Pásztor Erzsi: „Nem a visegrádi várban lakom, hanem egy panelban. Ha szükségem van orvosra – szerencsére nincs – akkor nem találok. Elmehetek a magánorvoshoz egyszer, kétszer, de harmadjára már nem biztos, hogy tudok. Utálok panaszkodni, de ez a színtiszta igazság. […] Sokat hallom a fiataloktól, hogy nekik már nyugdíjuk se lesz. Van benne valami. De, mondjuk, az én nyugdíjammal úgyse mennének semmire."
Az életben csak egy dolog biztos: a halál – tartja a mondás, addig pedig mindannyian egyre csak öregszünk. Ahány ember, annyiféleképpen állunk az időhöz és annak múlásához: vannak, akik szerint a kor csak egy szám, másoknak görcsbe rándul a gyomruk, ha a közelgő kerek szülinapjukra gondolnak.
Hogyan lehet (és kell-e) méltósággal megöregedni? Van-e titka a hosszú és jó életnek? Lesz-e a mostani fiataloknak nyugdíjuk, és mire elég a mai magyar nyugdíj? Kinek a feladata gondoskodni az idősekről, és
Az utca felújításának kezdeményezőjét szándékosán nem hívták meg a lakossági fórumra csak azért, hogy a polgármester a nagy nyilvánosság előtt nehogy már egy asztalhoz üljön egy ellenzéki képviselővel, akinek esetleg még köszönetet is mondhatott volna.
Visszanyal a fagyi Orbánnak és az ő képmutató békeharcának
Boxkesztyűt még nem húztak, de hol vannak már a régi poharazós dicsőségek?! A politikai hatalomért folyó harc mindent felülírt Borbélynál és Baloghnál is
Este volt, vacsorához gyülekezett a család, amikor a gyerekszobából fölcsendült – klasszik popritmusban -: „Menekülj, Rogááán…”, mi meg csak néztünk, hogy ez most vajon melyik hiperforradalmivá bátorodott rádióadó lehet. Nem az volt, mint utóbb kiderült, hanem az egyik népszerű közéleti vlog, amelyet részben a mesterséges intelligenciának szenteltek az alkotók.
Háros a zártkertek csepeli hazája, ahol egyes információk szerint több ezer ember lakik, közülük sokan méltatlan körülmények között, többnyire csatornázatlan földutak mentén. Az ott élők hogy bírják megfizetni a megháromszorozott földvédelmi járulékot, a kerületvezetők mit tesznek a védelmükben?
Putyin emberei Orbánnak megígérték, hogy leszállhat megint a turul a munkácsi várra, és Huszt bús düledékei is magyar kézbe kerülhetnek. „Hullarablás” – mondta erre egy régi magyar miniszterelnök. És levonta a következtetéseket.
Nem kérte senki Csepelen, de ezt kaptuk. A Kis-Duna-part megvédése ugyanis üres politikai szólam volt. Leginkább azért, mert ami világra szóló botrányoktól kísérve épült a területen az Németh Szilárd és Borbély Lénárd koprodukciójában valósult meg. A Hollandi úti szörny, a képünkön látható Németh-féle KIMBA építését Borbély támogatta
Kampányüzemmódba kapcsolt az ország, a pártok, a kormány, a média, mindenki felgyorsult ütemben igyekszik június 9-e, az önkormányzati és EU-s választások felé. Az alaphangot és a stílust maga a kormányfő határozta meg a közrádióban szokásos egyik pénteki megszólalásán: „Kampány van, ilyenkor nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni”.
„1106 kamion, 142 középnehéz és 189 darab nehéz tehergépkocsi, valamint 944 darab személygépkocsi és kisteherautó fogja pluszban terhelni az úthálózatot” - BORBÉLY LÉNÁRD polgármester DUKÁN ANDRÁS képviselő ezzel kapcsolatos NYILVÁNOS hozzászólását, amelyben SÜRGETTE az önkormányzat szakmai álláspontjának megfogalmazását, a beruházás Csepelt is érintő hatásainak áttekintését, ELUTASÍTOTTA
Az Orbán-kormány végtelenül lebutított, primitív EU-ellenes kommunikációval rohanta le és tartja fogságban a lakosságot. Ennek következtében jelentős tömegek számára az Európai Unió nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét.
Szijjártó Péter külügyminiszter erős háttérrel hazai tájakon is óriási marhasággal lepte meg hallgatóságát. Elkezdett ragozni
A XIX. század utolsó két évtizedében a hazai vízügyet egy olyan ember vette kézbe, aki távlatokban és országos méretekben látta át a feladatokat, ő volt Kvassay Jenő. Az ő vezetésével alakították át, tették ismét élővé a Soroksári-Dunát, mégpedig úgy, hogy a régi töltést elbontották, és 1910-ben egy új zsilip építését kezdték meg a Csepel-sziget északi csúcsán.
Mészáros Lőrinc páholya biztonságban van, de az valójában az előtte állóé. Megjelent az új milliárdoslista, amelyben igazából semmi meglepetés nincs. A miniszterelnök gazdasági holdudvara Mészárostól, Garancsin keresztül, Tiborczig öles tíz- és százmilliárdokkal növeli a nevén levő vagyont – leginkább a közpénzes megbízásokból. Egy ország gazdaglistája hű képe az adott országnak – ilyen a magyar is.
Eszi, nem eszi, nem kap mást. Kérdés: meddig fogyasztható, mikor jár le a szócső szavatossági ideje? Ha pénzért árulnák, megvenné valaki?
Közpénzből, végtelen felületen és műsoridőben, a nyílt hazugságtól sem visszariadva. Tizedik éve, 2014 óta minden választás arról szól, mennyire hiszünk még a – Fidesz által egyre inkább leuralt – hagyományos, azaz szerkesztett hírcsatornáknak.
A közterület-felügyelet munkájának lakossági megítélésében a mezőőrök és a kerékpáros felügyelők megjelenése ellenére nem történt lényeges, kedvező változás sem a városközpontban, sem a külterületen, például Hároson
Ha valakinek nem esett még le a tantusz, a magyar kormányfő régóta kilóra megvehető, a sleppjének juttatott pénzért cserébe az idegenek gyakorlatilag bármit megtehetnek az alattvalóknak minősített magyarokkal.
Az ökörsütés füstje sem takarta el a kiábrándító csepeli tényeket: a polgármester valódi intézkedések helyett a populista utat választotta: önkormányzati költségvetési pénzből vett magának népszerűséget.
Egy régi mesét szeretnék most újra elmondani. Egyszer volt, hol nem volt, talán igaz se volt, mindenesetre akkor, amikor a kurta farkú malac már itt túrt nekünk, a baloldali és liberális pártnak többsége volt a parlamentben. Hát egy szép napon kiderült, hogy köztársasági elnököt kell már megint választani, mert...