Magyarország továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama a Transparency International legutóbbi felmérése szerint.
A szervezet 26. alkalommal készítette el korrupciós felmérését.
ENNEK EREDMÉNYE SZERINT MAGYARORSZÁG HOLTVERSENYBEN ROMÁNIÁVAL ÉS BULGÁRIÁVAL EGYÜTT A VIZSGÁLT 180 ORSZÁG KÖZÖTT A 69. HELYEN TANYÁZIK, ÉPPHOGY MEGELŐZVE A GLOBÁLIS ÁTLAGOT.
Állításuk szerint a korrupciós helyzetet súlyosbítja az is, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására.
Magyarország 2020-ban is
44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé terhelt ország) terjedő skálán. Világviszonylatban a 180 vizsgált ország közül ezzel a 69. helyre rangsorolták Magyarországot. A 44 pontos eredmény épphogy meghaladja a 43 pontos globális átlagot.
MAGYARORSZÁGNÁL A V4-EK IS JOBBAN TELJESÍTETTEK.
Szlovákia 5, Csehország 10, Lengyelország 12 pedig 12 ponttal többet szerzett a magyaroknál – bár a korábbi eredményeikhez képest ők még így is rontottak.
A szervezet azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, ami sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett.
A Covid–19 okozta krízis nemcsak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk
– mondta Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke.
Arra is felhívták továbbá a figyelmet, hogy a járványra adott állami reakciók sok esetben felgyorsították a demokratikus államrend erózióját. Ebbe a sorba illeszkedik be szerintük Magyarországon a rendeleti kormányzás bevezetése, ami különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.
TOVÁBBI IDESOROLJÁK AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYES HATÁSKÖREINEK ÉS BEVÉTELEIK NEM CSEKÉLY RÉSZÉNEK AZ ELVONÁSÁT,
beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását.
Bereznay István (index.hu)
