Kövér László beszédet mondott Bonyhádon, Wass Albert születésének 117. évfordulója alkalmából. Csoda dolgokkal traktálta az ünneplő közönséget úgy mintha saját magának nem is volna múltja, amit ugyanúgy elő lehet venni mint az általa becsmérelt emberekét.

Magyar Péterre és a Tisza Pártra utalva többek között ezt hangzott el: „A bukott posztkommunisták helyébe – idegen megbízói utasítás szerint – egy harsány hazudozó, a régihez hasonlóan tehetségtelen, de személyes am­bícióit kordában tartani nem tudó új Károlyi Mihály lépett, akinek mindössze annyi a feladata, hogy miután elárulta korábbi politikai közösségét, csapja be a teljes magyar nemzetet is, annak érdekében, hogy előkészítse a terepet a magyargyűlölet új kunbéláinak a színrelépéséhez”.

Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársa volt, 1987 és 1988 között pedig Soros-ösztöndíjasként

A csütörtöki iskolai bombariadók előtt szerdán a Csepeli Munkásotthon  nagysikerű operettműsorral köszöntötte a Magyar Kultúra Napját. A széksorokat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, akik az Operett Vioce Társulat énekeseinek – Mészáros Adél, Vanya Róbert és Várnai Adrienn –, előadásában hallgathatták meg a magyar operett örökzöld számait

    Csütörtökön bombariadó volt az ország többszáz, a csütörtök éjjeli adatok szerint 308 iskolájában. Csepelen is több intézményt bezártak, kiürítettek a riadó miatt. Az ORFK szerint valamennyit átvizsgálták, robbanószert, illetve robbantásra alkalmas eszközt sehol sem találtak. Az iskolák vezetői időben értesítették a szülőket, akiket nem tudtak elérni, az önkormányzat gondoskodott a diákok biztonságba helyezéséről a Kis-Duna-parti napközis táborban, ahol étkezést is biztosítottak számukra.

A csepeli internetes közösségi oldalakon nagy visszhangja volt a bombariadónak, a hozzászólók pozitív és negatív tapasztalataikat osztották meg az olvasókkal, míg a Népszava által megkérdezett szakértők több kormánytag vitatható véleményét, illetve a

Telitalálat lett egy dal, egy zajos produkció. Eddig több mit 8 milliószor nézték, hallgatták meg itthon és külföldön. Ez tény. A siker okán lehet  vitatkozni. Ami új, az valóban a siker mérete, ami azt a látszatot kelti, hogy a társadalom felébredt, és jogait követeli, a szuverenitását, az autonómiáját, a pénzét, az országát stb. Legyen így. A dolog alapja azonban a dalban leírt „ csurran-cseppen”-világ vége, amikor is a hatalom már nem képes a társadalomnak elég maradékot leseperni az asztaláról, a társadalom meg érzi, hogy urainak magabiztossága a múlté, a hatalom ugyan lázasan ígérget, és fenyeget, de egyikből sincs vacsora.

Az egyik híroldal szerint Majkának a mostani Csurran, cseppen című számánál volt már kritikusabb és tán jobb dala is. Az új dal, amely Bindzsisztán félszemű tolvaj urában személyesíti meg a rendszerkritika tárgyát és egyben alanyát, de az ötmilliós fölötti nézettséget mégis az utóbbi mű érte el. Talán azért, véli némiképp lenézően egy másik írás, mert az alacsonyabb nívójú tömegkultúra-fogyasztó is érti a nem túl bonyolult szöveget, ergo most csodálkozik rá arra, amit korábban csak bámult, de nem látott. A magyar valóságot ugyebár.

A szövegről nekem mondanivalóm nincsen, nem csodálnám, de nem is bántanám, olyan, amilyen, de sok újdonságot valóban nem lök elénk a rezsimről. Nem a tényekről beszélek, azokat a közvélemény tulajdonképpen ismeri, és ismerte akkor is, amikor azt feltételezték róla, hogy birkatermészetét nemcsak történelmi szocializációja, de tudatlansága is magyarázza. Nem, a társadalom tudta, hogy lopnak, hogy kifosztják

Itt a belépés  ingyenes volt, de a kilépés viszont sokszor bizonytalan...„— Apuskám! Akarod, hogy szájon törüljelek? — Csattan a pofon, fél perc alatt az egész társaság a földön hempereg. Mindenütt kiömlött ital, összetört poharak, bagószag. Székek recsegnek, asztal dől össze nyögve egy rádobott test súlyától. Kis idő múlva itt a rendőrség, igazoltatások, néhány bortól gőzös arcú ember kissé kijózanodva, lehajtott fejjel takarja el szakadt ingét. Aztán kényelmetlen csend — és pár nap múlva kezdődik elölről...” Ezzel a rejtői fordulattal, az ötvenes évek végét és a hatvanas évek elejét megidéző életképpel kezdődött Csepel egyik nagy vendéglátóipari szórakozóhelye, a Rákóczi étterem „megtéréséről” szóló riport

A cikk a Budapesti KISZ Élet című lapban jelent meg. A naptár 1961-et mutatott.

A riporter a fenti életképet nyilván azért villantotta fel, hogy sokkal élesebben rajzolódjon ki a folytatás. Többek között ezt írta:

„Ez volt néhány évvel ezelőtt a Rákóczi Étterem: lumpok és huligánok tanyája. Rosszhírű hely volt, csökkent a forgalom is.

Az étterem vezetőjének, Lindner Bélának — Farkas Jenővel karöltve — jó ötlete támadt. Olyan, amely ezt a hírhedt helyet

Idáig úgy tudtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter hazánk legtöbbet repülő politikusa, aki szinte többet van a levegőben, mint a földön. Most azonban kiderült, hogy nemcsak ő és Orbán Viktor miniszterelnök, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is joggal pályázik az elsőségre. Utóbbi 2023 januárjától a múlt év novemberéig hatvanhat hivatalos külföldi úton vett részt, s közérdekű adatigénylés nyomán a tárcától kapott adatok szerint utazásai – a szállás- és közlekedési költségekkel, és a vele tartó delegációk költségeivel együtt – két év alatt meghaladták a 132 millió forintot.

A legemlékezetesebb és fajlagos költségeit tekintve legfigyelemreméltóbb az egy évvel ezelőtti januári párizsi, majd davosi – egyenként 1,5 éjszakás (sic!) – útjai voltak. Akkor a Nagy Mártont miniszterként foglalkoztató nemzetgazdasági tárca a következőket közölte a nyilvánossággal:

A legfrissebb - a csütörtök éjszakai - adatok szerint országszerte 273 budapesti és 35 vidéki intézményt ért fenyegetés. Csepelen az iskolákat (képünkön az Arany János iskola) kiürítették, a pedagógusok értesítették a szülőket, a gyerekeket biztonságba helyezték, a Kis-Duna-parti napközis táborban nyújtottak nekik ideiglenes elhelyezést és étkezést.

Az épületek rendőri ellenőrzése, átvizsgálása mindenhol megtörtént - közölte a honlapján az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). 

Robbanószert, illetve robbantásra alkalmas eszközt sehol nem találtak.
Amennyiben a későbbiekben érkezik újabb fenyegetett intézménytől bejelentés, úgy a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszik.

A közveszéllyel fenyegetés miatt elrendelt nyomozást a

228 millió forintba került a magyar adófizetőknek, hogy Sulyok Tamás államfő tavaly nyáron három napot Párizsban töltött. A nem létező köztársaság elnöke a tavalyi nyári olimpiai játékok néhány napján időzött a francia fővárosban, felesége, valamint egy tíz főből áll kíséret társaságában.

A történet – legalábbis a Sándor-palota közlése szerint – még 2023 novemberében kezdődött. Akkor foglaltak le 15 szobát Párizs egyik legdrágább szállodájában Novák Katalin államfő és kísérete számára.

Időközben azonban Novák Katalin sajnálatos módon belebukott a kegyelmi botrányba, és a Sándor-palota állítása szerint a szállodai foglalást már nem lehetett visszamondani. Így történhetett, hogy az új államfő, Sulyok Tamás „örökölte meg” a szobákat, igaz, ő nem az olimpiai játékok teljes idején tartózkodott Párizsban, hanem mindössze három éjszakát töltött ott. 

Sulyoknak egyébként régi vágya volt Párizs, erről

Az eddigi információk szerint ma reggel országszerte több mint 240 iskola kapott bombafenyegetést, ami miatt számos intézményt kiürítettek. A kerületi önkormányzat hivatalos tájékoztatása szerint Csepelen szinte az összes általános és középiskolát evakuálták a fenyegetések miatt. A rendőrség minden szükséges intézkedést megtesz az ügyben.

A Nagy Imre Általános Iskolánál az ottani óvodát és bölcsődét is kiürítették. A Mesevár Óvoda gyermekeit az Aprajafalva Óvodába, míg a Tipegő Bölcsődébe járókat az Aprók Kertje intézménybe helyezték át. Borbély Lénárd polgármester bejelentette, hogy megnyitották a Csepeli Napközis Tábort azok számára, akiket szüleik nem tudták hazavinni, valamint a velük résztvevő pedagógusok és kísérők számára, és az étkezést is biztosítják mindenhol, ahol szükség van rá.

A fenyegető levelek állítólag robbanószerkezetek elhelyezéséről szólnak, úgy tudjuk, Allah nevében fenyegették meg az iskolákat. A terrorelhárítás nagy erőkkel dolgozik a fenyegetés forrásának felderítésén.

A 24.hu arról ír, hogy Hasonló tömeges fenyegetés volt tegnap Bulgáriában, Szlovákiában pedig tavaly novemberben kapták sorra a fenyegetéseket az oktatási intézmények.

A Csepel.info információi szerint a kerület több iskolája is az alábbi kezdetű levelet kapta ma reggel e-mailben:

"Az iskolában robbanószerkezetet helyeztek el. Itt az ideje, hogy áldott műveleteinket kiterjesszük Európa szívére, a hitetlenség és képmutatás bástyájára. Tanúi voltunk a kormányaitok folyamatos háborújának a muszlimok ellen, és igazságos lenne, ha megtapasztalnátok az elnyomottak hangját. Mostantól az ön biztonsága már nem garantált"

A levél teljes szövege:

A csepeli lakosság száma jelenleg: 68531 fő. A rendszerváltáskor, 1990-ben 90187 fő, 2011-ben 75055 fő élt Csepelen, állandó bejelentett lakosként. A rendszerváltozás óta tehát a Csepelen élők száma ~ 25 százalékkal csökkent.

Közzétette az Állami Számvevőszék az önkormányzatok vagyoni helyzetét bemutató anyagokat.

Kiderült, a közzétételt az indokolta, hogy „az új – 2024. október 1-én hivatalba lépett – önkormányzati tisztviselők, mind a helyben élők aktuális és átfogó képet kaphassanak az önkormányzatok tényleges gazdasági helyzetéről”.

Néhány adat a Csepeli Önkormányzat helyzetéről:

A sötét oldal most Washingtontól Budapestig ünnepel, de megjegyzem, már hosszabbodnak a nappalok, több a világosság. Most azonban még itt tartunk: Trump átvette a hatalmat és rövidesen kiderül, hogy mennyit sikerül lebontania az amerikai demokráciából, kialakítani egy új világot, ahol a régi szabályok semmit sem érnek. Simán meg lehet fenyegetni más országokat, hogy elfoglal belőlük egy részt, vagy az egészet.

Kilóra meg lehet venni a nagy cégek vezetőit – oké, sok megatonna az. Én már ott is hagytam az X-nek nevezett Twittert, most nem lennék a helyükben. Szervusz Bluesky. Barátkozni mocskos és gyilkos diktátorokkal – jó persze csak négy év, de hosszú lesz, az biztos.

Nem beszélve az itthoni triumfáló, kitiltott legények kurjongásáról, azt bizony kellemetlen lesz hallgatni. Jaj de kár viszont, hogy Orbán mégsem ment oda a beiktatásra, pedig, hogy lehetett volna lelkesedni érte. Még csinos öltönyt is biztos csináltatott volna, aztapaszta. Én már a bevonuló zenéjét is kitaláltam. Majka Csurran-cseppen, Bindzsisztánban játszódó daljátékának a hangjaira lépkedhetett volna be. Persze zsebre dugott kézzel kapaszkodva az új nadrágjába, ahogy szokta.

Majka és dala: tegnap este, amikor ránéztem, 4 millió 400 ezernél jártunk, ma kora délután at ötmilliót nyaldosta a számláló higanyszála. Jó, egy Tóth Gabi-Ákos duett bármikor félkézzel lenyomja ezt, nem beszélve az esztétikai élményről.

Valóban, a kis vezető és családja, barátai és üzletfelei népes tábora lop, rabol, amit már régóta sejtünk, hogy nézni is tereh. De talán akad pedagógiai haszna, ha

„A Magyar Kultúra Napján egyáltalán nem esik szó a kultúra kifejezés másik értelméről. Az ugyanis nemcsak az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, a művelődésnek egy adott területe, illetve valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása, hanem valakinek a művelt volta, műveltségé (például zenei kultúrája) és valaminek a kulturált volta (például írás- és beszédkultúra, beszélgetés- és vitakultúra, politikai kultúra, sztrájkkultúra), amelyeknek szintén lehetnek – sajnos nemcsak ünneplendő, hanem javítandó – magyar sajátosságai. A vitakultúráról keserű tapasztalatai lehetnek bármelyikünknek, elég említeni közbeszédet, a világháló fórumain érvek nélkül vitatkozó, szemellenzősén veszekedő, fröcsögő barbárokat…” (Varga Violetta – Csepel újság 2010.)

    Ma 36. alkalommal ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Az önkormányzat a Királyerdei Művelődési Házban, egy ismert és népszerű színész műsorával, Bezerédi Zoltán Kossuth- és Jászai-díjas színész és rendező verses estjével ünnepli a napot.   

    A kultúra részei (irodalom, művészet, a közművelődés, a színházi élet, múzeumok, könyvtárak, stb.) különösen az utóbbi 15 évben, jelentős veszteségeket szenvedtek. A kormány politikai intézkedései, a politikai kinevezettek számának növekedése, rányomták/ rányomják bélyegüket nemcsak a kultúra egészére, de a mindennapok kultúrájára is. Csepelen is komoly változásokat hajtott végre a 2010-ben hatalomra került önkormányzati vezetés.     

    Blogunk, most, részletes elemzés helyett, a 2010-ben, Borbély Lénárd akkori frakcióvezető javaslatára megszűntetett kerületi közéleti lapban, a Csepel újságban, az ünnep napján megjelent, a lap egykori munkatársa, Varga Violetta, ma is időszerű, A kultúra arcai c. írásával köszönti az ünnepet:

Deák Dániel (képünkön) közpénzszivattyú kormányerőnek sok mindent köszönhet az emberiség, de mind közül a legismertebb az a jól mémesíthető találékonyság, amivel skrupulusok nélkül serénykedik a Fidesz hátsó fertálya (vö.: farhátország) körül. Nélküle például sosem tudtuk volna meg, hogy Majka csak a pénzért írta meg a Csurran, cseppen című dalát Bindzsisztán korrupt diktátoráról.

Ilyen a show-biznisz, nyugtatta a zizegő jobboldaliakat a politikai szemellenző, és Taylor Swift Harris-pártiságát emlegette, mondván, mégis a „béke, a biztonság és a normalitás” győzött. Trumpot kevesen vádolták eddig normalitással, ennyire pacekba. Az most legyen mindegy, miért törte össze magát logikai bukfencekkel Deák (pénz-pénz-pénzecske), de mi azért lássunk tisztán. Taylor Swiftet a dalai tették vagyonossá (640 milliárd forint), teljesen mindegy neki, ki üldögél az Ovális Irodában.

Az nem mindegy, írta, hogy

Olyan rossz állapotban van a Gubacsi híd, hogy sebességmérővel nézik, elég lassan mennek-e át rajta a vonatok. Jelenleg már csak óránkénti 5 kilométeres  "sebességgel" haladhatnak.

 „Lázár János 2024 augusztusában azt mondta, idénre tervezik a Gubacsi híd újjáépítését. 2023 szeptemberében jelentette be a kormány, hogy a rossz állapotban lévő Gubacsi híd helyett újat építenének a Soroksári-Duna-ág fölött, és

A "nemzet' és a "magyar" szóval leöntött politikai programok nem helyettesítik az észszerűséget, főként a gazdaságban. Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette. Aztán az Orbán-rendszer kocsija befutott az uniós pénzesőbe.

Azért azt ne felejtsük el, soha annyi lé nem érkezett ebbe az országba, mint abban a hét esztendőben, ami nemhogy szűk volt, hanem még európai mércével is arányaiban a legnagyobb volt a többi tagállamhoz képest. A soros plakátok helyett ebből lehetett volna olyanokra költeni, mint az oktatás, az egészségügy vagy a tudományos kutatás, meg olyasmik, amik a jövőt, a jövőnket tette volna jobbá. Mi lett a vége? Recessziónak mondják, de én csak szegényedésnek hívnám. A huszáros kocsihajtásnak ez lett a vége, csökkenő értékű pénz, fizetés, növekvő infláció. és egyre csak dagadó gazdasági csődhelyzetek.

A MÁV romokban. A tíz éve folyamatosan elmaradtak a fejlesztések, felújítások. Ma már hetente átlagosan két elakadás van, van. Hol szembe megy két szerelvény, hol egy kocsi gyullad ki, hol a sín törik el, hol az

A csepeli önkormányzat weblapján, az üvegzseb oldalon 2024-ben 29 db Gerulus Kft-vel kötött szerződés került feltüntetésre, általában jóval később, mint az aláírásukra sor került. Aláírásuk egyébként két fontos dátum köré csoport köré csoportosítható. Az egyik a június 9-i önkormányzati választások előtti néhány napban hirtelen 10 szerződést írtak alá, a másik a szeptember 30-a, amikor lejárt az öt évvel ezelőtt megválasztott képviselő-testület mandátuma, amikor szintén 10 szerződés került aláírásra. 

Borbély úr saját közösségi oldalán bejelentette, hogy átadták a Gyimesi út Csorbatói és Kárpáti u. közötti szakaszát a kivitelezőnek az utca felújítására. Két dolog azonban hiányzott a tájékoztatóból:1) ki a kivitelező és 2.) mennyit kell a vállalkozónak fizetni az út felújításáért? 

    Az első kérdésre könnyű volt a válasz. A kivitelező csak a Gerulus Kft. lehet, amellyel sok éve együttműködési támogatás keretében előre lepacsizták: a cég kapja az ilyen megrendeléseket. A másodikra a csepel.hu hosszadalmas böngészésére volt szükség. Mint kiderült, a

Ne gondoljuk, hogy Trump csak szeret nagyokat mondani. Nagyon is tudatos geopolitikai, birodalmi célok vezetik. Nem idióta, hanem - és ez a rosszabb - agresszív és gátlástalan. Amiben Orbán pénteki rádióbeszédének igaza van, az az, hogy Trump beiktatása új korszakot nyithat meg a világ számára. A neoimperializmus, az új birodalmi gondolat korszakát, amelyben a nagyhatalmak ismét területi hódításokkal, más országok ellenőrzésük alá vonásával növelnék hatókörüket.

A címben szereplő szójátékot (A béke feneke alatt) nem én találtam ki. Legutóbb Stumpf András írt béka helyett „A béke segge alatt” címmel a Válaszban évindítót. Korábban a Facebook népe a Békemenetek kapcsán emlegetett hasonlókat, de a hvg is így jellemezte a békéről papoló, kudarcos állami politikát. Bennem viszont túlteng a leányos szemérem, ezért a nevezett testrészt a népnyelvvel ellentétben csak a „fenék” névvel merem illetni. (A béke tompora, ülepe, popsikája azért túlzás lenne).

Kicsinyítésnek azért sincs helye, mert nagyon is komoly dologról van szó. Arról, hogy kezdünk szembenézni azzal, mi rejlik az Orbán által agyonmantrázott „békepártiság” mögött, alatt. Amelynek, mint szintén százszor elmondta, Trump a záloga. A leendő elnök még hivatalba sem lépett, máris betekintést engedett az ú.n. „béke” feneke alá. Ahonnan is éppen a háború bújik elő. Miniszterelnökünknek sikerült a hosszú ideje legháborúpártibb amerikai elnököt békeangyallá avatnia.

A Fenyves óvoda szülői munkaközössége nem adja fel! A Csepeli vagyok csoport közösségi oldalán tették közzé: Mentsük meg a Fenyves óvodát! címmel, saját weboldalt hoztak létre(A Fenyves óvoda szülői közösségének weboldala.) Csepeli óvodák bezárásával  nem oldódik meg a helyzet, mint ahogy a jelentős béremelés sem oldotta meg. Sőt, lehet, hogy az összevonások után a pedagógusok egy része nem vállalja a megnövelt terheket, s kilép óvodájából.

    Mint ismeretes, az új képviselő-testület a tavaly november 28-án megtartott botrányos ülésén hat csepeli óvoda, köztük a Fenyves óvoda bezárásáról hozott határozatot, azzal a kiegészítéssel, hogy az érintettekkel való konzultáció után, február 27-én döntenek a bezárásról, amelyre a nevelési év végén kerülne sor. Blogunk december elején részletesen foglalkozott a témával. (https://csepeliek.blog.hu/2024/12/05/nincs_vege_az_ovodak_bezarasa_koruli_szenvedelyes_csepeli_vitanak#more18742376) Rövid idézet akkori, a testületiülésen elhangzottakat ismertető véleményünkből:

„Elhangzott az is, hogy

A mai napig az ország egyik legrejtélyesebb megoldatlan bűnesete a hétéves gyulai Szathmáry Nikolett meggyilkolása.

A kislány a helyi művelődési ház néptáncórájáról indult haza 1998. január 14-én, és soha nem érkezett meg. A táncóra helyszíne és a kislány lakhelye nem esik messze egymástól, a kettő közötti útvonal forgalmas környéknek számít. Édesanyja a kislány lelkére kötötte, hogy a megadott útvonal menjen haza.

Két fontos mozzanat: a táncóra aznap tíz perccel korábban ért véget, így Niki egyedül vágott neki az útnak. A másik: annak a lakótelepnek az ABC-je előtt, ahol a kislány az anyjával lakott, találkozott a doktor nénijével, aki egy darabon elkísérte.

Hatvan éve is szépek, aranyosak voltak a csepeli lányok. Bekerültek az újságba, ezzel a képaláírással: „Egy kis terefere, munka közben. Elek Zsuzsa, Katona Mária és Mohácsi Edit, a Jedlik Ányos Gimnázium I/e osztályának politechnikás kislányai a Vasműben”

Politechnika. Aki részese volt, annak emlék, aki még nem hallott róla, annak történelmi különlegesség, kuriózum. Talán az Esős vasárnap című film néhány jelenete villan fel a mestert alakító, Mécs Károllyal, és a diákokkal, Tordai Terivel, Polónyi Gyöngyivel, Béres Ilonával…

A múlt század hatvanas éveiben ‑ az akkori pedagógiai elvek alalapján ‑ a gimnazistákat gyárakba vitték, hogy megismerjék az üzemi életet és ott heti rendszerességgel néhány órában munkafogásokat tanuljanak. Csepelen is így volt. A Magyar Ifjúság 1962 januárjában riportban számolt be a tapasztalatokról. Ezt írta az újság 63 éve:

Mi folyik a csepeli polgármesteri hivatalban? Borbély úr! Meddig lehet áthárítani a felelősséget másra, a fővárosi vezetőkre? Mi célt szolgáltak a tizenöt, tíz, öt éve tett választási ígéretek, amelyekből nem lett semmi? Mi van azokkal az ígéretekkel  - a Városközpont parkolási helyzetének rendezése; a csepeli panelházak szigetelésének megoldása; Háros belterületbe vonása; gyalogos és kerékpáros híddal kötik majd össze Csepelt és Soroksárt; rendbe teszik a tüdőgondozót; beépítik az Erdősor utca 45-47. sz. alatti évek óta üres építési telket; rendezik a Csepel SC Alapítvány helyzetét; stb -  amelyek megoldása a kerületi vezetés feladata lett volna?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) január 15-én megjelent idei első számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

    Öt hét telt el a lap legutolsó megjelenése óta. Természetes, hogy az öt hét eseményeiből válogatnia kellett a szerkesztőségnek, de azért elgondolkodtató, hogy több, sok csepelit érintő témát sem tudták, még felsorolás szerűen sem közreadni a lapban. Igaz, megszokhattuk volna már. Az újesztendő első számából többek között kimaradt:   

> Csepelt 75 éve csatolták Budapesthez, a Főváros XXI. kerületeként.

> Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a főváros idei költségvetését, amely kiindulópontja a kerület 2025. évi kerületi büdzséjének.

Hiányzik a beszámoló a CSH-ból arról is, hogy