A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól
A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából
A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.
Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 65 évvel ezelőtti napok történéseit:
1956. október 23-án hat órakor a csepeli gyárban a reggeli műszak megszokottan kezdődött.
Délelőtt azonban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak küldöttsége jelent meg a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán. A gyári munkás ifjúsággal kívánták felvenni a kapcsolatot az összefogás és közös fellépés érdekében. A pártbizottság titkára, Rudas Ernő nem engedélyezte az egyetemistáknak a munkás fiatalokkal való találkozást. Kijelentette: a két ifjúsági rétegnek nincs köze egymáshoz, a pártbizottság Csepelen ura a helyzetnek. Végül a küldöttséget kiutasította a gyárból.
A délutáni műszakra érkezők már értesültek a tüntetés betiltásáról, majd engedélyezéséről. Olvashatták az Irodalmi Újság október 23-i külön kiadását, mely a magyar írók 7 pontos kiáltványát tartalmazta. A nap további eseményei igazolták a felhívás első mondatát: „Történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk.” A nagy megbecsülésnek örvendő írók a Szovjetunióval való viszony rendezését, az ország gazdasági helyzetének javítását, azt, hogy az üzemeket a munkások és szakemberek vezessék, továbbá a Rákosi-klikk eltávolítását, Nagy Imrének az ország vezetésében való visszatérését, szabad választások kiírását követelték.
A pesti egyetemi ifjúság az
Hol zsarnokság van,
Részlet a polgármesteri öndicséretből: "...a csillagtelepi városrehabilitációt is sikerrel befejezzük, ehhez azonban jelentős anyagi forrás hiányzik egyelőre.” A valóság: megvolt a pénz. Akkor vajon mi az oka a pénzhiánynak, mi az oka, hogy a beruházás tervezett keretei között megjelölt, a képünkön már csak romjaiban látható Erdősor utca 45-47. alatti oktató és közösségi központnak tervezett ingatlanfejlesztés sem készült el, pedig annak idén már lejárt a határideje?
Most nem az én pártom, vagy a te pártod van napirenden, ‑ mert Orbán és a Fidesz megölte azt a rendszert ahol ez működött ‑ hanem az, hogy megteremtsük az élhető Magyarország lehetőségét!
Ábel Attila alpolgármester (jobbról) fogja lóvá tenni saját főnökét, Borbély Lénárd polgármestert? Németh Szilárd, a Fidesz Csepeli Szervezetének elnökeként is elégedett lehet. Jól dolgoznak a hátra hagyott fideszes fiúk a kerületi vezetésben.
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában az agresszióról? Arról az erőszakról beszélek, ami már lassan át- meg átszövi a hétköznapjainkat, amit jószerével észre sem veszünk, amit már-már életünk természetes részének tekintünk.
„Két-három éven belül felújítják és meghosszabbítják a csepeli HÉV-et” – ígérte még a választás előtt Borbély Lénárd polgármester, a Csepeli Hírmondó 2019.október 2-i számában, ahol egy másik cikkben is megerősítette, sőt konkretizálta is ígéreteit: „...a felújítás egyrészt tartalmazza sínpárok rekonstrukcióját és a járművek cseréjét is.” - A polgármester ma már egy szót sem szól a gerincút folytatásáról vagy a csepeli gyártelep területén lévő Központi út felújításáról, amellyel csökkenthetnék a kerület belvárosán átmenő teherforgalmat is.
Október 31-i hatállyal lemondott posztjáról Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, egyben a Médiatanács elnöke. Mivel Karast 2013. szeptemberben nevezték ki 9 évre, megbízatása lejáratakor a jövő áprilisi választás után megalakuló kormány dönthetett volna az utódáról – ezt viszont megelőzte a lemondással. Így tehát a jelenlegi kormánytöbbség dönt az utódlásról, kilenc évre bebetonozva a médiaszolgáltatók működését ellenőrző Méditanács új vezetőjét.
Hogy melyikük lesz a jövő embere, vasárnap estére talán megtudjuk. Addig már csak kettőt kell aludni.