Azért mégis csak furcsa, hogy Németh Szilárdnak, az Orbán-kormány bevándorlás-ellenes kabinetfőnökének egyik első útja a partiumi Nagyszalontára vezetett. Mit keresett Csepel hírnevének kolbászolós öregbítői között Borbély Lénárd polgármester és Morovik Attila alpolgármester társaságában?

Dagad a keblünk a büszkeségtől.

Büszkeségünket még a gyomrunk háborgása sem homályosítja el. Sok minden miatt háboroghatna a gyomrunk a keblünk dagadása közben (sőt helyette is), de most csak a kolbászhalom látványa inzultálja egy kicsit.

Ismét egyik olvasónk hívta föl a figyelmet néhány pikáns képre és két-három szikár sorra. Levélírónktól megtudtuk, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere múlhatatlan késztetést érzett arra, hogy a saját Facebook oldalán, a valóban bájos családjának fotója alá helyezzen el egy fergeteges győzelmi hírt és néhány felkavaró, beszédes fotót.

Ahogy elkezdtük olvasni az átküldött hírt, azonnal tudtuk: Csepel hírneve erősítve lett polgármesterileg (is) a Partiumban, Arany János szülőhelyén, Nagyszalontán. Bár a csepeliek - Borbély úr jó szokása szerint - előzetesen semmit sem tudhattak a nagy jelentőségű eseményről, remélhetőleg a jó hír és a látvány sok mindenért kárpótolja őket. 

Borbély Lénárd ugyanis - első kézből - arról számol be, hogy idézzük:

Az értelmet ledöntik. Az ellenzék szétforgácsolt, a pártok  egymás ellen küzdenek,

Sokan sokszor elmondták, hogy ez a választás nem volt szabad és tisztességes. Mégis – magas részvétel mellett – a határokon innen élők közül mintegy háromszázezerrel többen szavaztak a fennálló hatalom ellen, mint mellette, és az ellenszavazatok száma a külhoni szavazatok hozzáadása után is csaknem százezerrel meghaladta a rezsim mellettiekét. Semmi nem indokolja tehát, hogy a Fidesz immáron harmadik kétharmadáért a választókat okolja bárki is.

Nem igaz, hogy a magyarok többsége elfogadja a fennálló rendszert, nem igaz, hogy a Fidesz túlhatalmát a polgárok többsége biztosítja. Nem a választókon múlott: minden ellenható erő ellenére is többen szavaztak a rendszer ellen, mint mellette, és nem tudjuk, még mennyivel többen szavaztak volna így, ha az ellenzék győzelemre is esélyes módon lépett volna fel.

A vörös vonallal jelzett Albertfalvai-híd megépítését évtizedek óta ígérik a csepelieknek, de helyette az egyelőre sehova sem vezető, kékkel jelzett Galvani-híd fog megépülni. Az Albertfalvai-hidat jegelik, a csepeli és a szigeti dugókat tartósan forrósítják.....

A szomszédos Szigetszentmiklósról így (is) látják Csepelt: Csepel az a terület, amellyel vannak, akik hajlamosak összekeverni a teljes szigetet, s bár valóban ez a Budapesti kerület is a szigeten van, s vannak a kerületnek és a területnek hasonló jegyei azért Csepel és Csepel-sziget nem egy!

Vajon abban a magániskolában is folyhatna a víz falakon, amelybe az államtitkár járatja gyerekeit milliókért? Miként az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, úgy ott is beletörődnének, hogy esős napokon óvakodni kell az átázott falaktól, hátha áthúz a vezeték? Talán ott is azt mondanák, hogy ha esik, hát esik, majd nem kapcsolnak villanyt? Aligha. És nem csak azért, mert a kétmilliós tandíjakból ott futja rendes tetőre. Különbség az is, hogy a magániskolákban a tanárok, a vezetők, a szülők, ha baj van, akkor szólnak. Pontosabban: szólhatnak.

Épp ezért nem is csak az a megrázó az egri ügyben, hogy van olyan iskola Magyarországon 2018-ban, amelyben esős időben nem mernek lámpát kapcsolni. Legalább ilyen elkeserítő, hogy

Csepel és Soroksár áprilisban megválasztott országgyűlési képviselője, dr. Szabó Szabolcs, aki másodszor mért vereséget Németh Szilárdra, Négy év kemény munka kell címmel interjút adott a Magyar Hangnak, a megszüntetett Magyar Nemzet szellemi örökségét vállaló lapnak. Az interjút változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe:

– Mivel győzték meg arról, hogy beüljön az LMP-frakcióba?
– Már a választás másnapján világos volt, hogy – miután az Együtt az egy százalékot sem érte el –, újra kell gondolni a parlamenti munka lehetőségeit. Az LMP-től kerestek. Egyértelmű volt, hogy a párt képviselőivel megtalálom a közös hangot.

– A választás előtt arról lehetett hallani, hogy a Párbeszéd képviselőihez csatlakozhat. Ez az után, hogy a párt és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt az Együtt-től átigazolt az MSZP-hez, elég pikánsnak tűnt.
– A Jobbik terjesztette ezt rólam, szó sem volt róla. Csak olyan párt felé mozdulhattam, amelynek jelöltje a javamra való visszalépésével elősegítette Németh Szilárd legyőzését. Ugyebár az MSZP-s jelölt kerek-perec kijelentette, hogy nem a javamra lép vissza. Így maradt az LMP. Korábban is azt gondoltam egyébként, hogy a különbségek mellett sok hasonlóság van az LMP által fontosnak tartott elvekben. Ők persze globalizációkritikusok, míg én inkább vagyok liberális beütésű baloldali. De ez nem jelenti azt, hogy nagyon mást gondolnánk.

– Mennyi pénzt tenne arra, hogy a 2022-es választásnak az LMP-frakció tagjaként fut neki?

Ahogy azt korábban a 21. kerületi Hírhatárban Bárány Tibor főszerkesztő megírta tudósításában, augusztus 28-án megalakult a Csepeli Munkásotthon Baráti Köre. Milyen célokkal, elképzelésekkel jött létre ez a civil kezdeményezés, s ki lett a vezetője? Megtudhatják a tudósítás most következő második részéből. A baráti kör létrehozóinak szándékai szerint remélhetőleg hamarosan továbbgyűrűzik, előbb kisebb, majd nagyobb hullámokat vetve erősíti azt a 100 éves intézményt, közösséget, amely kerületünkben áldozatos munkával kulturális missziót teljesít.

A tudósítás első részében megismerhették Nagy József kuratóriumi elnök és Takács Mónika igazgató bevezető gondolatait.

Az ezt követő részben – tudósításunkat innen folytatjuk - a jelenlevők elmondták véleményüket, ötleteiket, s a kétórás tanácskozás végén formálisan is megalakult a baráti kör.

Az első hozzászóló kérdést tett fel:

A gyűlöletkeltés újabb és újabb csúcsait éri el  a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi minisztérium politikai államtitkára, Németh Szilárd.

Csepel szégyenének legújabb teljesítménye: saját Facebook oldalán  gyilkosokkal hozza egy lapra a Sargentini-jelentést megszavazó magyar ellenzéki képviselőket.

A határt őrző rendőrökkel állítja szembe a „Brüsszelben a hazát áruló” ellenzékieket az a Facebook-poszt, amelyet Németh Szilárd egykori rezsibiztos, a Fidesz alelnöke osztott meg. Németh nyilván a 7. cikkely szerinti eljárást megindító Sargentini-jelentés szerdai elfogadására céloz, ami nem Brüsszelben, hanem Strasbourgban történt.

 Ennél érdekesebbek, hogy

Jó volna végleg elfelejteni, de a túlbuzgók nem hagyják....

Azt gondolná az ember, hogy a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetnek kifejezetten kedvére való, ha ágazatában munkaerőhiány mutatkozik, hiszen jócskán javul az alkupozíciója, könnyebben kiharcolhatja a jobb munkafeltételeket és a magasabb béreket.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete alighanem kivétel, elnöke, Bubenkó Csaba úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a kormánytól kéri: tiltsa meg – teljesen vagy legalább részlegesen – a kereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartását.

A kormány néhány órával később úgy reagált, hogy

Ez már Orbánnak és társainak is sok volt

A kormány csalást kiáltva eltagadná az Európai Parlament döntését, pedig amellett az Európai Bizottság is kiállt. A Népszava számára készült friss, reprezentatív felmérés szerint a magyarok 57 százaléka úgy látja: elítélték az Orbán-kabinet politikáját.

A csepeliek közpénzéből is gyarapszik Andy Vajna cége, a TV2 . Erről a kerület derék fideszes vezetői gondoskodtak és mélyen hallgattak róla eddig

A 24.hu egyik csepeli olvasója küldte be a hírportálnak azt a dokumentumot, amiből kiderül, hogy a csepeli önkormányzat 550 ezer forint + áfáért reklámoztatja magát a kormányhoz erősen lojális TV2-n, mely 2016 óta Andy Vajna tulajdonában van. Ezért az összegért „Az építők” című építőipari magazinműsorban műsortámogatói spotot, rovatszponzorációt, termékelhelyezést kaptak, valamint megjelenési lehetőséget a produkció Facebook-oldalán. A műsor egyébként számos közreműködő partnerrel dolgozik együtt, többségük persze az építőiparban érdekelt.

A szerződést az önkormányzat és a műsorkészítő, a Nagykátára bejegyzett Comet-marketing Kft. kötötte egymással.  A kft.-t tavaly novemberben jegyezték be, tulajdonosa Bajdik Beatrix, aki

Sajnálattal tapasztalom, hogy a mumusiparban apadóban van a kormányzati kreativitás.

Korábban úgy tűnt, hogy a kínálat kifogyhatatlan. A mumusgyár történelmi részlege az „átkos” 40 évén túl kiátkozta a „kisátkost”: a rendszerváltás első 2o évét, majd 1968-at, végül az egész felvilágosodást szőröstül-bőröstül. Felkészül a reneszánsz, a humanizmus és az antik demokrácia.

A politikai mumusokat gyártó üzem sikerterméke volt a komcsi, a libsi (ijesztőbb változatában a komcsilibsi), a jakobinus, a szabadkőműves, az ateista, a brüsszeli bürokrata, a Soros-bérenc és a migránssimogató. A csoportos kategóriában szerepeltek a melegek (tömegfogyasztásra szánt kivitelben „buzik” felirattal), az idegenszívűek, a muszlim horda, a halódó Nyugat, igényeseknek intim baráti-családi körben való felhasználásra a cigányok és egyéb nem turulban születettek.

A piacvezető „migránsmumus”-széria után mintha nem volna új ötlet, kénytelenek egy-egy korábbi darabot újrahasznosítani. Így került elénk megint a „fogyasztói társadalom”.

Felnőttek Judit (a képen jobbra) már felnőttként nővéreivel, Zsófival (középen) és Szilvivel

Hármas ikrekkel áldotta meg a sors Minda Juditot (30), aki maga is egy hármas ikerpár egyike. 1987-ben ő és nővérei voltak az első, természetes úton született hármas ikrek Csepelen. Juditnak akkor egy- és kétpetéjű ikerpárja született.

– Zsófival szinte ugyanúgy nézünk ki, Szilvinek sötétebb haja és kicsit más arca van – kezdte Judit. – Engem és Zsófit annak idején úgy különböztettek meg, hogy nekem kilövették a fülemet, neki nem – árulta el a kismama, aki maga is hasonló praktikákon töri a fejét, hiszen a szíve alatt valószínűleg egy fiút és két lányt hordoz.

A csepeli önkormányzat félhivatalos blogján szörnyülködik Ábel Attila (képünkön) a Béke téri sporttelep siralmas állapotán - kezdi cikkét a 21ora.hu. A baloldali értékeket képviselő kerületi hírportál így folytatja:

A fideszes alpolgármester szerint “az allergiás betegek réme” a Csepel SC területe és a szebb napokat látott stadion. “Elgondolkoztató, hogyan lehet egy lelátón és a pálya szélén ilyen elképesztő mennyiségű gyomnövény”– írják. Mi   megfogadtuk a tanácsukat, és elgondolkoztunk rajta - közli a 21ora.hu.

Először is. Ez ugye az a pálya, az lelátó, aminek a fenntartására a csepeli önkormányzat 8 éve egy fillért sem ad. Korábban, 2010 előtt a képviselőtestület minden évben több tízmillió forintot szavazott meg a Csepel SC létesítményeinek fenntartására, állagmegóvásra.

Mióta a Fidesz vette át a városvezetést, ez minden évben elmaradt. Így a

Ha valaki azt hinné, hogy alábecsülöm a Nomád Világjátékok jelentőségét, netán gúnyolódom a bothúzásban elért eredményeinken, sietek leszögezni: ennek az írásnak nincs ilyen tartalma.

Már csak azért sincs, mert – fájdalom – a Nomád Világjátékok mibenlétéről sem volt fogalmam, a bothúzásról pedig még csak nem is hallottam. Jellemző – rám! -, hogy a szó hallatán azt hittem, hogy a földből kell kirángatni egy oda elásott botot, de persze távolról sem ez a feladat.

Most különben azért hozom elő épp a bothúzást, mert

Ábel Attila csepeli alpolgármester: Na, most mit mondjak ? Hogy kellene ezt megmagyarázni?

Azt írja Ábel Attila a csepel.info-n, - Borbélyra hivatkozva - hogy „Gigadugó miatt jövő nyárra halasztják a Popieluszko utca felújítását". Azt gondolhatnánk,  mégis van érzés ezekben a  fiúkban! Belátják, hogy akkora káoszt csináltak a csepeli közlekedésben, hogy ezt  tetézni nem kellene. Megkegyelmeznek nekünk, és nem zárnak le újabb utcákat a kerületünkben.

Aztán tovább olvasva maguk mutatnak rá, hogy jó érzésről szó sincs! A Popieluszko (volt Ságvári Endre) utca felújítása azért marad el, mert „Nyáron szerette volna a kerület felújítani az utcát, ám a közbeszerzési eljárás nem fejeződött be”! 

Tehát nem a csepeliek védelme, vagy a fideszes vezetők együttérzése, netán hirtelen jött szakmai megvilágosodás miatt marad el a felújítás, hanem azért, mert

A csinos dobozban egy darabka szögesdrót fekszik a nemzetiszínű szalagon. Hitelességét Bán József ezredes szignója igazolja. Ő egykoron a Magyar Néphadsereg Fegyverzeti és Technikai Anyagátvételi Központjának parancsnoka volt. A csomagolást egy vérvörös viaszpecsét egészíti ki, pontos dátum nincs, csak annyi, hogy „Budapest, 1989”. A Vasfüggöny állítólagos szögesdrótdarabjáért 40 dollárt kérnek az interneten, és azon morfondírozom, hogy megveszem, és meglepem vele a barátomat. 

A dobozka falán angol és magyar nyelvű felirat: Ez a szögesdrótdarab része annak a Magyarország ausztriai határán kiépített „Vasfüggöny”-nek, amely fizikai­lag is jelképezte az európai kontinens kettéosztottságát. Lebontását a magyar nép akarata, a népek közötti békés együttélés és az egymásra utaltság felismerése tette lehetővé. Hiszünk benne, hogy a világon még meglévő mesterséges fizikai és szellemi válaszfalak egyszer mindenütt leomlanak! 

Nejem gyanakszik. Egy cikket nyom a kezembe. Az arról szól, hogy

A repülőgépek zajának csepeli fogadtatása pedig nem érte el sem a lap szerkesztőinek, sem az önkormányzat vezetőinek ingerküszöbét

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) szeptember 6-án megjelent 23. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

A legutóbbi lapszám óta eltelt három hétben, a kerületi közéletet leginkább felborzoló három helyi téma a sűrűsödő csepeli közlekedési dugók, a kerület légterében állandósuló repülőgép-forgalom okozta zaj, illetve a földutakon az esőzések miatt kialakult sártenger volt. A lap mostani száma az elsőt csak szőrmentén, a felelősséget nem vállaló hatalom oldaláról közelíti meg, elhallgatja az ellenzéki kritikákat, s nem vállalkozik a csepeli emberek ezzel kapcsolatos véleményének feltárására. A repülőgépek zajának csepeli fogadtatása pedig nem érte el sem a lap szerkesztőinek, sem az önkormányzat vezetőinek ingerküszöbét. Sőt repülőgépről csak Németh Szilárd honvédelmi államtitkár sokoldalú szakértelmét bemutató sajtótájékoztatók, vagy a repülősökkel való találkozásai kapcsán hajlandók írni. A harmadik témát, a sártengerrel kapcsolatos lakossági véleményeket, kritikákat egy kanál vízben kialakult viharnak tartják, mert Csepel „hosszú ideje új utakon halad”

A  bunkóság mintha mostanában központi követelmény lenne, amit a hatalom hálásan honorál, s ehhez elég csak a jó Németh Szilárdra gondolnunk, aki nem tud olyan kacifántosat mondani vagy tenni, nem tudja olyan zsírosan rágni a cupákos birkafejet a XX. karcagi birkafőző-fesztiválon, hogy az ne tenné alkalmassá a Fidesz-alelnöki és a honvédelmi tárca parlamenti államtitkári posztjára.

Mert kellenek az ilyen tökös gyerekek. Mint amilyen tökösek azok, akik nyáridőn, vagyis akkor, amikor szinte bizonyosan nincs az épületben döntéshozó, 24 órát adnak az ELTE vezetőinek arra, hogy véleményezzék a genderszak megszüntetésére vonatkozó bejelentésüket. Vagy azok, akik 54 percet hagytak az MTA vezetőinek arra, hogy megjegyzéseket tegyenek a kutatási pénzeket elszipkázni igyekvő törvényjavaslathoz. Ez ugyanis nem udvariatlanság, nem nyerseség, nem határozottság, nem erő, hanem pökhendiség, tiszteletlenség és alpáriság: bunkóság.

És már mindent átitat a bunkóság iránti kormányzati igény, amelynek

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője kérdéssel fordult Kövér Lászlóhoz, az országgyűlés elnökéhez. Azt kérdezi: Ki a felelős azért, hogy a Csepel-szigeten „elesett” a közlekedés?

Írásbeli kérdéssel fordult Szabó Szabolcs az Országgyűlés elnökéhez. Az LMP frakciót erősítő országgyűlési képviselő  a csepeli forgalmi káosszal kapcsolatban fordult Kövér Lászlóhoz, arról érdeklődve, hogy indít-e a kormány vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön: ki a felelős a dél-budapesti agglomerációban tapasztalható közlekedési káosz kialakulásáért - tájékoztatta az LMP az atv.hu-t.

Az országgyűlési képviselő arra is kíváncsi, hogy kész-e a kormány különböző szakmai és civil szervezetek bevonásával tárgyalást kezdeményezni annak érdekében, hogy közösen áttekinthessék a térséget közvetlenül érintő legfontosabb közlekedésfejlesztési lehetőségeket. Szabó Szabolcs többek között arra alapozta levelét, hogy „napi szinten állnak az autók a dugóban..."

Egy hét sem kellett azután, hogy Zacher Gábor (képünkön) kiborította bilit és máris találtak egy kis pénzt a Honvédkórház sürgősségi osztálya drámai orvoshiányának enyhítésére. A főorvos azzal ütött rést a hallgatás falán, hogy felmondását a nyilvánosság előtt is megindokolta. Azt találta mondani hogy nem tud elszámolni a lelkiismeretével, mert az a fajta emberi- és eszközkrízis, ami az elmúlt évek alatt a kórházban kialakult, veszélyezteti a betegellátást.” Megszólalásával rögtön meg is cáfolta a tárca friss, a durva helyzetet elbagatellizáló közleményét.

Kormányzati kommunikáció ekkorát talán még soha nem bukott. Azt hogy baj van a kórházakban korábban is lehetett tudni, sorra jelentek meg a beszámolók személyes tragédiákról, a sürgősségi osztályokon hosszan várakozó, vagy ellátatlan betegekről, ezekre az egészségügyi kormányzat vagy hallgatással, vagy önelégült sikerjelentésekkel reagált.

Talán már feledésbe is merült, hogy

Önálló civil kezdeményezés nyomán megalakult egy baráti kör, egy kör, amely létrehozóinak szándékai szerint hamarosan továbbgyűrűzik, előbb kisebb, majd nagyobb hullámokat vetve erősíti azt a 100 éves intézményt, közösséget, amely kerületünkben áldozatos munkával kulturális missziót teljesít. Az eseményről Bárány Tibor, a Fidesz által megszüntetett Csepel újság utolsó főszerkesztője az általa irányított 21. kerületi Hírhatár című internetes lapban számolt be. Három részes tudósítását – részenként – szombatonként közölni fogjuk. Az elsőt az  alábbiakban ajánljuk olvasóink figyelmébe:

A Csepeli Munkásotthon Baráti Körét olyan emberek hozták létre, akik megelégelték, hogy a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központ, s az azt irányító Csepeli Munkásotthon Alapítvány immár nyolc esztendeje magára hagyva, önkormányzati támogatás nélkül, egyre erősebb politikai támadások (s az ebből eredő jogi hercehurca) közepette teszi a dolgát, megfosztva minden anyagi lehetőségétől, a túlélésért küzdve működik – önerőből. Mindenkit szívesen látnak, aki valamilyen formában segítséget tud nyújtani. Mindenképpen meg akarják őrizni a házat a csepelieknek – de működő formában!

Maroknyi szimpatizáns (közöttük Kiss B. Mihály, a kuratórium tagja, Tóth Mihály korábbi polgármester, aki igazgatója is volt a háznak, Horváth Gyula önkormányzati képviselő, aki korábban fővárosi képviselőként sokat segített a háznak, Tarjányi László, aki szívén viseli a ház sorsát) gyűlt össze 2018. augusztus 28-án azért, hogy kifejezze együttérzését az intézmény sanyarú helyzetével, s támogatásáról biztosítsa a Csepeli Munkásotthont, egyúttal ötletekkel és tettekkel, s erejükhöz mérten némi pénzzel is hozzájáruljanak az intézmény működőképességének fenntartásához.