Borbély Lénárd, Csepel polgármestere hallgat. Hetek óta nem mer megszólalni az M0-ás körgyűrű és a bekötő utak fizetőssé tétele, vagy például a közgyógyellátás támogatására szánt, a költségvetésben rögzített állami milliárdok csökkentése ügyében. Köti a pártfegyelem. (Párttársai például Újpesten, Győrben, Kaposváron és még több helyen már érzik az útdíjas veszélyt) A csepeli kötelékek, jogos igények semmivé lettek a szemében? Igaz, ő még friss polgármester. Úgy gondolhatja, neki még bizonyítania kell, a csepeliek helyett leginkább Orbán Viktornak, a Nemzeti Együttműködési Rendszere, a NER Kedves Vezetőjének. Németh Szilárd árnyékában nincs könnyű dolga a bizonyítással. Miért?
A volt polgármester – tavaly tavasszal, a csepeli választók bizalmának elvesztése miatt, csak listáról jutott a Parlamentbe ‑ fokozódó népszerűtlensége ellenére változatlanul a csepeli fideszesek erős embere, aki a Fidesz mindig harcra kész pártkatonájaként újabb és újabb országos csatákban vállalja a faltörő kos szerepét. Mivel nincs önkritikája, vakon hiszi: alkalmas minden feladatra. Ezzel esetenként Csepelnek is árt, de ez sem érdekli. Megy előre, mondja, amit előírnak számára. Egyelőre zsebében tartja utódját…
Így Borbély Lénárdra marad saját választási programjának teljesítése, a szorgos, mindennapi munkára koncentráló, abba temetkező polgármesteri szerep eljátszása. Bár ebben sincs jó helyzetben. Közvetlen mamelukjait, a polgármesteri kabinet tagjait, egyelőre, ha egyáltalán akarta, nem tudta leváltani. Gyakorlatilag a Némethet kiszolgáló csapat áll rendelkezésére. A két alpolgármester sem áll feladata magaslatán. Ábel Attila alpolgármester változatlanul csak a médiával, annak kézben tartásával, nemegyszer szerkesztésével, az ellenőrzéssel, ideológiai cikkek írásával foglalkozik ‑ a Fidesz ellenfeleinek örömére. A másik alpolgármester, Morovik Attila kezéből Borbély Lénárdnak mindent ki kellett venni. Mindezek következtében ereje, de felkészültsége, tapasztalata sincs, hogy a csepeliek érdekében, vállaljon egy nyílt ütközést a kormánnyal. Egyébként is azt ígérte: folytatjuk. Folytatja! Egyelőre csendesebben mint országosan hírhedtté vált elődje, de folytatja.
A helyi hivatalos és fideszes szócsövekben gyakran idézgetett választási programja, véleményem szerint semmitmondó ígéretek gyűjteménye. A kerület további fejlődése szempontjából fontos közlekedésfejlesztési, út-, csatorna- és járdaépítési programpontjai egyrészt semmi újat nem jelentenek, másrészt, az új fejlesztések (például a gerincút teljes egészében való kiépítése, a Gubacsi híd kiszélesítése, gyalogos és kerékpáros híd építése a Kis-Duna fölé), milliárdokat igényelnek, amelynek elnyeréséhez, a kisebb mértékű európai támogatás miatt nem sok esélye van. A közgyógyellátás kérdésében nem ígért semmit. Sőt: fontosabbnak tartotta a nyugdíjasok ingyenes strandolásának, illetve klubrendezvényeinek segítését, mint a csepeli szegénység csökkentését, az egészségügyi intézmény fokozatos ellehetetlenülésének megállítását.
A korábbi mértékű állami támogatás elnyerésére egyébként már csak azért sincs sok esélye, mert Németh Szilárd, úgy vélem, felismerte: saját, hosszabb távú fennmaradása érdekében, még most, országgyűlési képviselőként,a Csepeli Birkózó Club klubelnökeként kell váltania. Most a sportban, sport karrierje építésében látja jövőjét, ehhez akar milliárdokat szerezni, leginkább a sportlétesítmények fejlesztésére, remélt ‑ választási cikluson is túlmutató – biztos jövőt és hátteret teremtve ezzel önmagának.
A polgármester viszont nem ismerte fel, s lehet, hogy nem is fogja felfogni az elmúlt időszak zúgó, morajló eseményeiben, a szinte mindennapos tüntetésekben az emberek egyre növekvő részének változás iránti igényét, a kétharmados Fidesz-többség megroppanásának ezek hatására kibontakozó első jeleit, mindezek saját jövője szempontjából való fontosságát. Még hisz, még bízik Orbánban, Orbán hatalmának mindenhatóságában, Németh Szilárd támogatásának eredményességében.
Ezért hallgat és fog hallgatni Borbély Lénárd. Ezért nem vállalja a kerület érdekeiért, a csepeliekért mindig kiálló polgármester nehéz, de sikerre vezető szerepét. Emiatt nem lép fel a kormánnyal szemben az útdíjak és közgyógyellátási támogatás csepeli ezreket is érintő ügyeiben. Csepelnek tehát ismét nincs szerencséje a most már csak egyszerű többségben lévő fideszesekkel, illetve megválasztott polgármesterével. Nehéz évek várnak ránk.
Nem csak ezért írtam le a fenti sorokat. Számomra ennél lényegesebb kérdés: mit tesz ebben a helyzetben az ellenzék? A csepeli baloldal. Megérti-e, hogy eljött a cselekvés, a tettek ideje? Bizakodó vagyok.
V O X
