HUDÁK JÁNOS PUBLICISZTIKÁJA:
Ezúton szeretnék gratulálni Németh Szilárd rezsibiztosnak, Csepel volt polgármesterének, a Fidesz listás országgyűlési képviselőjének, ahhoz, hogy bár személyesen nem volt jelen a Jedlik Ányos Gimnázium fennállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, mégis sikerült mindenki kedvét elrontania "remekül" megírt köszöntőbeszédével.
Volt szerencsém részt venni Csepel legpatinásabb gimnáziumának ünnepségén, melyen az alapítás 70. évfordulójáról emlékeztek meg. Az esemény időrendiségét kissé felrúgva, azt az élményt szeretném megosztani, amit Németh Szilárdnak, az intézmény egykori diákjának köszönhetek. Ő személyesen nem volt jelen az ünnepségen, mert Erdélyben vett részt egy megemlékezésen. Már az is furcsa volt, hogy Morovik Attila alpolgármester
véleményem szerint kissé túlságosan belement a hiányzás megmagyarázásába és röviden elmesélte, hogy Németh Szilárd épp Kőröstárkányban van, abban a faluban, ahol 1919-ben borzalmas események történtek. Abban az évben április 19-én román félkatonai alakulatok és katonaruhába öltözött civilek 91 magyart gyilkoltak meg válogatás nélkül és szörnyű kegyetlenkedés közepette.
Ez a kis felvezetés eleve villámcsapásként hatott az ünneplő közönségben. Sajnos csak ezután következett a fekete leves. Az alpolgármester által felolvasott köszöntő beszéd nagyjából második mondatában Németh Szilárd azt kezdte ecsetelni, hogy ma milyen drámai időket élünk, hiszen ebben az évben eddig több mint negyed millió illegális bevándorló lépte át törvénytelenül a határunkat. Majd arra is kitért, hogy meg kell védenünk magyar és európai kultúránkat, életmódunkat. Majd egy ügyes huszárvágással áttért arra, hogy a fentiek miatt is milyen fontos, hogy néha ünnepelni tudjunk.
Őszintén szólva ezután már nem is nagyon figyeltem oda a beszéd további részeire, csak ültem döbbenten és figyeltem magam körül az értetlen arcokat. Mindenkiéről azt lehetett leolvasni, hogy egyáltalán nem értik, miért kell még egy ilyen ünnepi alkalmat is tönkretenni a politikai lózungok hangoztatásával. Miért kell minden megszólalási lehetőséget arra használni, hogy az éppen aktuális szajkózni valót beleszőjük a beszédünkbe, még akkor is, ha teljesen oda nem való és erőltetett is? Nem csoda, hogy a teremben némi morajlás is támadt, egyértelműen jelezve a hallgatóság nemtetszését.
Az említett mondatok egy szempillantás alatt sikeresen tönkre vágták az ünnepi hangulatot. Pedig előtte Bese Benő igazgató és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból érkező vendég is értékes gondolatokkal tarkított, mélyen elgondolkodtató beszédeket mondott.
Az igazgató röviden elmondta az intézmény történetét kezdve az 1945-ös bencés alapítástól (az államosítás miatt csak 3 évig volt a kezelésükben az intézmény) egészen napjainkig. Később szó volt az iskoláról, mint második otthonról, a stabilitás szükségességéről. Arról, hogy milyen fontos reggelente időd szánni arra, hogy az előttünk álló napot kellő felkészüléssel kezdjük, illetve, hogy folyamatosan biztosítsunk időd magunknak a szellemi munkára, amire az egyik legjobb eszköz az olvasás.
Fontos gondolatok hangzottak el, ami az iskola tornatermében ülő diákoknak bizonyára hasznosak is lesznek, amennyiben kellőképpen odafigyelnek rájuk. Kár, hogy abból is példát kaptak az ünnepségen, hogyan kell egy a világnézeti különbségektől teljesen mentes ünnepnapot kicsinyes politikai érdekek mentén feláldozni és tönkretenni. "Köszönjük ezt meg" ismét Németh Szilárdnak.
Forrás: Hudák János blogja
