Vaskos kommunistázás és a baloldali pártok „kigolyózása” jellemezte a csepeli képviselő-testület (kt) alakuló ülését. Szubjektív beszámoló egy újdonsült képviselő szemével. (A képen háttérben, a sötét zugban Németh Szilárd a fő-kommunistázó)

Megtartotta alakuló ülését a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. Az ünnepség a Szent Imre téri országzászlónál kezdődött, ahol átvehettük képviselői megbízólevelünket, majd esküt tettünk. Ezután következett Németh Szilárd leköszönő polgármester beszéde és a város kulcsának átadása. Nem egészen értettem, hogy mire utalt, amikor megemlítette az ülést megelőző egyeztetéseket, de úgy tűnik, valami nagyon felbosszanthatta, mert ebben az ünnepélyes pillanatban sem átallott egy veretes kommunistázást előadni. 

Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész 77 évesen rövid, súlyos betegség után november 4-én otthonában, szerettei körében elhunyt. Csaknem hatvan éve volt a pályán, számtalan filmben és színházi előadásban megcsodálhattuk kifogyhatatlannak tűnő energiáit.

Néhány napja jött hír, hogy Margitai Ági súlyos beteg. Amikor először meghallottam nem akartam elhinni. Vele kapcsolatban ez egyszerűen nem volt hihető. Nyáron láttam utoljára színpadon, Szentendrén, Anat Gov Happy Ending című darabjának a premierjén. Ma egészen elképesztő leírni, de egy rákbeteg nőt játszott. Mint kiderült, őt is a gyilkos kór támadta meg néhány hete. A Margitai Ági által megszemélyesített nő súlyos betegen is ragaszkodott az életéhez, a többiekben is ő tartotta a lelket. Ez civilben is jellemző volt rá. Hatalmas lelkiereje volt és úgy tűnt kifogyhatatlan energiái örökké tartanak. Hozzátartozói mesélték, hogy amikor megtudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, akkor azt mondta: „a tragédia az, ha egy fiatalember beteg, tudtuk, hogy az élet nem tart örökké. Nekem csodálatos életem és pályám volt, rengeteg örömmel és ez nagyon nagy ajándék."

Soha nem engedte meg magának, hogy keseregjen. Szeretett küzdeni, imádott dolgozni, neki tényleg az élete volt a színház és a film.

Életének 73. évében elhunyt dr. Wesniczky Béla főorvos fogszakorvos, a csepeli egészségügyi ellátás legrégebbi munkavállalója. Csepelen kezdett el dolgozni 1964-ben és nyugdíjasként, élete végéig ellátta betegeit a Tóth Ilona Egészségügyi Szakszolgálat rendelőjében. Néhány héttel ezelőtt, október 11-én vehette át a Csepel Örökség díjat, amelyet a csepeli önkormányzat adományozott részére a hosszú évtizedeken át nyújtott magas színvonalú orvosi tevékenységéért.

Dr. Wesniczky Béla 1941-ben született Budapesten, majd egészen fiatalon, 1964-ben kezdett el dolgozni fogszakorvosként a csepeli rendelőintézetben. Kiemelkedő szakmai munkájára tekintettel hosszú ideig a fogászati osztály osztályvezető főorvosaként végezte tevékenységét. Miután 2005 óta a fogászati rendeléseket vállalkozói formában folytatják, a Népegészségügyi Intézet megbízásából a kerület fogászati ellátásának szakmai felügyeletét látta el.

Kollégái emlékezete szerint gyakran emlegette azt a fiatalkori vágyát, hogy legalább egy nappal tovább dolgozzon, mint az az idős szemész orvosnő, aki ötven esztendeig látta el betegeit Csepelen. A vágya teljesült, hiszen idén augusztusban volt ötven éve annak, hogy a csepeli rendelőben kezdett dolgozni. Olyan jól senki nem ismerte a betegeit, mint ő, mert generációk sorának óvta az egészségét. A munkahelye szinte az otthona volt, mert szívügyének tekintette az emberekkel való foglalkozást.

Kedvenc blogomon olvastam az Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt… c. sorozat újabb számát.  (csepeliek.blog.hu, 2014. október 27.) Az írás egyik része, a Csepeli Hírmondóban megjelent „Hungarikumok és csepeli büszkeségek-…”c. cikkel, illetve annak egyik részével, az október 11-i „kampányrendezvényen” kiosztott kitüntetésekkel foglalkozott. Érdekelt a téma. A csepel.hu-n rögtön meg is kerestem a csepeli díszpolgárok listáját. Kutakodásomat a következőkben foglalom össze, előrebocsátva, hogy csak a Csepel Díszpolgára címmel kitüntetettek névsorát tekinthettem át.  A 2011-ben alapított, Csepel Örökség kitüntetéssel elismertekről és a Csepel Szolgálatáért díjazottakról ugyanis nem találtam semmilyen nyilvántartást az önkormányzat honlapján. Őket kevésbé becsüli a csepel.hu szerkesztője.

A Csepel Díszpolgára címet rendszerváltás után az első képviselő-testület alapította meg. A 2/1993.(I.26.) sz. rendelet 2. §. (1) bekezdésében ez olvasható: „Csepel Díszpolgára cím adományozható a település érdekében végzett kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, közmegbecsülést kiváltó tevékenység elismeréseként.”

Azóta huszonegy év telt el. Hetvennyolcan, évente majdnem négyen kaptak Csepel Díszpolgára kitüntetést. A 2010-es önkormányzati választásokig, 17 év alatt, 36-an, évenként maximum két fő, míg az utóbbi négy évben 42-en kapták meg Csepel legmagasabb elismerését.

Megcsal az emlékezet: mintha időtlen időkig kellett volna várni, hogy ideérjen a film, pedig 1964-ben mutatták be, és már ’68-ban játszották a magyar mozik.

Ma nemhogy négy évet, de négy hónapot sem bírna ki senki. De akkor ez is csodaszámba ment, örültünk, hogy utólag láthatjuk, ahogy a rajongók megrohamozzák a Beatles tagjait.

És tessék, ötven év után itt a felújított változat: a technika lehetővé teszi, hogy szebb legyen a kép, ezerszer jobb a hang. De akkor is, eltelt ötven esztendő, sem a történet, sem a zene nem lett más. Lennon és Harrison rég meghalt már, McCartney és Ringo maga mögött hagyta a megénekelt 64 éves kort, tiszteletre méltóan hozzáöregedett a királynőtől kapott lovagi címéhez.

Miközben az ország Orbán Viktor internetadós meghátrálása után az internetadó elkötelezett propagálóján, Németh Szilárd pofára esésén mulatozik, a bukott politikus Csepelen királlyá kente fel saját magát.

Az egy hete lezajlott tüntetések után különösen jól csengenek Szilárd király szavai itt a XXI. kerületi királyságban.  

Azt mondja a magát már uralkodónak képzelő Orbán-szolga: „a Fidesz elsősorban a hűség, a jóhiszeműség, az őszinteség, a becsületesség és a lelkiismeretesség gyűjtőfogalma.”

Meg kell a szívnek hasadni.  Az alábbi szövegrészletek olvasásánál is a meghatottság fojtogatta torkunkat (nem volt a közelben a rezsibiztos):

A XXI. század második évtizedében tovább nőtt hazánkban a szegénység. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 3,3 millió honfitársunk, a lakosság 33,5 %-a tartozik a szegények, a társadalmi kirekesztettek körébe, miközben a kormány a nemrég benyújtott költségvetésében tovább akarja csökkenteni a szociális juttatásokat, kiadásokat.

A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok kiegyenlítésén sokan dolgoznak az országban. Az egyházak, a civil szervezetek mellett, a több tízezer főt kitevő szociális munkások szerteágazó hálózata is tevékenyen hozzájárul a társadalmi feszültség, a milliókat érintő kilátástalanság enyhítéséhez.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

.............

Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

...............

Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen...

(Részletek Demjén Ferenc dalszövegéből)

Tudomásra hozták, hogy hat magyar főnemest kitiltottak az Egyesült Államokból főbenjáró bűn, korrupció miatt, ám egy létező törvényhelyre hivatkozva nem árulják el a neveket. A kormányzók és sleppjeik nagyot sóhajtottak, hogy akkor most nem buktak le valamelyik megvesztegetésen, és el is kezdődött a szokásos hadoválás, hogy az az ország elleni támadás, meg a kommunisták és pláne a liberálisok intézték az egészet, ami nettóbruttó irgum és borgum hazaárulás Addig se kell arról beszélni, hogy a kormányszintű korrupció a legsúlyosabb hazaárulás - a szó szoros értelmében is.

De mindegy is már. A lényeg az, hogy az amerikaiak belevitték Obánt - miután elemezték a jellemét, a “profilját” -, hogy ne mondjon névsort, mert az azonnal elsöpörné őt is - noha lehetetlen, hogy nem ismeri a neveket. Ebből az lett, hogy napok óta mindenki mindenkire gyanakszik, a kormányhoz közel állók adatokat gyűjtenek egymásról, a főnökeikről, mert pontosan tudják, hogy előbb-utóbb jön a felelősségre vonás, és aki csak tudott a mocskos ügyekről, és nem jelentett, az is börtönbe jut, ha megint lesz igazságfenyegetés és -szolgáltatás. Ahogy ez kinéz, nem is olyan sokára.

Addig is gyalázgatják az amerikai ügyvivőt. Már ott tartunk, hogy ő a magyar ellenzék vezetője. Bár figyelemre méltó gyengülés jele, hogy Orbán saját munkásőrségét, a Békemenetet nem meri bevetni,- még egy amerikai nagykövetség előtti morcoskodásra sem.

Nix ugribugri, így intézte el („ahogyan a Fideszben mondják”) péntek reggeli rádióinterjújában a kormányfő az internetadót, s ezzel a maga részéről le is vette napirendről a kérdést. Hirtelen mellékessé is vált az a látványos ugribugri, amely amúgy Orbán Viktor egyhetes szótlanságát (legutóbb múlt pénteken nyilatkozott meg Brüsszelben) kísérte itthon. Legalább négy-ötféle magyarázkodást kaptunk közben a nemzetgazdasági minisztertől a rezsibiztosig arra, miért és hogyan is kell voltaképpen megadóztatni az internetforgalmat. Most a kormányfő mindahányból karikatúrát csinált: gúnyrajz lett a „marad a netadó” makacs határozottságából és a jövő évi költségvetés beterjesztőjéből is. De: nagy sóhaj, a vezér hazatért, most majd egyetlen politikai szemhunyására módosítják a büdzsé tervét, oldódhat a feszültség.

Az persze csak apróság, hogy a soha nem hazudó miniszterelnök egyetlen puha hátra arccal cserbenhagyta saját mamelukjait, de ő maga is rezdületlenül a képünkbe vágja: szó sem volt itt internetadóról, „csak” a távközlési adótörvény kiterjesztéséről, miközben a kétszer is utcára vonult tízezreknél éppen az a mondat csapta ki a biztosítékot, hogy „az adó mértéke 150 Ft., minden megkezdett gigabyte adatforgalom (átvitt adatmennyiség) után”.

Koszorúzást és megemlékezést tartottak a csepeli szikratávíró-állomás emlékművénél pénteken abból az alkalomból, hogy a berendezés száz évvel ezelőtt, 1914. november 1-jén kezdte meg működését az első világháború kitörése miatt.

A magyar rádiózás kezdetét jelentette a csepeli szikratávíró-rádióállomás, amely a magyar kormány megbízásából, a Magyar Királyi Posta irányítása alatt mindössze három hónap alatt épült fel. Berendezései nemcsak hadászati célt szolgáltak, hanem később ezeken keresztül indult be a szórakoztató rádióműsorok kísérleti, majd rendszeres adása is - idézte fel az állomás történetét Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

A korábban messziről is jól látható, 120 méter magas adótorony 20 éven át továbbított kiemelkedően fontos üzeneteket, feladatát később a lakihegyi adótorony vette át.

Ki tudja, hogy hol állt ez az üzlet mielőtt romhalmaz lett?

Néhány perccel ma reggel 8 óra után az alábbi mondat jelent meg Orbán Viktor facebook oldalán: ,,Internetadó helyett nemzeti konzultáció indul január közepén."

GYŐZELMET ÜNNEPELNEK A VASÁRNAPI ÉS A KEDDI INTERNETADÓ-ELLENES TÜNTETŐK - ÚJABB HÍREK, VÉLEMÉNYEK, AKCIÓK, DEMONSTRÁCIÓK ITT

Az internetadó eltörlését megünneplő demonstrációra szólít a vasárnapi és keddi tüntetéseket szervező Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport. 

A tüntetés szervezői ma 18 órára, a „szokásos” helyre, a József nádor térre várják mindazokat, akik támogatták az elmúlt napok megmozdulásait.

„Tegyük egyértelművé: ez a magyar nép győzelme volt az ostoba kormányzás felett. Mutassuk meg sokan, hogy győztünk, hogy Orbán ne trükközzön, és soha ne jusson eszébe bevezetni az információs szabadság korlátozása.

Győztünk és a győzelmet ünnepelni szokás. Legyünk ma is sokan a József nádor téren” - olvasható a csoport Facebook-oldalán.

Részletek:

A kormány már a látszatra sem ad – panaszolják azok a piaci szereplők, amelyek minden ígérettel ellentétben most újra ágazati sarcot kénytelenek fizetni. A helyzet ismerős lehet számukra, hiszen újracsomagolva kapják vissza a korábbi különadót. Ez alkalommal azonban beleállnak a harcba, melynek első áldozata a vásárló és a magyar beszállító lesz.

Idős emberekre támadt otthonában és öt sértettet megölt, tucatnyit bántalmazott, megkötözött, kirabolt az a banda, amelynek két tagja életfogytiglant kapott első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

    Az összesen 14 vádbeli cselekmény a fővárosban, jobbára Csepelen történt alig négy hónap alatt, 2010 októberétől 2011 januárjáig. A nyolc vádlott közül hat román állampolgárságú, de magyarul többnyire jól beszélő férfi.
    A bűncselekmény-sorozat többek között nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölést, többszörösen minősülő rablást, testi sértést és személyi szabadság megsértését valósította meg az elsőfokú bíróság szerint.

Kilencvenéves korában október 2-án elhunyt Lázár György, Magyarország 1975 és 1987 között hivatalban lévő  miniszterelnöke - közölte tegnap a Nol.hu hírportál a család gyászközleményére hivatkozva. A közlés szerint  a család csendben vett búcsút tőle.

Lázár György 1924. szeptember 15-én született Isaszegen. 

Eredeti végzettsége szerint tervező technikus. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, tagsága folytonos volt az MDP-ben (1948-tól) és az MSZMP-ben (1956-tól). 1948-tól az Országos Tervhivatalban (OT) dolgozott, 1953-tól főosztályvezető-helyettesként majd főosztályvezetőként, 1958–70 között az OT elnökhelyetteseként.

1970-től az MSZMP KB tagja. 1970-73-ban munkaügyi miniszter, 1973-ban az Országos Tervhivatal elnökévé és a Miniszertanács elnökhelyettesévé választották, e feladatokhoz kapcsolódóan betöltötte az Állami Tervbizottság elnöki tisztét is.