Akárhonnan is nézzük, Orbánnak Viktornak nincs szerencséje a köztársasági elnökökkel. Itt van például a legújabb, a földbizniszben most lebukott Sulyok Tamás. A kiválasztásnál  OV biztos nem töltet ki 500 pontos kérdőívet, talán a felcsúti házban elfogyasztandó, általa készített rántotta is kimarad, de azért mégis kell valamilyen szempontrendszernek lennie, ami alapján dönt.

Afelől ne legyen, nem lehet kétségünk, hogy Magyarország legfőbb közjogi pozíciójáról maga a miniszterelnök határoz, a parlamenti procedúra csak formaság. Ez biztosan így van, amióta ő ül a kormányfői székben, de korábban sem volt másként, jórészt a baloldal  szerencsétlenkedései miatt. De ezt most hagyjuk, maradjunk csak az „újkornál”, a politikai időszámításunk új kezdeténél, azaz a 2010 utáni időszaknál. Azóta ugye megfordult az elnöki palotában Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és most Sulyok Tamás. A négy közül kettő idő előtt távozott, fogalmazhatunk úgy is: megbukott, Áder kitöltötte ciklusait, míg Sulyok Tamás helyzete erősen kérdőjeles.

A 19. és a 20. századi szakmai viták után 1919-ben készültek el a Csepeli Szabadkikötő tervei, és ekkor kezdődött el az építkezés is. 1920-ban, Fiume és a tengeri kikötő elvesztése miatt, kiemelten fontos lett, hogy minél előbb elkészüljön az új kikötő, amelyet a távolsági hajós kereskedelem is tudott használni. A munkálatok nyomán 1925-ben a Petróleumkikötő és a Gabonatárház nyílt meg. A teljes létesítményt 1928-ban avatták fel

Miként lehetséges az, hogy a kontinens közepén található Budapest, annak 21. kerülete, ahogy világszert ismerik: Csepel valódi, bejegyzett tengeri kikötő? A Csepeli Szabadkikötő valóban „tengeri kikötő”, de ez nem azt jelenti, hogy bármilyen tengerjáró hajó kiköthet itt, azaz nem fogunk hatalmas konténerszállítókat vagy 20-25 emelet magas tengeri kirándulóhajókat látni Csepelen. A budapesti kikötőt egyfajta tengeri hajók használhatták csak, az úgynevezett Duna-tengerjáró hajók. 

A dunai hajózás

Pásztor Erzsi: „Nem a visegrádi várban lakom, hanem egy panelban. Ha szükségem van orvosra – szerencsére nincs – akkor nem találok. Elmehetek a magánorvoshoz egyszer, kétszer, de harmadjára már nem biztos, hogy tudok. Utálok panaszkodni, de ez a színtiszta igazság. […] Sokat hallom a fiataloktól, hogy nekik már nyugdíjuk se lesz. Van benne valami. De, mondjuk, az én nyugdíjammal úgyse mennének semmire."

Az életben csak egy dolog biztos: a halál – tartja a mondás, addig pedig mindannyian egyre csak öregszünk. Ahány ember, annyiféleképpen állunk az időhöz és annak múlásához: vannak, akik szerint a kor csak egy szám, másoknak görcsbe rándul a gyomruk, ha a közelgő kerek szülinapjukra gondolnak.

Hogyan lehet (és kell-e) méltósággal megöregedni? Van-e titka a hosszú és jó életnek? Lesz-e a mostani fiataloknak nyugdíjuk, és mire elég a mai magyar nyugdíj? Kinek a feladata gondoskodni az idősekről, és

Az utca felújításának kezdeményezőjét szándékosán nem hívták meg a lakossági fórumra csak azért, hogy a polgármester a nagy nyilvánosság előtt nehogy már egy asztalhoz üljön egy ellenzéki képviselővel, akinek esetleg még köszönetet is mondhatott volna.

    A Csepeli Hírmondó című, közpénzen kiadott propagandakiadvány ott folytatta, ahol egy hete abba hagyta. Felhívjuk a szerkesztőség figyelmét, hogy időközben, május 21-én a Fővárosi Választási Bizottság a 164/2024. sz. egyhangú határozatával kimondta, hogy a közpénzből működő lap több, elmúlt hetekben megjelent számának néhány cikkével törvényt sértett, eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte a határozat rendelkező részének következő számban való közlésére. A határozat végrehajtása a következő lapszámra vár. 

    Mint ahogy az a hír is, amely szerint Borbély Lénárd csapata, valószínűleg Borbély egyesületi elnök, polgármesterjelölt kezdeményezésére, a május 17-i bejegyzés szerint, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület nevét Közösen Csepelért Polgári Pártra változtatta. Ezért javasoljuk a szerkesztőségnek, hogy a következő lapszámban jelenjen meg egy interjú Borbély úrral arról, hogy miért lett az egyesületből párt. Kíváncsian várjuk mi is az interjút.

    Véleményünk a lap néhány írásáról:

Visszanyal a fagyi Orbánnak és az ő képmutató békeharcának

Ígéretes verseny alakult ki Orbán Viktor és Magyar Péter között: ki hozza el előbb a békét a magyar választóknak. Ebben persze jelentős hátránnyal indul a Tisza Párt alelnöke; ő csak – ha jól érzékeltem – Debrecenben, az ottani nagygyűlés környékén figyelt fel arra: ezt a szlogent is vissza lehet forgatni, mint annyi minden mást, a Fidesz elnökére. Igen, a béke ígéretét.

Orbán Márki-Zay óta tudja, hogy a háborús fenyegetés erős eszköz a politika kezében, Magyar feltehetően akkor jött rá, amikor rábukkant arra az orbáni idézetre, amelyet be is mutatott a debrecenieknek. Az akkor még ellenzéki politikus ebben épp arról a taktikáról beszélt – másra mutogatva –, amit hatalomban ő maga használ, vagyis a

Boxkesztyűt még nem húztak, de hol vannak már a régi poharazós dicsőségek?! A politikai hatalomért folyó harc mindent felülírt Borbélynál és Baloghnál is

A választási kampány részeként az újrázásra készülő Borbély Lénárd adta át a Vízmű lakótelep felújított játszóterét. Az eseményről a polgármester fb oldala, az önkormányzat honlapja, a csepel.hu is adott pár mondatos hírt.

Az esemény vége a Németh-Borbély párharcnak adott némi nyilvánosságot. A botrányról csak

Este volt, vacsorához gyülekezett a család, amikor a gyerekszobából fölcsendült – klasszik popritmusban -: „Menekülj, Rogááán…”, mi meg csak néztünk, hogy ez most vajon melyik hiperforradalmivá bátorodott rádióadó lehet. Nem az volt, mint utóbb kiderült, hanem az egyik népszerű közéleti vlog, amelyet részben a mesterséges intelligenciának szenteltek az alkotók.

A két vlogger azt mutatta be, hogyan lehetséges néhány mondatnyi utasítással pillanatok alatt tetszőleges szövegű és műfajú, abszolút rádióképes zenét alkotni. De lehet már - ugyanilyen könnyedén – cikket, grafikus illusztrációt, animációt, videót, dizájnt, szoftvert – amit a kedves ügyfél óhajt. És persze nem csak a legalitás határain belül.

Egy arckép segítségével bárkiről gyártható a valóságot a megtévesztésig utánzó videó, akár

Háros a zártkertek csepeli hazája, ahol egyes információk szerint több ezer ember lakik, közülük sokan méltatlan körülmények között, többnyire csatornázatlan földutak mentén. Az ott élők hogy bírják megfizetni a megháromszorozott földvédelmi járulékot, a kerületvezetők mit tesznek a védelmükben?

Több hírportál, így például az index.hu is hírt adott arról, hogy a földvédelmi járulék a tavalyinak háromszorosára emelkedett.  (index.hu: Zártkertek tulajdonosai, reszkessetek! Háromszorosára nőtt a földvédelmi járulék) Csepelen a kerület déli részén lévő Háros a

Putyin emberei Orbánnak megígérték, hogy leszállhat megint a turul a munkácsi várra, és Huszt bús düledékei is magyar kézbe kerülhetnek. „Hullarablás” – mondta erre egy régi magyar miniszterelnök. És levonta a következtetéseket.

Orbán a visegrádi négyek tanácskozásán azt mondta Putyinra célozva, a háborús bűnösség kérdése mindig a háború után dől el. Jogvégzett emberként akár tudhatná is, hogy a nemzetközi jog a második világháború óta tiltja nemzetközi kapcsolatokban a fegyveres erő alkalmazását. Tudhatná, de nem érdekli.

Azt is szokta mondani a magyar miniszterelnök, hogy

Nem kérte senki Csepelen, de ezt kaptuk. A Kis-Duna-part megvédése ugyanis üres politikai szólam volt. Leginkább azért, mert ami világra szóló botrányoktól kísérve épült a területen az Németh Szilárd és Borbély Lénárd koprodukciójában valósult meg. A Hollandi úti szörny, a képünkön látható Németh-féle KIMBA építését Borbély támogatta

    Borbély Lénárd öt évvel ezelőtt 7 fejezetben, 26 pontban fogalmazta meg választási ígéreteit. Most két fejezet, Csepel az otthonunk és a Környezetvédelem 7 pontja végrehajtásának tapasztalatairól írom le véleményem. 

> Új munkahelyeket teremtünk – ígérte a polgármester. Még 2014-ben, első polgármesterré választása előtt ugyanezen címszó alatt 5 pontban fogalmazta meg ígéreteit: a kormánnyal együttműködve 5000 új munkahelyet hoznak Csepelre, továbbá építményadócsökkentést, az üzlethelyiségek díjcsökkentését, inkubátorház megépítését és a Munkásotthon felújítását ígérte a rá szavazóknak. Tíz év alatt egyikből sem lett semmi, pontosabban 2017-ben Csepel befogadta a Metrans Konténer Kft-t, amelynek hatásaként  tovább nőttek a csepeli közlekedés gondjai. 

    Ábel Attila alpolgármester jobboldali hírblogja, a csepel.info, 2017. június 16-án az alábbiakat írta a Metrans beruházásró

„…jelentős terhet is levesz a csepeli közutakról…főként a csepeli autósok belvárosba való bejutását csökkenti a csúcsidőszakban….a kamionforgalom is jobban eloszlik…a vonatközlekedést a csúcsidőn kívül bonyolítja le. …A beruházás egyébként is hat az útfejlesztésekre."

A Tarlós István vezette fideszes többségű  Fővárosi Közgyűlésre hivatkozva közölték, hogy a csepeli gerincutat a korábban tervezettel ellentétben nem kettő, hanem csak egy ütemben építik tovább.

    Még több ámítás, de

Kampányüzemmódba kapcsolt az ország, a pártok, a kormány, a média, mindenki felgyorsult ütemben igyekszik június 9-e, az önkormányzati és EU-s választások felé. Az alaphangot és a stílust maga a kormányfő határozta meg a közrádióban szokásos egyik pénteki megszólalásán: „Kampány van, ilyenkor nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni”.

A választás – a szó alapjelentése szerint – tudatos mérlegelés alapján hozott döntés. Ebben az esetben programok, koncepciók, emberi habitusok összehasonlítása alapján való állásfoglalás.

A kormányfő ezzel a megszólalásával a júniusi voksolást áthelyezte a jogként vagy kötelességként is értelmezhető állampolgári cselekvés színteréről az élethalálra menő küzdelem asszociációs terébe. „Lőni, tölteni” – fegyvert fogni, fegyvert használni, megsemmisíteni az ellenséget, mert ha nem vagyunk elég fürgék, és nem célzunk elég pontosan, bennünket semmisítenek meg.

De ki az a mi, amit a pártelnök-kormányfő ebben a kontextusban fegyverfogásra biztat? Mindenekelőtt a

„1106 kamion, 142 középnehéz és 189 darab nehéz tehergépkocsi, valamint 944 darab személygépkocsi és kisteherautó fogja pluszban terhelni az úthálózatot” - BORBÉLY LÉNÁRD polgármester DUKÁN ANDRÁS képviselő ezzel kapcsolatos NYILVÁNOS hozzászólását, amelyben SÜRGETTE az önkormányzat szakmai álláspontjának megfogalmazását, a beruházás Csepelt is érintő hatásainak áttekintését,  ELUTASÍTOTTA

Elemző cikket közölt az atlatszo.hu a szigetszentmiklósi Tesco-beruházáshoz kapcsolódó földügyekről. https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/16/helyi-politikusok-nyereszkedtek-a-vitatott-szigetszentmiklosi-tesco-beruhazashoz-kapcsolodo-foldugyleteken/ 

A 61 hektáros beruházás eredményeként új, nagy teherforgalomnövekedés várható, ami érinti az M0-ás utópályát és a környező településeket, így Csepelt is.  A cikk szerint 2022-ben a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. a beruházás fontos feltételeként szabta meg az

„…M0-ás autóút 15. és 19. kilométerszelvénye közötti csonka csomópont déli ágának – azaz egy Szigetszentmiklós felé eső lehajtónak – és két turbó-körforgalomnak a megépítését. A Magyar Közút arra alapozta a döntését, hogy az úgynevezett csepeli gerincút már eddig is 92 százalékon kihasznált, és szükség van egy új, tehermentesítő lehajtóra….”

Az Orbán-kormány  végtelenül lebutított, primitív EU-ellenes kommunikációval rohanta le és tartja fogságban a lakosságot. Ennek következtében jelentős tömegek számára az Európai Unió nem jelent mást, mint egy nagy pénztárcát, s ezzel egyidőben Magyarország ellenségét.

Az utóbbi öt évben Magyarországon az életszínvonal az EU-s átlaghoz képest olyannyira visszaesett, hogy ma hátulról a második legrosszabb helyen állunk. Az utóbbi öt évben tovább csökkent az oktatásra és az egészségügyre fordított pénz az uniós átlaghoz képest. Az utóbbi öt évben újra emelkedni kezdett a tartósan külföldre költözők száma.

Az utóbbi öt év két legnagyobb kormányzati hazugsága pedig az, hogy

Pünkösd egy "anti-Bábel-történet", a kommunikáció ünnepe: a Szentlélek kiáradása után azok is szót értenek, akik addig nem. "Ki kell állni a nyilvánosság elé, vállalni kell a véleményünket akkor is, ha esetleg nem népszerű, és segíteni kell az embereket a megértésben" - nyilatkozta  Fabinyi Tamás evangélikus püspök pünkösd alkalmából. Az egyházi vezető hangsúlyozta: A mai magyar társadalom legnagyobb nyomorúsága a korrupció, a keresztény embernek tennie kell ez ellen.

"Szeretném, ha az emberek gondolkodásában az értékek lennének középpontban, és nem az érdek" - fogalmazott az interjúban a püspök, aki szerint az egyházaknak állást kell foglalniuk fontos közéleti kérdésekben, de nem pártpolitikai szinten. 

– A kormányzó párt többsége, a kabinet tagjai és maga a miniszterelnök is kereszténynek vallja magát.
– Legyenek jó keresztények! - mondta az evengélikus püspök.

Részletek:

Szijjártó Péter külügyminiszter erős háttérrel hazai tájakon is óriási marhasággal lepte meg hallgatóságát. Elkezdett ragozni

Szívesen mondanám, hogy az, amit a Fidesz művel háború-ügyben, az már messze átlépi a szűrrealitás határait, úgy is fogalmazhatnék, hogy a legszürreálisabb kampány-üzemmód. De nem mondom, mert ez a realitás; a kormánypártnak jószerivel nincs is más mondanivalója, képviselői akárhol szólalnak fel, kizárólag a háborús veszélyt jelentő baloldalról értekeznek, illetve a békepárti Fideszről; látuk, hallottuk: még a Fico elleni merénylet kapcsán is.

A XIX. század utolsó két évtizedében a hazai vízügyet egy olyan ember vette kézbe, aki távlatokban és országos méretekben látta át a feladatokat, ő volt Kvassay Jenő. Az ő vezetésével alakították át, tették ismét élővé a Soroksári-Dunát, mégpedig úgy, hogy a régi töltést elbontották, és 1910-ben egy új zsilip építését kezdték meg a Csepel-sziget északi csúcsán.

A XIX. század végén és a XX. század elején Magyarországon hihetetlen mértékű folyószabályozási és árvízmentesítési munka folyt, összesen kétmillió hektár területet védtek meg az árvizektől. Budapest árvízvédelme is ekkor épült ki, s ez nemcsak a rakpartok felépítését jelentette, hanem egy sor más intézkedést is. 

Ezek közé tartozott, hogy a Dunát leszűkítették nemcsak feltöltésekkel, hanem úgy is, hogy a Csepel-sziget körüli egyik ágat egyszerűen leválasztották a főmederről. Ezt előbb egy, a folyót teljesen elzáró gáttal oldották meg, ami a mai Gubacsi híd helyén volt, ám ez

Mészáros Lőrinc páholya biztonságban van, de az valójában az előtte állóé.  Megjelent az új milliárdoslista, amelyben igazából semmi meglepetés nincs. A miniszterelnök gazdasági holdudvara Mészárostól, Garancsin keresztül, Tiborczig öles tíz- és százmilliárdokkal növeli a nevén levő vagyont – leginkább a közpén­zes megbízásokból. Egy ország gazdaglistája hű képe az adott országnak – ilyen a magyar is.

Vegyük ellenpéldának az USA-t! A csúcsmilliárdosok között csak újítók vannak: Elon Musk, Jeff Bezos, Bill Gates, Mark Zuckerberg. De akár megnézhetnék a cseh listát is, ahol olyan csúcsgazdagok vannak, akik képesek voltak kilépni hazájukból és nagyot alkotni régiós versenykörülmények között.

Idehaza is vannak a milliárdosaink között olyanok, akik

Eszi, nem eszi, nem kap mást. Kérdés: meddig fogyasztható, mikor jár le a szócső szavatossági ideje? Ha pénzért árulnák, megvenné valaki? 

    A polgármester képviselő-testületi támogatás nélküli, április 18-i döntése, hogy a politikai propagandakiadvánnyá silányodott Csepeli Hírmondó az önkormányzati választások előtti kampányidőszakban hetente jelenik meg. Azóta ez a negyedik szám és a szerkesztőség április 24-én indította el az európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024 című sorozatot. Az Aktuális rovatban, amely most a lap felét kapta meg, a választások témakörével hat oldalt töltött meg.

A lap egészének általánosítható receptje a következő: végy néhány fejlesztést, spékeld meg ingyenes akciókkal, rendezvényekkel, majd az egészet főzd össze Borbély előírásai alapján, ügyelve, hogy a polgármester nevével, képével, mondanivalójával ne sózd el az egészet. A második fogásba, Választások címszó alatt, aztán beletehetsz mindent: Borbély legutóbbi üzeneteit, majd az ellenzéki polgármesterjelöltek borbélyi cenzorok által tálalt ételkínálatát, figyelve arra, hogy

Közpénzből, végtelen felületen és műsoridőben, a nyílt hazugságtól sem visszariadva.  Tizedik éve, 2014 óta minden választás arról szól, mennyire hiszünk még a – Fidesz által egyre inkább leuralt – hagyományos, azaz szerkesztett hírcsatornáknak.

A 2022-es esetet, vagyis azt, hogy miért nyert akkor annyira a kormánypárt/miért kapott ki olyan csúfosan az ellenzék, sokféle szempontból elemezték már, talán egyet kivéve: a médiát. Pedig biztosan a döntő tényezők közé tartozott, hogy addigra a NER begyűjtötte a legnagyobb hírportált, az Indexet is. És használta is, a maga módján nagyon hatékonyan – emlékezzünk csak az utóbb minden elemében hamisnak bizonyult, vesztes sajtóperek sokaságát eredményező „Városháza-ügyre”, amelynek elindítója és konzekvens napirenden tartója az Index volt. Illetve arra, hogy a

A közterület-felügyelet munkájának lakossági megítélésében a mezőőrök és a kerékpáros felügyelők megjelenése ellenére nem történt lényeges, kedvező változás sem a városközpontban, sem a külterületen, például Hároson

Rendet és közbiztonságot ígért a 2019-es választások előtt Borbély Lénárd polgármester választóinak. Akkori ígéreteit két pontban foglalta össze. Egyrészt „tovább javítjuk a közbiztonságot”, másrészt „fellépünk a közterületek rendjének érdekében". A két pont több általános ígéretet tartalmazott. Megerősítik a közterület-felügyeletet, együttműködnek rendőrséggel, fejlesztik és kiterjesztik a térfigyelő kamerarendszert, határozottan fellépnek a közterületek rendje érdekében, nem engedik, hogy a hajléktalanok ellepjék az utcákat.

    Csepel a fővárosban nem tartozik, bűnözés szempontjából, a súlyosan fertőzött kerületek közé. Jó együttműködés alakult ki a kerületi vezetés, a helyi polgárőrök, a közterület-felügyelet és a rendőri szervezetek között. Több mutatóban történt előrelépés, viszont vannak területek, amelyekben

Ha valakinek nem esett még le a tantusz, a magyar kormányfő régóta kilóra megvehető, a sleppjének juttatott pénzért cserébe az idegenek gyakorlatilag bármit megtehetnek az alattvalóknak minősített magyarokkal.

A minden sarkon nemzeti szuverenitásról handabandázó „nemzeti” kormánynak anno egy szava nem volt arra, hogy az oroszok felgyújtatták Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodáját, nyári hőségben szaunának is beillő metrókocsikat lőcsöltek a pestiek nyakába, s az orosz kémbankon keresztül lenyúlták úgy 75 milliárd forintunkat, a saját pénzünkből pedig elzabrálták maguknak a Lánchíd Palotát.

A magyar kormány oroszok iránt tanúsított lakájmentalitásán vérszemet kapott a többi, Ázsiából érkező hódító is.

Évekkel ezelőtt még