Erről a káoszról hallani sem akarnak Csepel felkent vezetői, nem hogy beszélni. Kimaradtak a sokakat hónapok óta foglalkoztató témák: a lakosságszám csökkenése; a megélhetési viszonyok romlása; közlekedési, környezetvédelmi gondjaink; a Kis-Duna-parti zöldövezet fogyása vagy éppen az idei lomtalanítás eddigi elmaradása.
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) augusztus 14-én megjelent 22. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Négy oldal az ellenzéki összefogás válságáról, egymásnak ellentmondó cikkek a közterület-felügyeletről, illetve a csepeli közterületek egy részének valós helyzetéről, két oldal történelemidézés, talán a közelgő választásokra való tekintettel, majd a szokásos színes anziksz, a megszokott tartalmakkal, sok képpel, kevés olvasásra csábító szöveggel, végül, az éppen soros fideszes önkormányzati képviselő jelölt népszerűsítése után, három oldal programokra, hirdetésekre – ez a Csepeli Hírmondó legújabb száma.
Ismét hallgatnak a helyi közéletet foglalkoztató valós kérdésekről: például
a HÉV-ről vagy a Gubacsi híd felújításáról. A CSH most sem közölte a lap tulajdonosát és kiadóját érintő elmarasztalásokat, nem reagált a több tízmilliós önkormányzati támogatás és az egyoldalú tájékoztatás közötti összefüggéseket feszegető írásokra. Kimaradtak a sokakat hónapok óta foglalkoztató témák: a lakosságszám csökkenése; a megélhetési viszonyok romlása; közlekedési, környezetvédelmi gondjaink; a Kis-Duna-parti zöldövezet fogyása vagy éppen az idei lomtalanítás elmaradása. Meg sem említik, hogy Németh Szilárd alapítványa újabb két milliárdot kapott a kormánytól, a Hollandi úti birkózócsarnokra, nehogy már gond legyen vele. Lehet, hogy ezért kapott most szót, két bukott kampány után, „szakértőként”, az ellenzékkel kapcsolatos kérdésekben is?
Véleményünk a cikkekről:
1) Látogatóban a közterület-felügyeletnél
A sikertörténetek mellett egy szó sincs a felügyelet dolgozóinak létszámáról, helyzetéről, a kerületi rendőrséggel, civil szervezetekkel való együttműködésükről, tapasztalatairól. Ami ennél nagyobb gond, hogy mind a szerző, mind a felügyelet vezetője elhallgatja a múlt év őszi botrányt, amikor is „Csepel Önkormányzata Biztonsági Szolgálat” feliratú fehér pólós kigyúrt fiatalemberek alázták és ütötték a hajléktalanokat Csepelen.
https://24.hu/belfold/2018/11/01/hajlektalanok-csepel/
A 24.hu által megírt skandalumról Borbély Lénárd saját Facebook oldalán polgármesteri közleményt adott ki (https://www.facebook.com/borbely.lenard.csepel/posts/2352114064802171),
a rendőrség nyomozást indított egy három főből álló csepeli csoport ügyében (https://hvg.hu/itthon/20190206_csepel_onkormanyzat_hajlektalanok_nyomozas_brfk) , azonban azóta sincs semmi hír az önkormányzat konkrét lépéseiről, illetve a rendőrségi nyomozás helyzetéről, eredményéről. Blogunk 2018. november 6-án több kérdést tett fel Borbély Lénárd polgármesternek
amelyekre azóta sem kaptunk választ, de a csepeli közvéleményt sem tájékoztatták a történtekről, megtett intézkedésekről, a botrány okairól és felelőseiről.
A CSH ezzel a szerkesztőségi cikkel pedig úgy tesz, mintha minden rendben lenne, a közterület-felügyelet munkájának eredményeként mindenki mindennel elégedett. Érdekes cáfolata a közterület-felügyelet munkájáról szóló írásnak, a közterület-felügyelet vezetője Sághi Jenő véleményének, a lap következő írása, melynek címe: „Nyáron sem nyugszanak a vandálok”. Lehet, hogy a szerkesztő így fejezte ki saját véleményét a kerület biztonságáról, a kerületi közterület-felügyelet kiábrándító tehetetlenségéről?! Csak nehogy még baja legyen az ügyből.
2) Kísért a múlt: szétesett a csepeli összefogás
MSZP: a lázadók a Fideszt segítik
Momentum: az MSZP jelöltjei vállalhatatlanok
A nap, amikor Németh Szilárd és Szabó Szabolcs egyetértettek
Hetek óta folyik a CSH-ban az ellenzéki összefogás ellehetetlenülése érdekében a politikai lejárató kampány. Önként dalolva vagy inkább a lap politikai irányításáért felelős alpolgármester, Ábel Attila nyomására, de tény, most a szerkesztőség négy oldalt(!) szentelt az állandó politikai feladat teljesítésére. A végrehajtó most is a szerkesztőségen kívüli, TK szignóval jelzett újságíró, aki a politikai írások miatt kapja elsősorban fizetését Csepelen. Az egyértelmű ellenzékellenes kampány oka valamiért mindig kimarad az írásokból: a májusi európai parlamenti választásokon a Fidesz Csepelen csak a szavazatok 41,48 %-át szerezte meg, ami messze elmaradt a párt országos eredményétől. Azaz, a csepeliek több mint 58 %-a, nem támogatta a helyi fideszes vezetés politikáját. Borbélyék tehát vesztésre állnak!
Nem volt véletlen a fideszes többségű testület döntése arról, hogy a sikeres választási kampány érdekében korlátlan anyagi eszközöket biztosítottak a polgármesternek. (lásd pl. a 3. sz. csepeli konzultáció elindítása, levél a csepelieknek, „eredményjelző” táblák kihelyezése, 10 millióért stb.) A változást akarók valamennyien, a Jobbiktól az MSZP-ig, felismerték: együtt legyőzhetik Csepelen a Fideszt, illetve a Borbély Lénárd polgármester vezette fideszes helyi önkormányzati vezetést. A választásokig még közel 50 nap van hátra…
Ami pedig a cikkek konkrét állításait illeti: többségük elfogult politikusi vélemény, csúsztatás, feltételezés, hazugság. Pl.: szerintünk senki sem gondolt a Jobbik, LMP és a Momentum „beolvasztására”; nem csak az ellenzék akarja leváltani a Fideszt, a választópolgárok többsége is; hogy indul-e valamilyen pozícióért Pákozdi József és Tenk András, abban még nincs végleges döntés; az Ady lakótelepi és a városközponti városrehabilitációs program is a 2010-es választások előtt indult el, s nem 2010 után; a „Lopakodó Olimpiai Program”- ot valószínűleg a csepeliek sem támogatják; hazugság, hogy 2010 előtt „nem történtek fontos fejlesztések” stb. Ami pedig Németh Szilárd véleményét illeti, állításait blogunkon már többször cáfolták az érintettek, egyébként a csepeliek sem hittek neki, amikor kétszer nem választották meg Csepelen országgyűlési képviselőnek.
3) Piacok Csepelen
A kétoldalas Történelem rovat cikkéhez csak egy megjegyzésünk van. Az „elavult építmény”, azaz a Deák téri piac korszerűsítésére és átépítésére 2000-2002 között, három ütemben került sor.
