A kerületvezérek politikai pofozkodásnak, hatalmi harcának esik áldozatul a jedlikes beruházásról, a gimnázium új szárnyának építéséről szóló tájékoztatás. A CSH-ban se kép, se hang: egy sort sem írnak róla
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) február 22-én megjelent 4. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Lassan harmadik hónapja nem ad tájékoztatást a CSH szerkesztősége az önkormányzat képviselő-testületének tavaly novemberi két ülésén történt botrányról. Pedig február 8-án a Népszava is foglalkozott a témával. Szalai Anna, a cikk szerzője megkereste a botrány két főszereplőjét, aki válaszra sem méltatták. Blogunk is lehozta az írást, (https://csepeliek.blog.hu/2023/02/08/minden_leallhat_a_csod_fele_taszitja_csepelt_nemeth_szilard_fideszes_belhaboruja#more18044318), azonban erre sem reagáltak az urak, sőt a február 12-i heti összegzésben megfogalmazott vélemények sem érdekelték a két vezetőt, illetve harcostársaikat.
Az sem kerülhetett bele a CSH mostani számába, hogy ebben az időszakban tette közzé a Magyar Posta vezérigazgatója: a tavaly november 12-én bezárt postafiókok már nem nyitnak ki, végleg bezártak 212, közöttük kettő, Csepelen működő fiókot. Hiába, a lap csak a pozitív híreket szokta közölni. Ezzel a királyerdei lakosok kerültek a legnehezebb helyzetbe, Királyerdei Művelődési Ház melletti posta végleges bezárása miatt.
A Borbély-Németh páros közötti, immár közismert hatalmi harcnak esett „áldozatul” a február 13-i Németh Szilárd féle „bejárás” az épülő Jedlik Ányos Gimnáziumban, amelyről több hírportál is tudósított. Németh miatt azonban esély sem volt a hír helyi közlésére.
Ami viszont évek óta változatlan, s a Csepeli Fidesz-alapszervezet feloszlatása sem változtatott rajta: a csepelieket foglalkoztató kérdések, az önkormányzat helyzetéről, a kerületi változásokról, építkezésekről vagy az önkormányzati intézmények gondjairól szóló tényfeltáró írások hiánya.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
1) Kiegyensúlyozott, biztonságos és stabil költségvetésről tárgyalnak
Idézet a cikk felvezetőjéből: „Az egyeztetések során a politikai pártok vezetői és képviselői nem ellenezték a költségvetés tervezetét, valamint javaslatokkal sem éltek.” Vajon miért történt így? Nem kellene ezen a polgármesternek elgondolkodni? Kilenc éves polgármestersége alatt hány alkalommal ült le az ellenzéki pártokkal, egyeztetni Csepel helyzetéről, a legfontosabb feladatok közös megoldásairól, a kerület jövőjéről tárgyalni vagy arról beszélgetni, hogy melyek legyenek az adott évben a költségvetésben megfogalmazható legfontosabb célok? Hányszor fogadta el az ellenzékiek véleményét, módosító javaslatait, kezdeményezéseit? A testületi üléseken elhangzó ellenzéki javaslatokra konkrét válaszok helyett, visszafelé mutogatott, s nem egyszer megalázó válaszokat fogalmazott meg. Miért? Miért nem biztosította a lehetőséget a Csepeli Hírmondóban az ellenzék véleményének rendszeres megjelenítésére, megismerésére? Polgármester úr! Az együttműködéshez szándék, bizalom és a másik véleményének megismerésére, valódi kompromisszumokra való törekvés is kell.
Elgondolkodott-e már mindezeken – a 2019-es választási „győzelme” vagy a tavaly novemberi testületi ülés után –, a polgármester? A cikkeit író belső munkatársa által összehozott írás azt mutatja, hogy nem. Ráadásul a közösségi oldalokon, s nem a Csepeli Hírmondóban olvasható ellenzéki vélemények szerint a „széles körű egyeztetések” nem valóságos, hanem álegyeztetések voltak és a kész költségvetésről szóló tájékoztatókká alakultak át, holott ismereteink szerint az ellenzék tagjai még a költségvetési célokkal sem értenek egyet. Azt állítják, hogy ez a polgármesteri költségvetési javaslat nem szolgálja a kerület igazi fejlődését. Akkor miért szavaznák meg!?
A cikk egyik mondatára viszont konkrétan reagálnunk kell. „Elkötelezettek vagyunk a szociálisan rászoruló, nehéz helyzetben lévő csepeliek támogatásának további biztosításában.”
Szavakban, amelyek „lenyomata” hiányzik(!) a költségvetésből. A költségvetési javaslat 2/c melléklete az ellátottak eseti és rendszeres pénzbeli szociális juttatásai 2023. évi előirányzatainak éves összegeire tesz javaslatot. Erre a költségvetési helyre 27,4 százalékkal kevesebbet terveztek, mint 2019-ben, ami már akkor is csak egyharmada volt a 2010-ben e célokra tervezett összegnek! Borbélyt tehát saját javaslata cáfolta/cáfolja meg!
2) Csepeli ingatlanügyek: bontásra szólított fel a kormányhivatal
Az építési hatósági ügyeket évekkel ezelőtt elvette a kormányzat a helyi önkormányzatoktól. A kialakult helyzetért azóta a kormányhivatalok (adott esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala, dr. Sára Botond Attila főispán) a felelősök, s az ő feladatuk lett a szabálytalanságok elleni fellépés is. A kerületi önkormányzat akkor nem tiltakozott. Miért nem? Vajon miért „veszi elő” most ezt az ügyet? Hány munkatársa foglalkozik most, az építkezéseknél sok helyen tapasztalható szabálytalanságok feltárásával? Hány esetet tártak fel a kormány-, és a csepeli hivatal munkatársai az elmúlt években, ebből mennyi volt a vállalkozások és mennyi a magánépíttetők által elkövetett szabálytalanság?
Nem a konkrét szabálytalanságot kívánjuk védeni. Csepel építésügyi helyzete összefügg a kerület egészének városfejlesztési helyzetével, a kerület városfejlesztési stratégiájának kérdéskörével. Van ugyan ilyen, képviselő-testület által elfogadott stratégiája az önkormányzatnak, azonban ez a példa is bizonyítja, hogy célszerű lenne ezt a témát újra napirendre tűzni, a konkrét feladatokban közös megegyezésre jutni az ellenzékkel, a kerület kis-, közép- és nagyvállalkozóival, a környezetvédelmi és más civil szervezetekkel. Ez nem a kormányhivatal feladata.
3) Béke és biztonság
A lap – Orbán Viktor képével együtt – közli a kormányfő évértékelő beszédének néhány mondatát. Eddigi tapasztalatunk szerint nem volt esély arra, hogy ismertessék a beszéd hazai és nemzetközi visszhangját, az ellenzék képviselői, a politikusok és a szakértők véleményét vagy egy-egy témában ismert hazai közvéleményi adatokat. Pedig ezek egyik legjellemzőbb „olvasata”, hogy Orbán Viktor ma már „egyedül maradt” az Európai Unióban, illetve, hogy a hazánkban jellemző rendkívül magas infláció növekedése 2021-ben indult el, tehát nem köthető az orosz-ukrán háborúhoz, de az európai szankciókhoz sem, amelyeket egyébként Orbán Viktor, rendre, megszavazott.
4) FELHÍVÁS a Csepeli Sportsziget Programhoz való csatlakozásra
Két megjegyzésünk van a polgármester által aláírt felhíváshoz:
* Miután Németh Szilárd magánalapítványa megvásárolta a Csepel SC Alapítványt, illetve annak vagyonelemeit, teljesen kettészakította a csepeli sportot, s jelenleg is mindent megtesz az egész egyesületi rendszer maga alá gyűrése érdekében. Amig ez a helyzet fennáll, nincs esély a „régóta vágyott egység” létrehozására. A Borbély-Németh féle csapatok politikai háborújának befejezése és a két személy konfliktusának rendezése, a lehető legszélesebb mértékű kerületi összefogás megteremtése nélkül a csepeli sport további visszaesésével lehet számolni.
* Borbély saját maga is sokat tett a csepeli sport szétszakításáért, amikor, önkormányzati pénzből gyakorlatilag önkormányzati sportegyesületet hozott létre, annak ellenére, hogy ez nem tartozik az önkormányzati alapfeladatok közé. A Csepeli Utánpótlás Sportegyesület ráadásul, többi egyesülethez képest, kiemelt anyagi és technikai támogatást kap a polgármestertől.
5) A METRANS-modell: más hazai városok is a csepeli mintát követik.
Blogunk már 2016-ban, több alkalommal is foglalkozott a témával. Az év június 22-én közzétett cikkünkben olvashatták:
* „…. a polgármester „…lesöpörve minden ellenzéki kezdeményezést, csak most, a beruházás közepén volt hajlandó a testület elé bevinni a fejlesztési elképzelést. Ez igazi lenézése az egész testületnek és nem csak ellenzéki képviselőknek…”
* A polgármester a cég letelepedésének támogatásával „…a csepeli ipar, a csepeli feldolgozóipar fejlesztése helyett, a budapesti fejlesztési tervekkel ellentétesen, a volt Csepel Művek teljes területének trimodális logisztikai központtá való átalakítását készíti elő. Amit megfelelő közúti, vasúti és hajózási feltételek megléte esetén sem Budapesten, ezen belül Csepelen kellett volna létrehozni.
* „…A bajt tetézi, hogy a szükséges engedélyek mindegyike sincs még a beruházó birtokában. Ilyen körülmények miatt….az önkormányzat vezetése rövid távú érdekei miatt feláldozta Csepel, a csepeliek hosszabb távú érdekeit.”
Azóta a cég teherautói, illetve kamionjai is jelentős mértékben hozzájárultak a kerületben egyre inkább súlyosbodó közlekedési feszültségekhez, az érintett útvonalakon a környezetszennyeződés növekedéséhez. Sőt a csepeli gerincút II. szakaszának idei elhalasztásával és a gyáron belüli, önkormányzati hatáskörbe tartozó, Központi út felújításának elmaradásával hosszú távon is számolni kell a METRANS környezetromboló hatásaival.
A csepeli vezetésnek tehát nincs oka a büszkélkedni és lehet, hogy nem kellene évente rendszeresen teret adni a CSH-ban a METRANS önreklámozásának sem. Azon viszont lehet gondolkodni, hogy hogyan tud a cég hozzájárulni a gyári Központi út teljes felújításához.
V.-a.
