"1944-ben Csepelen is voltak gettók. Az egyik a Magyar utca környékén, a másik a mai Királymajor területén. Ezeknek a gettóknak a végleges felszámolása 1945. január 9-én Csepelnek a német megszállás alóli felszabadulásával történt meg." Horváth Gyula, Csepel korábbi alpolgármestere saját blogjában számolt be arról, hogy  "január 18-án délután négy órakor bensőséges megemlékezés volt Csepelen, a Nefelejcs utcai Zsidó temetőben." Az eseményről a Csepp TV készített összefoglaót. A megemlékezés után Horváth Gyula írta meg gondolatait.

 Horváth Gyula a látottak alapján a következőképpen összegezte gondolatait GETTÓ  című jegyzetében: 

A budapesti gettó felszabadulásának évfordulóját ünnepelték a megjelentek ezen a napon. Az összejövetelen mind ismerős arcok voltak. Olyanok, akik rendszeresen megjelennek ezen a helyen és az év különböző napjaiban, megemlékeznek a zsidóság tragikus történelmének egy-egy eseményéről.
A megemlékező gyülekezetben mindig ott vannak az önkormányzat vezetői, a katolikus, református és evangélikus egyházak képviselői is.

A megemlékezések elsősorban olyan eseményekről szólnak,, melyek a kerületünkkel kapcsolatosak. Ezen a megemlékezésen is elhangzott Kerényi Andrástól, hogy bizony 1944-ben Csepelen is voltak gettók. Az egyik a Magyar utca környékén, a másik a mai Királymajor területén. Ezeknek a gettóknak a végleges felszámolása 1945. január 9-én Csepelnek a Német megszállás alóli felszabadulásával történt meg.

Sajnos ezt megelőzően igen sok honfitársunkat hurcoltak el innen különböző megsemmisítő táborokba.
Sajnos a történelem tragikus tanulságait egyesek nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni.
Az elmúlt években újra észlelhető hazánkban és szűkebb pátriánkban Csepelen is antiszemitizmus. A XX. Század megannyi szenvedése nem volt elég ahhoz, hogy kiirtsa gyökerestül minden emberből az antiszemitizmust. Vannak olyan politikai erők, melyek a társadalmi nehézségeket kihasználva, a demagógia legsötétebb eszközéhez a fajgyűlölethez nyúlnak. Tudják, hogy a tűzzel játszanak, mégis teszik!

A lakosság túlnyomó többsége azonban nem dől be az ordas eszmék hirdetőinek.
Ember, az embert nem származása, hanem tenniakarása, magatartása és emberi értékei alapján értékeli és becsüli. Magyarország a Kárpát medencében a népek nemzete.
Ezen belül Csepel egy különleges olvasztótégely. Az itt élők ősei közt szinte az egész Európa megtalálható. Így voltunk sikeresek, így szolgáltattuk az ipari fejlődés jelentős részét az országnak, a modernizációt és a felemelkedést a társadalomnak. Településünk példája számomra azt bizonyítja, hogy igaza volt a nemrég elhunyt bölcsnek, Popper Péternek mikor ezt írta: ". a magyarság és a zsidóság két olyan rokon szellemi erőt hordoz, amely egymáshoz dőlve, összekapaszkodva ércnél maradandóbb, zseniális alkotásokra képes."