A hazai közélet legfontosabb eseménye példásan mutatja be azt, hogy Magyarországon miért is nincs demokrácia és miért nem szabadok a választások.

Egy ártalmatlannak tartott kezdeményezés lett az illiberális rendszer erőszakosságának és diktatórikus jellegének bizonyítéka. A magát nemzetinek nevező kormány kitalálta, hogy megrendszabályozza a kereskedőket és móresre tanítja az embereket.

Vasárnap pedig az áruházaknak zárva kell lenniük! Mindenki tudja, hogy ez az intézkedés a lakosság szokásaival, életvitelével ellentétes. A kormány is tudja! A kormánynak azonban transzcendens elhivatottsága van. A demokratikus elvektől eltérően nem az állampolgár akaratát kell képviselniük, hanem a népnek kell az ő hitük szerinti cselekedeteket végrehajtaniuk. Ebből a felülemelkedett állapotukból kiindulva olyan szabályokat hoztak, amik

a demokratikus működést, a szabályozás és a korrekció rendszerét kiiktatták a népfelség magyarországi rendszeréből.

Ez olyan mintha a tűzhelyen melegedő vizes fazékra, - hogy megakadályozzuk a gőz kiszabadulását - fedőt nyomnánk. A fedő egy darabig sikeresen visszatartja a gőzt, de a törvényszerűség értelmében egyszer csak félrelöki az akadályt, és kiszabadul. Mennél erősebb volt a leszorítás ereje, annál nagyobb durranással üzeni meg azt, hogy valójában ki is az igazi úr. Úgy, mint 1956-ban!

A NER mostani kormánya nem ismeri sem a fékek és ellensúlyok rendszerét, sem a társadalmi feszültségek kezelésének, - példánk szerint a gőz fokozatos és irányított leengedésének - módszerét. Azt ismeri csupán, hogy a növekvő feszültségeket, növekvő nyomással kell ellentételezni. A növekvő nyomás az ellenségkeresésben, a gyűlöletkeltésben, az urizáló kapzsiságban, az emberi jogok és egyenlőség sárba tiprásában, a gőgös önteltségben, végső soron vízágyúkban, militáns fellépésben, hivatali erőszakban ölt testet. Mindezt a sunyiság mázával önti le.

A törvényeikben leírtak szerint Magyarországon lehetőség van népszavazásra!

A gyakorlat meg azt mutatja, hogy nem engedik - még egy a társadalom élete számára oly parciális kérdésben sem, mint a boltok vasárnapi zárva tartása - a nép akaratának érvényesülését. Ebben is maguknak vindikálják egyedül a jogot arra, hogy döntsenek.

A népfelség elve kizárva! Ne dönthessen az egyén arról, hogy mit választ! A lehetőségeket majd a kormány eldönti helyette!

Ebben a rendszerben, a hatalmat bitorló elit, klerikális csatlósaik, és a mindenkori oligarcha erőviszonyok szabják meg mozgásteret. Nem a demokratikus jogállamiság szabályai.

Ez az, amit a példánkban a fedő leszorításának esetével lehet leírni. És ez az, amiből levezethető, és megjeleníthető az igazi politikai arculatuk is. A sunyiság, ami cselekedeteiket vezérli, az emberek becsapásából, a nép félrevezetéséből, az ellenvélemények elfojtásából, és a szemenszedett hazugságok az emberek arcátlan pofába vágásából áll!

A leírtak, és a ma tapasztalt állapotok szerint népszavazás van, a gyakorlatban meg nincs! Gőgös nagyképűséggel mindenkibe belekötnek, kül- és belföldön egyaránt. Gátlástalanul belemarnak azokba a kezekbe is, amikből (és akiktől) korábban a megmaradásuk kenyerét ették. A választáson elért erejüket pedig nem a nép akaratának képviseletére, jólétének javítására, hanem saját hatalmuk bebetonozására, a változtathatatlanság módszerének kiépítésére használják. Magyarán egyáltalán nem arra, amire felhatalmazásukat megkapták.

Elindultak egy diktatórikus akarnoki rendszer irányába! Valódi megítélés szerint egyre inkább egy szélsőséges, radikális, populista párt jellemzőit mintázzák, ami a kódolt beszédben, a féligazságokban, az átverésben és a patrónus kliens rendszer alapján működő szövetkezés látszatát erősíti. Ez pedig azt jelenti, hogy cselekedeteik, hatalomgyakorlásuk nem lehet legitim! A népszavazással művelt szégyenteljes bohózat csak azt erősíti, hogy Magyarországon nem működnek a demokratikus módszerek, és nem szabad a választás sem!

Forrás: Horváth Gyula weblapja