Van pénz az alapjövedelem bevezetésére, és attól sem feltétlenül kell tartani, hogy egy rendszeres alapjuttatás a munkaerőpiacról való tömeges kivonuláshoz vezetne – nyilatkozta a 168 Órának Misetics Bálint szociálpolitikus. A téma szakértője szerint Magyarországon az emberek többsége nincs tisztában az alapjövedelem lényegével, így egyelőre érdemben nem is tudnának állást foglalni a kérdésben. Pedig fontos lenne eldönteni, járhat-e „a semmiért valami”, s hogy vajon tényleg a semmiért járna-e.

– Az elmúlt napokban több pártvezető, köztük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is élesen bírálta a feltétel nélküli alapjövedelemnek pusztán a felvetését is. Politikusok akkor szoktak ilyen sarkosan fogalmazni, ha érzik maguk mögött a társadalmi támogatottságot. Ebben az esetben az alapjövedelem általános elutasítását.

– Részben megalapozottan gondolhatják ezek a politikusok, hogy a magyar társadalom jelenleg nem támogatná egy feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését. A kormányfő nyilván emiatt beszélt ennyire elutasítóan – és vérlázító módon Magyarország „etnikai viszonyaira” utalva – az alapjövedelemről. Ez azért is sokatmondó, mert

11 milliárd forintból átépítik a Gubacsi vasúti hidat, amihez európai forrásra is pályázik az állam. A kormány egyetért azzal, hogy átépítsék a rendkívül rossz műszaki állapotú Gubacsi vasúti hidat a szabadkikötő és a vasúthálózat közötti zavartalan teherforgalom biztosítása érdekében

A projekt tervezett bruttó költsége 9,995 milliárd forint, tervezett nettó költsége pedig 7,864 milliárd forint.

A költségekből a kormányhatározat szerint 6,684 millió forintot európai támogatásból finanszíroznának, a hazai költségvetési támogatás tervezett bruttó összege 3,271 milliárd forint. A projekt végrehajtója a

Valami megmozdult! Hallani, hogy foglalkoznak,a gerincút továbbépítésével, a HÉV meghosszabbításával is. A polgármester kilátásba helyezte egy távoli jövőbe, hogy elkezdik, majd a gerincút folytatásának tervezését. Az is olvasható, hogy a fővárosi illetékesek foglalkoznak a HÉV vonalának déli irányú (egy megállónyi) meghosszabbításával is.

Szkeptikus vagyok, a megépítés szándékát illetően, mert a tapasztalatok rosszak. Annak idején - vagy hét éve - nagy csinnadrattával, notabilitások ide csábításával lerakták a

"Ha valaki egy politikai rendezvényen kitűz egy vörös csillagot, ugyan fáj, de el kell viselnünk. Ha ugyanakkor ezt valaki pénzcsinálás céljából használja fel, azt már nem lehet megengedni" - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben, hogy Semjén Zsolttal közös törvényjavaslata szerint miért kell levetetni a Heineken holland sörről Magyarországon a vörös csillagot.

Burány Sándor, a szocialisták vezérszónoka szerint Lázárék javaslata nem más mint

Tegnap Semjén Zsolt (képünkön)  és a KDNP összevonta szemöldökét. Aki a magyarokkal packázik, csúnyán megjárhatja. Mint a Heineken is, amely konfliktusba mert keveredni erdélyi nemzettársainkkal. Nem tetszik nekik, hogy más is gyárt "igazi" csiki sört? Akkor nekünk majd nem tetszik a címkéjükön a vörös csillag. Semjént igazán nem érdekli, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, a Heineken címke, vagy a kommunista önkényuralom, mi látni sem akarunk a boltjainkban csillagos portékát. Majd törvényt hozunk, ha nem tetszik, mehetnek panaszra, vagy vihetik innen a sörüket, ahová csak akarják.

Nem tetszenek Semjénéknek a nagy élelmiszerláncok sem. A törpe bátran nekik ment: előbb vasárnapra bezáratták a boltjaikat, de túl nagy volt a felháborodás, a nagy testvér nem kért a botrányból, vissza kellett vonni a jogszabályt. Most törvénnyel büntetnének, mert ingyenesek a parkolóik, mert autók állnak ott és nem fák; mert házhoz szállítják a rendeléseket, hogy a vevők kedvében járjanak. Ha nem tetszik,

A csepeli 2017-es költségvetés elfogadása után a kerület polgármesterének kétoldalas, a Csepeli Hírmondóban közölt nyilatkozata szerint „újabb fejlesztések indulnak.” Az írás megjelent a fideszes városvezetők internetes szócsövében, a csepel.hu – ban is.  Külön érdekessége a cikknek, hogy azt nem Szentesi Zöldi László, a lap igazgatója vagy valamelyik munkatársa írta meg. (Talán valami készül ellenük?)  A polgármesteri monológot Borbély úr külön bejáratú vagy külön bejáratott házi újságírója, Takó Szabolcs jegyzi, aki nem tagja a szerkesztőségnek. A nagy dolgokat ugyanis csak ő írhatja. Sajnos,  a tollbamondás után az irományba került a gerincútról  egy ordas hazugság.  Kimaradt viszont  a dolgozatból több, a csepelieket élénken foglalkoztató téma, mert úgy látszik, hogy ezeket még Takó úr sem kérdezheti meg  Borbély Lénárd polgármestertől. Ezért mi most pótoljuk a fel nem tett kérdéseket, hátha választ kapunk rájuk:

Ez a mi közéletünkben nem betegség, hanem népszokás. Leváltunk, felváltunk, átváltunk. Kicseréljük például az utcanévtáblákat. Máris megújulunk, függetlenül attól, hogy a házak vakolata omladozik tovább. Aztán sor kerül a szobrokra. Írók, költők, politikusok emlékművei szenderülnek jobblétre a szobortemetőben anélkül, hogy műveiket és egyéb viselt dolgaikat részleteiben ismernénk.

Embereket is váltogatunk. Menesztünk nagy tudású szakembereket, ha nem a mi pártunk színeiben politizálnak. Így aztán a színek és vonalak időről-időre változnak, a színvonal viszont marad. Szavakat is leváltunk. Ha "szegények" helyett "rászorulókat" mondunk, egy darabig el is hisszük, hogy

"A szegénység elviselhetetlen. A Magyar Köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagja emberhez méltó életet élhessen.

A korrupció maga alá gyűrte az államot. A polgárai által ellenőrzött állam a rendelkezésre álló legszigorúbb eszközökkel küzdjön a korrupció, különösen annak az állami intézményeket használó formái ellen.

A demokratikus nyilvánosság intézményrendszerének teljes érvényesülésével, az emberi jogok garantálásával, a szabad és tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választópolgároknak valódi lehetőségük legyen időről időre leváltani a kormányzati hatalom gyakorlóit."

Ezek a gondolatok március 13-án, hétfőn Majtényi Lászlótól, a demokratikus ellenzék köztársaságielnök-jelöltjétől hangzottak el az országgyűlésben. Érdemes megőrizni ezt a beszédet! Az Orbán-rendszert leváltó negyedik köztársaság alapvető céljait, feladatait határozza meg. Így a hétvégén, vasárnap talán marad egy kis idő az elmélyültebb olvasásra. A programadó gondolatokat  ezért most változtatás nélkül ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:

"Másként van s valószínűleg még cudarabbul lesz nálunk" (Ady)

Ha igaz volna nálunk a sajtószabadság, esemény volna egy-egy sajtópör. De nálunk egyre nő a sajtópörök száma s egyre nagyobb divattá válik ütni a sajtón. Óh nemcsak kemény, szűk fejű igazságügyminiszter, junker képviselő, vad ügyész és jámbor bíró teszi ezt. A napokban egy előkelőnek nevezett publicista panaszkodva írta, hogy nagyon sok nálunk a sajtószabadság. Lehet hát csodálni, hogy nálunk szaporodnak a sajtópörök? Franciaországban igazán esemény egy-egy sajtópör. Pedig Franciaországban szokták az emberek legkevésbé titkolni egymásról való véleményüket. A radikális

A napokban párttá alakult, jobbközép irányultságú Új Kezdet össznemzeti mozgalommá kíván válni, célja, kormányzati alternatívát nyújtva, a nemzeti minimumot jelentő tizenkét pontjának végrehajtása – mondta Gémesi György, a párt elnöke a szervezet szombati bemutatkozó sajtótájékoztatóján Budapesten.

A pártelnök – aki Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője – azt mondta:

a gyűlölet szítása és politikai csatározások helyett az Új Kezdet egyesíteni szeretné az embereket az általuk helyesnek tartott célok érdekében

- hangsúlyozta.

Véleménye szerint nem lehet elősegíteni az ország morális felemelkedését, "átszerkeszteni" a gazdaságot vagy jól kezelni az egészségügyet, a közoktatást, a fiatalok kérdését, ha nem tesszük le újra az alapokat. Ez az Új Kezdet lényege – tette hozzá Gémesi György, aki

Sok dolgot el tudunk képzelni Orbán Viktorról, azt azonban semmiképpen, hogy lassan harminc éves politikai karrier után, az Európai Néppárt egykori alelnökeként, vagy akár a magyar országgyűlés EU-bizottságának volt elnökeként ne lenne tisztában az európai intézményrendszerrel.

Amennyiben azonban ezt elfogadjuk, úgy az a helyzet, hogy saját politikai céljai jegyében a magyar miniszterelnök – a műsorvezető, Kocsis Éva asszisztálásával – félrevezette pénteken a Kossuth Rádió hallgatóit.

Az interjúban Kocsis Éva felhozta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi, nem jogerős ítéletét, amely szerint a magyar hatóságok jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt

Március 13-án két kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról.

A hivatkozott rövid joganyag határozottan kimondja, hogy - ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, tájékoztató és művészeti célból történő alkalmazás kivételével - hazánkban önkényuralmi jelképet (horogkeresztet, nyilaskeresztet, ötágú vörös csillagot stb.) haszonszerzés céljából felhasználni, megjeleníteni vagy az önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni tilos. Az a vállalkozás, amely ezt megszegi 500 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedően bírsággal sújtható, illetve az a

A Csepeli Munkásotthonban március 22-én, szerda este hét  órai kezdettel mutatják be a Mikó Isván rendezte zenés vígjátékot

Hazudni tudni kell– pláne egy pikáns francia komédiában, amelyikben a főszereplő művésznő valaha elkövette azt a könnyelműséget, hogy gyermeket szült! Nos, minden bonyodalom ebből adódik, ugyanis a felserdült fiatalember nősülni szeretne, de úgy, hogy senki ne sejtse meg, hogy tulajdonképpen kinek is a fia. Persze akad egy konkurense, aki hevesen intrikál és meglepetésére egy atya is, aki titokban, álnéven épp a híres színésznőnek csapja a szelet Ám ahogy az lenni szokott kiderül: Párizs sem elég nagy város ahhoz, hogy

MÁV-HÉV a cég neve, ami üzemelteti, BHÉV-es embléma van az elején, BKV-s matrica az oldalán, mi az? A válasz: ez lett a fővárosi HÉV. A káosz jól mutatja, hogy a HÉV-vonalak állami átvétele egyelőre nem oldott meg semmit.

A HÉV-vonalakat Orbán Viktor és Tarlós István korábbi megállapodása alapján 2016. augusztus 31-én szervezte ki a fővárosi önkormányzat a BHÉV Zrt.-be. A szétválást azért kezdeményezte a főváros, hogy az állam át tudja venni a pluszköltséggel járó agglomerációs közlekedési feladatokat is ellátó HÉV-eket. Az átadási folyamat 2016 novemberének végén zárult, és mintegy 140 millió forintba került - írja az Index.

Azt egyelőre nem tudni, mi változott a társaságnál, azt sem, hogy mennyi felújítási pénzt szánnak az 50 éves kocsikkal üzemelő HÉV-re. Az egyetlen, amit az utasok is észrevehetnek, hogy a kevésbé takarított kocsikon feltűnően elszaporodtak a grafitik. A BKK idejében ezt nem engedhette meg magának az üzemeltető BKV, mert gyorsan ment a kötbér.

Most már nem a főváros felügyeli a HÉV-eket, hanem az állam, ezért valószínűleg a kötbérezés is megszűnt. Az állapotokról a Közlekedő Tömeg blog nemrég készített egy fotósorozatot.

Reagált a MÁV:

Volt egyszer egy király, aki teljesen süket volt. Még egy régebbi háborúban történt, hogy a füle mellett sült el az ágyú, attól süketült meg. Nem hogy javult volna, egyre romlott az állapota. Nagyon elkeserítette ez. A születésnapján, mikor az üdvözlő beszédekből sem hallott semmit, azt mondta három fiának, hozzák el neki a Szépenszóló Fütyörit, attól majd megjavul a hallása...

Így kezdődik az a mese, amit nemzeti ünnepünk estéjén hallhattak volna a közrádión a gyerekek. De hiába állt ez a műsorújságban, mert – amint az mno.hu kiszúrta – Fütyöri már nem lehetett kívánatos, tán Juhász Péterék miatt. A cenzorlelkűek – olyanok, akik Pécsett is letiltották Kodály Fölszállott a páva című művét – nyilván berosáltak.

Sürgető és megkerülhetetlen, hogy a propagandaminisztériumban esti mese-ügyi államtitkárság létesüljön az

Csepelen, a Béke téri  Olvasó munkás szobornál Horváth Gyula (DK) a következő beszédet mondta el a március 15. alkalmából rendezett ünnepségen:

1848. március 15-én forradalom volt Pesten.
Maroknyi, főleg fiatalokból álló gyülekezet jelezte hangosan, hogy az a rendszer amiben élnek, számukra nem megfelelő keret. A régi kötöttségek, és megszokások nem engedték a tehetséget és a teljesítményeket kibontakozni.
Mindig a haladás útjába került egy tekintély, egy magát felkentnek érző nagyúr, aki megakadályozta az előre menetelt. Az emberek kezdetben azt hihették, hogy kis lépésekkel egy-egy dolog megmásításával, lassan is célhoz lehet érni. Az ezredéves megszokás olyan béklyót kötött rájuk, hogy nem hitték, hogy a hirtelen és gyökeres változás is bekövetkezhet. A lázadást, a felkelést az idáig tort ülő hatalom mindig leverte, ezért kellett a szikra, a bátor kezdeményező, aki magára vállalta a vezetést. A maroknyi pesti 48-as forradalmi ifjaknak kellett felnyitni a sokaság szemét arra, hogy az az út, amin eddig jártak nem járható már. Abban az esetben, ha

Majtényi Lászó így folytatta: „A legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Akkor sem, ha úgy néz ki, hogy

A KOSSUTH-DÍJ

Áder János köztársasági elnök Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozott:

FA NÁNDOR hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázó, a Fa Hajó Kft. tulajdonosa és vezetője részére a magyar vitorlázósportot egyedülálló teljesítményével és eredményeivel nemzetközi rangra emelő legendás pályafutása, saját tervezésű és építésű versenyhajóival elért világraszóló sikerei elismeréseként;

LENKOVICS BARNABÁS, a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének egyetemi tanára, az Alkotmánybíróság volt elnöke részére több évtizedes rendkívül értékes, különösen a polgári jog területén kiemelkedő oktatói és tudományos pályája, valamint elkötelezett állampolgári biztosi és alkotmánybírói szakmai munkája elismeréseként.

Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozott:

Gyülekezés 14.30-tól az Operánál, a menet 15 órakor indul, majd a Nagymező utcán keresztülhaladva az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be. A séta végén beszédet mond Majtényi László, az ellenzék köztársasági elnök jelöltje.

A csoport felhívása kiemeli: Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására. Mutassuk meg, hogy 

A Tizenkét pont volt az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Első változatát Irinyi József fogalmazta meg, március 15. reggelén a “Pilvax-kör” a Nemzeti dallal együtt elvitte Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták és plakátokon terjesztették Pesten: