési képviselőkhöz viszont sokszor sokkal áttételesebben érkeznek a visszajelzések” – magyarázta Pokorni, miért nem értett egyet az összeférhetetlenség kimondásával. Igaz, az idézett interjúban Pokorni azt is hangsúlyozta, szó sem volt, és nem is lesz „belső ellenzéki szerepről”. Utódja a választókerületben a fejlesztési minisztérium államtitkára, Fónagy János lesz.
A parlament oktatási bizottságának elnöke – akit két hete választottak újra alelnöknek a Fidesz kongresszusán – korábban többször bírálta a Hoffmann Rózsa irányította köznevelési és felsőoktatási reformot, ellenezte a teljes államosítást, több módosítóval próbált változtatni a törvényeken, de a frakció leszavazta. Forrásaink szerint ebben a legtöbb polgármester-képviselő egyetértett vele, de nem mertek kiszavazni a képviselőcsoportból. Hasonlóan tiltakoztak frakcióüléseken a közigazgatás központosítása, önkormányzati feladatok elvonása ellen – nem túl sok eredménnyel.
Pedig korábban az „önkormányzati lobbiként” emlegetett csoport gyakran frakciókon átívelve volt képest megakadályozni egy-egy kormányelképzelést. Mint egy fideszes képviselő elmesélte a hvg.hu-nak: egyszer Lamperth Mónika borult ki neki önkormányzati miniszterként, mondván, reformtörekvéseiket „még az övéiken sem tudja keresztülverni”.
Időt adtak maguknak
Ebben a ciklusban is dolgozott az önkormányzati lobbi, igaz, nem olyan sikeresen, mint a második Gyurcsány-kormány idején, amikor visszaverték az SZDSZ-es irányítású Egészségügyi Minisztérium reformterveit: megakadályozták, hogy saját településük kórháza legyen az átalakítás áldozata (2010 után viszont nem volt apelláta, minden kórház állami fenntartású lett – a szerk.).
Azt viszont sikerült elérniük, hogy az összeférhetetlenség ne azonnal a 2014-es országgyűlési választások után lépjen hatályba. Kósa Lajos és Láng Zsolt kezdeményezte a parlamentben tavaly novemberben, hogy az új szabályok mégse az új Országgyűlés megalakulásakor, hanem 2014 októberében, a helyhatósági választással lépjenek hatályba.
Ez lehetővé teszi, hogy a választókerületi elnöki posztot betöltő fideszes polgármesterek – akik a pártban uralkodó szokásjog szerint képviselőjelöltek lesznek – akár a választási eredmény fényében döntsenek, melyik lehetőséget választják. Kósa a hvg.hu-nak azt mondta, ő semmiképpen nem vár a válasszal, legkésőbb idén október-novemberben dönteni fog. A Fideszben szinte biztosra veszik, hogy a képviselőséget választja ő is, és a frakcióvezető, Rogán Antal is. Forrásaink azzal magyarázták a várakozást, hogy a két politikus nem szeretné, ha bejelentésük nyomán utódlási háborúskodás indulna a helyi Fideszben.
„Lajos belső fórumokon többször kijelentette, hogy nagy és hosszú távú tervei vannak az országos politikában” – mondta egy, az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás. Szerinte a debreceni polgármester jelezte, szívesen látná a párt regionális választókerületi elnökét, az Orbán bizalmát is élvező Rác Róbertet (jelenlegi parlamenti képviselőt) a város élén, ám helyi fideszes forrásaink szerint Papp László és Pajna Zoltán alpolgármesterek is ambicionálják a posztot. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, még nem döntött, de legkésőbb novemberben választani fog, merre tovább.
Szintén nem döntött még a csepeli önkormányzatot vezető Németh Szilárd sem, aki a pártban a rezsicsökkentést védő munkacsoport vezetőjeként futott be gyors karriert tavasz óta. A politikus a hvg.hu-nak azt mondta, választókerületi elnökként adódna, hogy ő lesz az egyéni képviselőjelölt, de „a végső szót a pártelnök mondja ki, én mindenesetre tudnék rátermett utódot találni a helyemre Csepelen, az egyik alpolgármesterem személyében”. Nem hozta meg a döntését Székesfehérvár vezetője, Cser-Palkovics András sem, de forrásaink szerint várhatóan a polgármesterséget választja.
Forrás: HVG.HU
