Kedden, 96 éves korában elhunyt Helmut Schmidt volt német kancellár. A szociáldemokrata párt (SPD) egykori elnökét szülővárosában, Hamburgban, otthon, családi körben érte a halál. Helmut Schmidt szeptember elején a bal lábában keletkezett érelzáródás miatt kórházba került, megműtötték és haza bocsátották, de már nem tudott felépülni és az utóbbi napokban ismeretlen eredetű fertőzést mutattak ki nála. Állapota vasárnap este óta gyors ütemben romlott. A család kérésére nem szállították kórházba. Helmut Schmidt 1974-től 1982-ig volt a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, és 1983-tól a Die Zeit című liberális szellemiségű hamburgi hetilap szerkesztőbizottságának tagja és a lap társkiadója volt. A német közélet egyik legtekintélyesebb véleményformálója volt.
********************
Németország és Európa a XX. század második felének egyik legnagyobb formátumú politikusát vesztette el. Egy olyan szociáldemokratát, egy olyan igazi államférfit, akit a szövetségi köztársaságban a „haza bölcsének" tekintettek. – Az évszázad révkalauza volt. Hatalmi ösztönnel és hatalmi akarattal rendelkező személy, aki
szeretett és tudott dönteni – írta róla nekrológjában a Spiegel Online.
Szavainak, megnyilvánulásainak súlya volt. Ahogy magát sem kímélte – láncdohányosként ő volt az egyetlen közszereplő, akinek megengedték, hogy tévéfellépésein is rágyújtson – politikus utódaival sem bánt kesztyűs kézzel. – Nem akartok tovább látni a választási periódusokon, csak négy évben gondolkodtok – fakadt ki legutóbbi, az év elején megjelent könyvében.
Schmidt 1974 és 1982 között volt az NSZK kancellárja. Válságból bőven kijutott neki, ekkor szembesült a (nyugati) világ azzal, hogy mit jelent a kőolajkrízis, a fekete arany árának drasztikus emelkedése. A nevéhez fűződik a vezető gazdasági hatalmak állam és kormányfőinek rendszeres csúcstalálkozóinak elindítása.
S a szövetségi köztársaságnak Schmidt kormányzása alatt kellett megbirkóznia a legsúlyosabb belbiztonsági válságával, a gyilkos terrormerényletek sorozatát elkövető szélsőbalos Vörös Hadsereg Frakcióval (Rote Armee Fraktion, RAF). Élete legnehezebb döntése talán az volt, amikor utasítást adott a GSG-9 kommandónak a Mogadishuba eltérített Lufthansa gép megrohamozására. Sok ártatlan civil életet mentette meg, de a terroristák végeztek túszukkal, a Munkaadók Szövetségének elrabolt elnökével. Hanns Martin Schleyerrel.
Az 1918 decemberében Hamburgban született Schmidt országos ismertségre 1962-ben tett szert, a Hanza-város belügyi szenátoraként ő irányította a sok halálos áldozatot követelő áradás elleni küzdelmet. Tizenkét évvel később, 1974-ben párttársát, Willy Brandtot váltotta a kancellári székben.
A posztot nyolc és fél év után Helmut Kohlnak kellett átadnia, miután a kereszténydemokratákat (CDU) irányító politikus a Bundestagban sikerrel keresztülvitte a Schmidt elleni bizalmatlansági indítványt és maga mellé állította az addig az SPD-vel koalícióban kormányzó szabaddemokratákat (FDP)
Bukása után Schmidt viszonya saját pártjával megromlott, az SPD-ben – amelynek 1946 óta volt tagja – sokan úgymond nehezteltek rá, mert támogatta a NATO döntését, miszerint a szovjet SS-20-as rakéták kelet-európai telepítésére válaszul amerikai Pershing-rakétákkal erősítsék meg Nyugat-Európa védelmét. Az Ostpolitikban vagyis a kelet-európai kommunista országok iránti politikájában vitte tovább a Brandt-vonalat, járt többször Budapesten is. A Kádári Magyarország és az NSZK viszonyában az ő idejében indult meg a nyitás.
A neves hamburgi közéleti-kulturális hetilap, a Die Zeit kiadóját legendás kapcsolat fűzte 2010-ben elhunyt felségéhez, Lokihoz, akivel 68 éven át éltek együtt. A hivatalos útjain is szívesen fotózó Schmidt igazából népszerű már jóval kancellársága után lett, sokan az NSZK legfontosabb, még Konrad Adenauernál is jelentősebb, meghatározóbb személyiségnek tartják. Egyik gyakran idézett könyvének azt a címet adta, hogy Ausser Dienst. Nyugállományban, szolgálaton kívül. Jól hangzik, csak éppen nem egészen igaz. Schmidt sosem volt nyugalmazott. (nol.hu)
*******************
Az MSZP Országos Központjának közleménye
Budapest, 2015. november 10., kedd (OS) - Búcsúzunk Helmut Schmidttől
A Magyar Szocialista Párt búcsúzik Helmut Schmidttől, a szociáldemokrácia nagy alakjától, a néhai Willy Brandt legszorosabb politikai szövetségesétől. Osztozunk a Schmidt-család, valamint a német szociáldemokraták mély gyászában.
Az egykori szövetségi kancellár higgadt politikus, józan államférfi volt. Munkája során mindig szem előtt tartotta, hogy "a kormánynak azt kell tennie, ami helyes, ami szükséges, nem pedig azt, ami rövidtávon tetszetős". Ma is érvényes a demokráciával kapcsolatos alapvetése: "a demokrácia kompromisszumokból él. Aki nem tud kompromisszumokat kötni, a demokrácia számára használhatatlan". Helmut Schmidt azon politikusok közé tartozott, akik az érzelmek helyett az észt, az értelmet helyezték előtérbe. Magyarország iránt élete végéig nagy figyelmet és megbecsülést tanúsított, a. magyar és a német nép közötti kapcsolatok ápolásának és fejlesztésének legjelentősebb támogatói közé tartozott.
Az MSZP példaértékűnek tartja Helmut Schmidt életművét. Emlékét megőrizzük.
Tóbiás József,
elnök-frakcióvezető
Kiadó: MSZP Országos Központ