Ahol a gyár áll, erdők zúgtak régen, s nyájaktól porzó, smaragdzöld mezők... Őseink dalát zúgatják a szélben a temetőkben síró vén fenyők... Öblös-kacajú, nagy, bozontos ember, Szabó-nagyapám tántorog felém: Körötte birka.. birka, mint a tenger, - s a szürkületben…