A január óta folyó Hollandi úti ifjúsági táboros ügyben a közvéleménykutatásnak csúfolt felmérés után egyszemélyes, konkrét terveket, beruházási költségeket nem ismertető polgármesteri (nem testületi) döntés után elindult a kivitelezés: először letarolták a tábort, majd elkezdődött az alapozás. Hogy mindez mennyibe kerül várhatóan, arról, eddig egy sor nem jelent meg a csepeli fideszes médiában, így a CSH-ban sem. Miért nem? Titkosították?
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) szeptember 21-én megjelent 18. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Ebben a számban is folytatódott a nagy semmitmondás, a mellébeszélés, a csepelieket foglalkoztató témák elhallgatása, például: az infláció és energiaáremelések hatásainak, az energia hiány helyi csökkentési terveinek konkrét bemutatása; az önkormányzat csepeli embereket segítő anyagi és természetbeni lehetőségeinek feltárása; az egyes beruházások anyagi kiadásainak ismertetése; a csepeli HÉV fejlesztésének elmaradása miatt kialakuló helyzet értékelése; a csepeli tanárok tüntetései, megmozdulásai stb.
Olvashattunk ugyanakkor 2 oldalon – a polgármester véleményének ismertetése mellett –, a csepeli fejlesztéseket felvázoló tájékoztatókat, 8 oldalon reklámokat, illetve programtájékoztatókat, 2 oldal sportot, némi kultúrát... Mindezt hónapról hónapra, kéthetente az idén, állítólag ~ 73 millió forint közpénzből állítják elő.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
1) Ifjúsági tábor: már zajlik az új épületek alapozása
Elkezdődött a volt ifjúsági tábor felújítása – írta a Csepeli Hírmondó július 27-én. Most már zajlik az új épületek alapozása, derült ki a szerkesztőség pár mondatos tudósításából. Hiányérzetünk három témában van:
> a január óta folyó ügyben cikk cikket követ, „közvélemény kutatás”- nak csúfolt felmérés után egyszemélyes, konkrét terveket, beruházási költségeket nem ismertető polgármesteri (nem pedig testületi) döntés után elindult a kivitelezés: először letarolták a tábort, majd elkezdődött az alapozás. Hogy mindez mennyibe kerül várhatóan, arról, eddig egy sor sem jelent meg a csepeli fideszes médiában. Miért nem? Titkosította a polgármester?
> A Hollandi úton már megépült Németh Szilárd birkózócsarnoka, fejlesztésre került a csepeli strand, a gyerekeket szolgáló új napközis tábor, focipályák sorakoznak egymás mellett, most élő-füvesítik a legújabbat, s az új, gyerekeket szolgáló ifjúsági tábor pedig tovább „terheli” a Kis-Duna partot, a Hollandi utat, amelyek környezeti védelméért 2010-ben a civilek segítségével még tüntetést is szerveztek az akkori fideszesek. A gazdasági környezet romlása, az önkormányzat költségvetésének jelentős kormányzati megcsorbítása, az energiaköltségek nyári megsokszorozódása, jelentős fenntartási, működtetési költségeket jelent a következő években a kerületi önkormányzatnak. Az intézmények beruházási költségeinek megtérülési idejéről nem is érdemes beszélni. Miből fogja működtetni az önkormányzat a Hollandi úti létesítményeit?
> A kerület fő útvonalainak zsúfoltsága már eddig is növelte a Hollandi út kihasználtságát, az ottani beruházások újabb közlekedési feszültségeket okoznak, rombolják az ott élő csepeliek életkörülményeit, illetve emelik a környezet légszennyezettségét, ezáltal hatással lesznek a Kis-Duna part növényvilágára, illetve a Kis-Duna szennyezettségére is. Mit tervez a vezetés mindezek csökkentése érdekében?
2) Hogyan takarékoskodhatunk az energiával?
A cikk a kormánypropagandának megfelelően az orosz-ukrán háborúval magyarázza az energiaárak drasztikus emelkedését. Először is az energiaárak emelkedése már a háború előtt, 2021-ben elkezdődött, Európában és Magyarországon is, másodszor „Van, ahol kevésbé védték a rezsit a világpiactól, mégis olcsóbb az energia, mint amit a kormány állít” (https://atlatszo.hu/adat/2022/07/19/van-ahol-kevesbe-vedtek-a-rezsit-a-vilagpiactol-megis-olcsobb-az-energia-mint-amit-a-kormany-allit/), harmadszor pedig, ugyancsak a fenti cikk szerint „Magyarországon alacsony az áram és a gáz díjának aránya a teljes egységáron belül, de a rendszerhasználati díj és az áfa aránya pedig az egyik legmagasabb az unióban”. Azaz a magyar multicégek és a kormány a legnagyobb haszonélvezői az energiaárak „elszabadulásának” és hallani sem akarnak extra nyereségeik csökkentéséről.
A cikkben említett javaslatok (nyílászárók, szigetelés; elavult gépek; mosás, stb) mindegyikének a megoldása anyagi kiadásokat is jelent a háztartásoknak, miközben a rezsi és az infláció növekedése sok családnak már amúgy is megfizethetetlen. Az ajánlások persze fontosak, de hiányzik az önkormányzat konkrét hozzájárulása az anyagi terhek csökkentéséhez. Blogunk többször is jelezte, hogy sok önkormányzat próbál anyagilag is segíteni a lakosságnak. Székesfehérvár fideszes önkormányzata pl. a közgyűlés döntése függvényében, a támogatásra szorultak esetében a villanyszámla kifizetését 5. 000 forinttal, gázfizetéskor 15.000 forinttal segíti havonta, míg a tűzifa vásárláshoz 75.000 forinttal járul hozzá. https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2022/08/a-varos-tamogatja-az-egyedulallokat-es-a-legalabb-negy-gyermekes-csaladokat
Csepel viszont saját intézményei energiafelhasználásának csökkentéséről is titokzatoskodik, a csepeliek anyagi megsegítéséről pedig mélyen hallgat. Miért?
3) Ismét találkoztak a Csepel Művek egykori dolgozói
A cikk a csepel.hu szeptember 17-én megjelent írásának felhasználásával készült. Blogunk már másnap véleményt jelentetett meg a találkozóról.
A CSH most, nagy bátran megírta, hogy a polgármesteri köszöntőben mit hallhattak a résztvevők: „Csepel köszönettel tartozik a Csepel Művek egykori dolgozóinak, akik felépítették, gyarapították a kerületet.”
Hiányzott viszont Borbély úr beszédéből, hogy a volt Csepel Művek mai vállalatai ma is sok milliárd forint iparűzési és építményadóval járulnak hozzá a kerület költségvetéséhez, miközben a kerület vezetése 12 éve nem tartja be ígértét, a gyártelep fejlődését meghatározó Központi út teljes felújítását.
Az akkori ígéret megvalósulása, a csepeli gerincút második részének ugyancsak megígért megépítésével együtt, jelentősen csökkenthetné a kerületen átmenő teherforgalmat is. Nem volt rá pénz vagy a politikai akarat hiányzott? Szerintünk inkább az utóbbi volt az igazi ok. A gyárak által 12 év alatt befizetett adók egy kis részéből ugyanis sok mindent meg lehetett, meg kellett volna oldani.
V.-a.
