Mint az közismert, olyan erős 4 milliárd forintot dobtunk össze, mi itt együtt, közösen, egy hétszáz méter hosszú, a semmiből a semmibe vezető kötélhíd építésére Sátoraljaújhelyen. Nyilván népszerű látványosság lesz, szerencsére az erdők buta fái is kevéssé fogják zavarni a kilátást, azt ugyanis jó szakaszon kivágták. A Fidesz vircsaft fő ellensége a fa. Le vele.

 hídon az áthaladás fejenként ötezer forintba jön – ez nagyjából egy félhavi budapesti összvonalas bérlet ára, korlátlan metró, villamos, busz, troli használatba vételének lehetőségével, de kétségtelen kötélhíd az nincs benne. Ráadásul, ha 800 ezer ember átmegy a hídon (retúrjegy van?), akkor már be is jött az építésre befektetett pénz.

Ez persze csak a kicsik játéka, aprópénzzel való gurigázás, komoly ember ilyesmivel nem tölti az idejét. Mennyivel jobb mondjuk a pesti Városliget szélén megcsípni egy többhektáros telket és oda

Ábel Attila alpolgármester és a főnöke, Borbély Lénárd polgármester is a CSH kiadójával együtt nagyon megsértődött. A következmény: a CSH ezután nem közölhet a választással kapcsolatos politikai tartalmat. Így aztán a június 9-i választás előtt néhány nappal csak Borbély Lénárd kampányrendezvényeiről tájékoztatva dicsőítik majd a Borbély Lénárdot. Az ellenzéki jelöltek lejáratása most, egy szám erejéig, szünetel, a programjaikat meg eddig sem közölték, csak magyarázták a saját szájízük szerint, amiben nem volt köszönet. Mindez azért történik, mert ‑mint megírtuk ‑ a Fővárosi Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Bizottság is elmarasztalta  a Csepeli Hírmondót kiadó Csepeli Városkép Kft kiadóját a választási eljárásról szóló törvény  megsértése miatt. A cég reagálása elképesztő.

    A lap  cikkei a szokásos: az önkormányzati rendezvénydömpingről, a családokról, gyermekekről és sportról és a nagyszerű sikerekről, fejlesztésekről, a jövő terveiről szóló írások – Borbély nélkül is ugyanazt a célt szolgálták: a polgármesterjelölt kampányát segítik tudatosan.  

    Véleményünk a lap néhány írásáról:

Mélyfúrás. Amikor Rákosi pajtás hírét vette, hogy a nagy reményekkel megindult olajkutatás valami geológiai probléma miatt lelassult Zalában, személyesen sietett a helyszínre. Ott a mérnökök valami makacs geológiai képződményről hadováltak, ami igencsak felidegesítette a vezért.

Annyit megértett viszont az ábrákhoz fűzött szakértői dumából, hogy nem tud megbirkózni a fúrószerkezet a vastag kőréteggel, ami egyébként át is nyúlik a jugoszláviai részekre is ott alant. Akkor – és így szokott volt kipattanni az egypárti bölcsesség szikrája – a krétát megragadva és a táblához lépve Rákosi húzott egy ferde vonalat, ami a felszínről indítva a kőpad alá mutatott, ahol az olaj rejtezik.

– Elvtársak, akkor így kell ezt – s ezzel el is hagyta a termet.

Ez volt az a pillanat, amikor a jelenlévők agyán csak az villant át, hány évet, vagy netán halálbüntetést kaphatnak, ha ezt a tervet nem teljesítik. Márpedig

A rezsibiztos kabátjából kibújva Borbély Lénárd egyeduralkodó csepeli vezérré és önkényúrrá éppen Németh Szilárd tanítványaként, mentora ösztökélésére és embereinek szavazatával válhatott!

Németh Szilárdot hallgatva a „KeljFelJancsi” műsorban úgy látszott, hogy ez az ember fél. Ugyanúgy fél, mint Borbély Lénárd és Ábel Attila. Az is érdekes, hogy mindketten az ellenzéktől (Dk és Dr. Dukán) félnek a legjobban. Pedig se a DK, se Dukán András Ferenc nem eszik embereket. Dukán meg a zsíros falatoktól kifejezetten idegenkedik -írja fb-bejegyzésének bevezetőjében Horváth Gyula ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő. Gondolatait így folytatja: 

Nem lenne tehát ok, félni tőlük! Tudja ezt a két jómadár is, ezért inkább attól félnek, hogy

A békemenet és a CÖF hozza a békét. Ők  úgy készülnek a békére, hogy mindenkinél többet beszélnek a háborúról. Az orbáni, kormánypárti szenny médiában – vagyis a pártsajtónak azon szegmensében, amely célzottan és kizárólagosan a szavazói törzsbázisnak kommunikál –, a leggyakoribb hívószó most a harmadik világháború, de az atom is ott van a top háromban.

Csak erős gyomrúaknak érdemes rákeresni az Origo, a Ripost vagy akár a Magyar Nemzet címoldalán: apokaliptikus víziók, mindig azzal a keretezéssel, hogy a nyugati államok agressziója hozza el a világégést, bárhogy is próbál ennek ellenállni a higgadt és józan Oroszország. A legjellemzőbb mondás, hogy az Ukrajnának címzett fegyverszállítások újraindulása a világháborús helyzet oka.

Utánaszámoltunk: egyetlen olyan cikk sincs, amikor ugyanezt a kockázatot vetették volna föl Oroszország iráni vagy észak-koreai fegyvervásárlásai kapcsán. (Világos: ha Ukrajna fegyverekhez jut, akkor

A Csepeli Strandon az eredeti, hangulatos kabinok eltüntetése, az új, jellegtelen öltözők felépítése botrányba fulladt, mert a vállalkozó Borbély miatt levonult, a munkát a Csepeli Városgazda fejezte be, a bírósági ítélet következményeit közpénzből fizették ki. A legnagyobb botrányt azonban a Csepel SC Alapítvány vagyonának Németh Szilárd általi megvásárlása indította el…

Borbély Lénárd 5 évvel ezelőtt közzétett programjának utolsó fejezete a Sport és szabadidő címet kapta. Mindössze négy pontot tartalmaz: fejlesztik a Csepeli Strandfürdőt, megmentik a Csepel SC pályát, sportparkokat és futópályákat építenek és megújítják a Munkásotthont. 

    Az akkori ígéretek végrehajtása vegyes képet mutat. A strand fejlesztése sok botrányt okozott az elmúlt években, de a legnagyobb vihart a Csepel SC pályájának megmentése okozta. Mindkét témával többször foglalkoztam, a csepeliek.blog.hu-n is több elemző, kritikus írás is megjelent a két témában. 

    A strand fejlesztése még a

Csák János miniszter dagályos szónoklatait hallgatva kiderül: a hatalom már nem is titkolja, mi az, amit tilt, tűr vagy támogat

„Fenntarthatatlan és túlburjánzó kulturális intézményrendszerünk van, amit mindenképpen racionalizálni kell. (…) Meg kell nézni mire érdemes közpénzt áldozni” – a többi között ezt válaszolta egy a kultúra helyzetével kapcsolatos kérdésre Demeter Szilárd még 2022-ben, a köztévében. Olvasva az erről szóló tudósítást, sokan gondolhattuk, hogy a PIM főigazgatója megint csak magára akarja irányítani a főhivatású politikacsinálók figyelmét. Tévedtünk!

Nem kellett sokáig várni, hogy elkészüljön a kulturális szakemberek körében nagy felháborodást keltő törvénytervezet a kulturális feladatellátásról. Arról a tervezetről van szó, amely

Nézzünk szembe a tényekkel! Most csak  az az egy biztos, hogy a már régóta gusztustalan kampány folytatódik

Először a jobboldali média, majd a több országos lap adta közre: önkormányzati választási megállapodást javasolt Németh Szilárd a baloldal hatalomra kerülésének megakadályozása érdekében Borbély Lénárdnak. https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/valasztasi-megallapodast-javasol-csepelen-a-fidesz?utm_source=hirkereso&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator#google_vignette  

    Borbély Lénárd, saját fb oldalán, politikai paktumnak nevezte a javaslatot. Dodonai válasza elfedte a valódi véleményét, ha volt neki egyáltalán.

Nem volt és nincs könnyű helyzetben, mert, szerintünk, hangzatos lózungjaival ellentétben sosem Csepel érdekeit, hanem saját hatalmi célkitűzései vezérelték. Dilemmájának lényege:

Vidnyánszky Attila (képünkön),  a Nemzeti Színház vezérigazgatója azt nyilatkozta egy általa preferált sajtóorgánumban, hogy nem kedveli a sajtón keresztül történő üzengetést, utalgatást, sejtetést. Ez szerinte kizárólag félreértésekhez és nem tisztázáshoz vezet és ráadásul még méltatlan is. Nyilatkozta, jobban mondva ő maga üzente a sajtóban.

Az a helyzet, hogy a Nemzeti Színház egy ideje nem tesz mást, mint üzenget. Például a Népszava sorozatosan e-mailen feltett kérdései például rendre válasz nélkül maradnak, különösen a színházban történt novemberi súlyos baleset óta. A közvélemény rövid, az igazi kérdéseket elkerülő helyzetekben kap néhány homályos reakciót, de összességében inkább az elhallgatás a jellemző. Mindez történik a Nemzeti Színházban, amely kiemelt állami támogatást kap. Az is furcsa, hogy a támogatás csökkentéséről egy Udvaros Dorottya-interjúból értesülhettünk és Vidnyánszky Attila ezt az információt azóta sem cáfolta. Neheztel viszont Udvarosra, mert

A Fővárosi Választási Iroda 10 millió forintra büntette a Csepeli Hírmondó kiadóját, a Csepeli Városkép Kft-t, mert a közpénz milliókból megjelentetett és terjesztett lapban folytatólagosan megsértette a választási törvényt. "Ez az ügy is bizonyítja, hogy a jelenlegi gátlástalan fideszes kerületvezetés a törvénysértéstől sem riad vissza, hogy így védje meg hatalmát. Borbély szégyenteljes fideszes uralmának csak a csepeliek vethetnek véget a június 9-i választásokon."

Erről Dukán András Ferenc, a Momentum csepeli polgármester-jelöltje számolt be, hozzátéve, a büntetést azért szabták ki az önkormányzat tulajdonában lévő lapra, mert az írásaiban lejárató jelleggel mutatta be polgármesterjelölti tevékenységét. Emiatt nem csak helyreigazításra kötelezték a Csepeli Hírmondót hanem kétszer 5 millió 336 ezer forint megfizetését is kiszabták.

A Választási Bizottság indoklása szerint a

Csodás kórképet fest a hatalom tébolyító hatásáról, amely nyomot hagyott rajta és az egész országon

Hiánypótló, antropológiai szempontból sem jelentéktelen, történelmi léptékben viszont egyenesen felbecsülhetetlen értékű, nem mellékesen fóliátlan, tehát egészen kiskorú gyermekek kezébe is keresztyéni bizalmassággal adható, ekként nemátalakításhoz, buzuláshoz kedvet nem csináló könyvet mutatott be Felcsúton Orbán Viktor és hű pénztárnoka, Mészáros Lőrinc. Mindjárt kettőt.

A Szerelemfoci címet viselő kötetek a felcsúti labdarúgás 100 éves történetét foglalják össze, amiből nyilván kiderül, hogy a vidéken már a miniszterelnök földi eljövetele előtt virágzásnak indult a sportág, ő csupán további magokat hintett a termékeny talajba, amit a pénzcsapokat még a gázvezetékeknél is nagyobb szakértelemmel kezelő barátja oly példás figyelemmel öntözött, hogy abból

Dukán András Ferenc, a csepeli ellenzéki pártok (DK, Momentum. MSZP, Párbeszéd) közös polgármesterjelöltje szerint „Csepel erőtartalékait felemészti az elmúlt ciklusban kiélesedő politikai belharc, amely a korábbi polgármester, Németh Szilárd és az őt követő Borbély Lénárd között feszül.” 

    Borbély Lénárd jelölő egyesülete elindult a pártosodás felé – derült ki a Csepeli vagyok nyilvános közösségi oldalon közzétett dokumentumból. A május 17-én történt bejegyzés szerint az egyesület új neve: Közösen Csepelért Polgári Párt. Borbély székhelyét is megváltoztatta, képviselőjeként pedig 2028. május 5-ig önállóan képviselheti vagy az egyesületet vagy a pártot.

    Nem nagy ügy, a június 9-i választások szempontjából, jogilag valószínűleg semmi jelentősége. Mégis mutat valamit Borbély jövőképéről. A bejegyzés szerint a szervezet típusa változatlanul az egyesületi forma, azonban Borbély bármikor kezdeményezheti politikai pártként való bejegyzését. Ezt látszik igazolni az egyesület eredeti céljainak megváltoztatása: most már

Akárhonnan is nézzük, Orbánnak Viktornak nincs szerencséje a köztársasági elnökökkel. Itt van például a legújabb, a földbizniszben most lebukott Sulyok Tamás. A kiválasztásnál  OV biztos nem töltet ki 500 pontos kérdőívet, talán a felcsúti házban elfogyasztandó, általa készített rántotta is kimarad, de azért mégis kell valamilyen szempontrendszernek lennie, ami alapján dönt.

Afelől ne legyen, nem lehet kétségünk, hogy Magyarország legfőbb közjogi pozíciójáról maga a miniszterelnök határoz, a parlamenti procedúra csak formaság. Ez biztosan így van, amióta ő ül a kormányfői székben, de korábban sem volt másként, jórészt a baloldal  szerencsétlenkedései miatt. De ezt most hagyjuk, maradjunk csak az „újkornál”, a politikai időszámításunk új kezdeténél, azaz a 2010 utáni időszaknál. Azóta ugye megfordult az elnöki palotában Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és most Sulyok Tamás. A négy közül kettő idő előtt távozott, fogalmazhatunk úgy is: megbukott, Áder kitöltötte ciklusait, míg Sulyok Tamás helyzete erősen kérdőjeles.

A 19. és a 20. századi szakmai viták után 1919-ben készültek el a Csepeli Szabadkikötő tervei, és ekkor kezdődött el az építkezés is. 1920-ban, Fiume és a tengeri kikötő elvesztése miatt, kiemelten fontos lett, hogy minél előbb elkészüljön az új kikötő, amelyet a távolsági hajós kereskedelem is tudott használni. A munkálatok nyomán 1925-ben a Petróleumkikötő és a Gabonatárház nyílt meg. A teljes létesítményt 1928-ban avatták fel

Miként lehetséges az, hogy a kontinens közepén található Budapest, annak 21. kerülete, ahogy világszert ismerik: Csepel valódi, bejegyzett tengeri kikötő? A Csepeli Szabadkikötő valóban „tengeri kikötő”, de ez nem azt jelenti, hogy bármilyen tengerjáró hajó kiköthet itt, azaz nem fogunk hatalmas konténerszállítókat vagy 20-25 emelet magas tengeri kirándulóhajókat látni Csepelen. A budapesti kikötőt egyfajta tengeri hajók használhatták csak, az úgynevezett Duna-tengerjáró hajók. 

A dunai hajózás

Pásztor Erzsi: „Nem a visegrádi várban lakom, hanem egy panelban. Ha szükségem van orvosra – szerencsére nincs – akkor nem találok. Elmehetek a magánorvoshoz egyszer, kétszer, de harmadjára már nem biztos, hogy tudok. Utálok panaszkodni, de ez a színtiszta igazság. […] Sokat hallom a fiataloktól, hogy nekik már nyugdíjuk se lesz. Van benne valami. De, mondjuk, az én nyugdíjammal úgyse mennének semmire."

Az életben csak egy dolog biztos: a halál – tartja a mondás, addig pedig mindannyian egyre csak öregszünk. Ahány ember, annyiféleképpen állunk az időhöz és annak múlásához: vannak, akik szerint a kor csak egy szám, másoknak görcsbe rándul a gyomruk, ha a közelgő kerek szülinapjukra gondolnak.

Hogyan lehet (és kell-e) méltósággal megöregedni? Van-e titka a hosszú és jó életnek? Lesz-e a mostani fiataloknak nyugdíjuk, és mire elég a mai magyar nyugdíj? Kinek a feladata gondoskodni az idősekről, és

Az utca felújításának kezdeményezőjét szándékosán nem hívták meg a lakossági fórumra csak azért, hogy a polgármester a nagy nyilvánosság előtt nehogy már egy asztalhoz üljön egy ellenzéki képviselővel, akinek esetleg még köszönetet is mondhatott volna.

    A Csepeli Hírmondó című, közpénzen kiadott propagandakiadvány ott folytatta, ahol egy hete abba hagyta. Felhívjuk a szerkesztőség figyelmét, hogy időközben, május 21-én a Fővárosi Választási Bizottság a 164/2024. sz. egyhangú határozatával kimondta, hogy a közpénzből működő lap több, elmúlt hetekben megjelent számának néhány cikkével törvényt sértett, eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte a határozat rendelkező részének következő számban való közlésére. A határozat végrehajtása a következő lapszámra vár. 

    Mint ahogy az a hír is, amely szerint Borbély Lénárd csapata, valószínűleg Borbély egyesületi elnök, polgármesterjelölt kezdeményezésére, a május 17-i bejegyzés szerint, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület nevét Közösen Csepelért Polgári Pártra változtatta. Ezért javasoljuk a szerkesztőségnek, hogy a következő lapszámban jelenjen meg egy interjú Borbély úrral arról, hogy miért lett az egyesületből párt. Kíváncsian várjuk mi is az interjút.

    Véleményünk a lap néhány írásáról:

Visszanyal a fagyi Orbánnak és az ő képmutató békeharcának

Ígéretes verseny alakult ki Orbán Viktor és Magyar Péter között: ki hozza el előbb a békét a magyar választóknak. Ebben persze jelentős hátránnyal indul a Tisza Párt alelnöke; ő csak – ha jól érzékeltem – Debrecenben, az ottani nagygyűlés környékén figyelt fel arra: ezt a szlogent is vissza lehet forgatni, mint annyi minden mást, a Fidesz elnökére. Igen, a béke ígéretét.

Orbán Márki-Zay óta tudja, hogy a háborús fenyegetés erős eszköz a politika kezében, Magyar feltehetően akkor jött rá, amikor rábukkant arra az orbáni idézetre, amelyet be is mutatott a debrecenieknek. Az akkor még ellenzéki politikus ebben épp arról a taktikáról beszélt – másra mutogatva –, amit hatalomban ő maga használ, vagyis a

Boxkesztyűt még nem húztak, de hol vannak már a régi poharazós dicsőségek?! A politikai hatalomért folyó harc mindent felülírt Borbélynál és Baloghnál is

A választási kampány részeként az újrázásra készülő Borbély Lénárd adta át a Vízmű lakótelep felújított játszóterét. Az eseményről a polgármester fb oldala, az önkormányzat honlapja, a csepel.hu is adott pár mondatos hírt.

Az esemény vége a Németh-Borbély párharcnak adott némi nyilvánosságot. A botrányról csak

Este volt, vacsorához gyülekezett a család, amikor a gyerekszobából fölcsendült – klasszik popritmusban -: „Menekülj, Rogááán…”, mi meg csak néztünk, hogy ez most vajon melyik hiperforradalmivá bátorodott rádióadó lehet. Nem az volt, mint utóbb kiderült, hanem az egyik népszerű közéleti vlog, amelyet részben a mesterséges intelligenciának szenteltek az alkotók.

A két vlogger azt mutatta be, hogyan lehetséges néhány mondatnyi utasítással pillanatok alatt tetszőleges szövegű és műfajú, abszolút rádióképes zenét alkotni. De lehet már - ugyanilyen könnyedén – cikket, grafikus illusztrációt, animációt, videót, dizájnt, szoftvert – amit a kedves ügyfél óhajt. És persze nem csak a legalitás határain belül.

Egy arckép segítségével bárkiről gyártható a valóságot a megtévesztésig utánzó videó, akár

Háros a zártkertek csepeli hazája, ahol egyes információk szerint több ezer ember lakik, közülük sokan méltatlan körülmények között, többnyire csatornázatlan földutak mentén. Az ott élők hogy bírják megfizetni a megháromszorozott földvédelmi járulékot, a kerületvezetők mit tesznek a védelmükben?

Több hírportál, így például az index.hu is hírt adott arról, hogy a földvédelmi járulék a tavalyinak háromszorosára emelkedett.  (index.hu: Zártkertek tulajdonosai, reszkessetek! Háromszorosára nőtt a földvédelmi járulék) Csepelen a kerület déli részén lévő Háros a

Putyin emberei Orbánnak megígérték, hogy leszállhat megint a turul a munkácsi várra, és Huszt bús düledékei is magyar kézbe kerülhetnek. „Hullarablás” – mondta erre egy régi magyar miniszterelnök. És levonta a következtetéseket.

Orbán a visegrádi négyek tanácskozásán azt mondta Putyinra célozva, a háborús bűnösség kérdése mindig a háború után dől el. Jogvégzett emberként akár tudhatná is, hogy a nemzetközi jog a második világháború óta tiltja nemzetközi kapcsolatokban a fegyveres erő alkalmazását. Tudhatná, de nem érdekli.

Azt is szokta mondani a magyar miniszterelnök, hogy