Hatvankilenc évvel ezelőtt, 1944. október 15-én zajlott le Budapesten a nyilas puccs, a nyilas hatalomátvétel. Alig fél évvel a második világháború magyarországi befejezése előtt hazánkban vérgőzös rémuralom vette kezdetét olyan szereplők közreműködésével, akikről Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere, a főváros kulturális tanácsnoka utcát és Kárpát-medencei műveltségi versenyt neveztetett el, miközben itt a kerületben zsinagóga alapkövének lerakásánál szónokolt. Hogy is van ez? V O X így látja:
„A magyar állam is felelős a holokausztért, ….a magyar társadalom 1990-ben szembesült azzal, hogy a magyar állam szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket – mondta Navracsics Tibor, hangsúlyozva, hogy szembe kell nézni a felelősséggel.” olvastam az index.hu-n, október elsején. Navracsics, a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, október első két napján tartott konferencián mondotta mindezt. Martonyi János külügyminiszter, ugyancsak ezen a fórumon a következőképpen fogalmazott: „a magyar holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, az elkövetők és az áldozatok egyaránt magyarok voltak, számunkra ez a legnagyobb nemzeti trauma, amivel szembe kell nézni.”
Egyetértettem velük. Persze nincsenek illúzióim – az Orbán-kormány és a Fidesz, illetve helyi vazallusainak eddigi politikája semmiben nem fog változni. Nem lesz semmilyen szembenézés. Sem fönt, sem lent. Mégis, egy kicsit eljátszottam a gondolattal: hogyan fogadják saját kormányuk két miniszterének fenti mondatait mindazok, akik véleményem szerint az eltelt három évben a második világháború előtti, a „nemzet traumájához” vezető korszak újjáépítésén, restaurálásán dolgoztak, illetve dolgoznak jelenleg is.
Mondjuk például Németh Szilárd csepeli polgármester. Vajon olvasva a fentieket, érzett-e, érez-e valamilyen felelősséget, szembenézett már esetleg önmagával, eddigi tetteivel? Azzal a korábbi önmagával, aki 2012. július 18-án felavatta a Szent Imre téren a Horthy-korszakban épült irredenta emlékmű, az ereklyés országzászló mását, annak a korszaknak az emlékére, amely felelős a magyar holokausztért? Az emlékművön meg újra leng a zászló, a régi felirattal: Így volt! Így lesz! Vagy azzal, aki, szobrot állíttatott Csepelen Wass Albertnek, a nyilas mozgalomhoz 1944. október 15-én csatlakozó írónak? Aki Nyirő József irodalmi estet tartott a Radnóti Miklós Művelődési Házban, majd az antiszemita, a német birodalom tetteit nyíltan dicsőítő, a nyilas Szálasi-kormány mellett az utolsó pillanatig kitartó író emlékére Kárpát-medencei műveltségi versenyt hirdetett meg? Netán, azzal a Németh Szilárddal, aki az önkormányzat honlapján teret adott és ad az antiszemitizmusáról bírói ítélettel is rendelkező Bayer Zsolt írásainak, és eltűri, hogy az ismeretlen kiadói háttérrel rendelkező, de a fideszesek által működtetett csepel.info-n, bloggerek „zsidrák”-kozzanak? Esetleg azzal a Németh Szilárddal, aki legutóbb, ez év május 29-én, például a Fővárosi Önkormányzat kulturális tanácsnokaként támogatta, hogy Tormay Cécile-ről utcát nevezzenek Budapesten, arról az írónőről, aki kiállt a numerus clausus fenntartása mellett, aki büszkén mondta magáról, hogy „már Mussolini előtt fasiszta eszméket vallott”?
Melyik az igazi Németh Szilárd? Az, aki a fentieket mondta, tette, vagy az, aki 2013. január 27-én, a csepeli zsinagóga alapkövének lerakásakor így beszélt:
„1944. december 4-6. között Csepel község elöljárósága, lakói és gyárának munkásai sikerrel akadályozták meg a település nyilasok általi kiürítését. …Elutasítunk minden szélsőséget, elutasítjuk az antiszemitizmus minden formáját, és közösségünk minden tagját megvédjük, tekintet nélkül származására, vallására, politikai vagy egyéb meggyőződésére.
Tisztelt csepeli Zsidó Honfitársaim!
Ezen alkalomból, kerületünk valamennyi polgára nevében, mint Csepel polgármestere fejet hajtok az áldozatok előtt, és bocsánatot kérek Önöktől, az Önök és családtagjaik ellen a múltban elkövetett bűnökért!”( A polgármester beszéde csak a csepel.hu-n, a csepel.info-n volt olvasható, a minden csepeli lakásba eljutó Csepeli Hírmondó nem közölte.)
Kedves Csepeliek! Önök, az idézet előtti tényeket olvasva, elhiszik ezeket a szavakat Németh Szilárdnak? Én már régóta nem hiszek Neki. Úgy vélem, még nem nézett szembe semmivel és senkivel. Leginkább Önmagával nem. Mert akkor elnézést kért volna csepeliektől az előzőekben felsoroltakért is, és később, a fentiekben idézett beszéde után, nem szavazza meg a Tormay Cécile közre vonatkozó fővárosi vezetői javaslatot. A felelősségtől, önmaga felelősségétől azonban senki nem menekülhet el. Vagy, ahogy Ábrahám Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke, aki a Republikánus Párt első elnöke is volt, írta: „Ha nem vállaltad a felelősséget ma, nem bújhatsz ki a jövőbeni felelősségre vonás alól”.
V O X
