Egyenesen a csepeli SZTK falának viszik a látássérülteket egy nemrégiben lehelyezett, úgynevezett vakvezető sávval - adja hírül a Blikk.

Ezeket a sávokat azért szokták kiépíteni, hogy a gyengén látók könnyebben tudjanak közlekedni, s tudják, hol kell átmenni a zebrán. A gyalogátkelő átépítése utáni malőrre a Blikk egyik olvasó-riportere hívta fel az újság figyelmét.

A Blikk is tesztelte a vakvezető sávot egy nem látóval, Benedek Zoltánnal (30), aki tízéves korában vesztette el látását. A fiatalember bottal remekül közlekedik a városban, mint mondta, soha nem volt még balesete. Zoltán a Blikk kedvéért végigment a vakvezető sávon, és

ha nem lett volna nála a botja, akkor bizony beleütközött volna az épület falába.

Megkérdeztük a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét is, akik szerint ez az elhelyezés nem szerencsés, bár találkoztak már ennél nagyobb hibákkal is.

– Egy vak embert a botja megment attól, hogy nekiütközzön a falnak, de mi azt mondjuk, hogy legalább egy kockát ki kellene venni, és nem egészen a falig letenni a vakvezető sávot. Amennyiben megkérdeznék a véleményünket minden ilyen beruházással kapcsolatban, akkor mi azt javasolnánk, hogy ideális esetben 30-40 centi távolságot hagyjanak a faltól – mondta Angyal Gábor, a szövetség vezetője. 

Kerestük a csepeli önkormányzatot is, de mint mondták, ezt a beruházást a BKK végezte. A BKK-t szintén megkereste a Blikk, de lapzártánkig még nem kaptunk választ. Budapesten nem Csepel az egyetlen olyan hely, ahol sután helyezték el a vakvezető sávokat.

Tavaly Rákoskeresztúron egy oszlopot tettek a közlekedő közepébe, de miután ez nyilvánosságra került, az önkormányzat rögtön eltávolította az útakadályt. Ezt követően a Keleti pályaudvarnál a Baross téren bukkantak fel az úgynevezett Demszky-karók, amelyek a vakvezető sáv közepében álltak: ezek rendkívül balesetveszélyesek, mivel egy vak ember simán megbotlik bennük, azóta azonban ezeket a hibákat is kijavították.

Cs. K.

Forrás: Blikk