Miért  lesz jó a csepelieknek a Galvani-híd, ha már annyira dicsérik a hivatalosságok? Miért nem az 50 éve várt és többször beígért Albertfalvai hidat építik fel végre, hogy mérsékeljék a csepeli és Csepel-szigeti utak zsúfoltságát? Sok csepeli erre a két világos kérdésre szeretne világos választ kapni, de nem fog. Kárpótlásul Mihály napig, vagyis szeptember 29-ig beleszólhat például abba, hogy milyen színű sódert szórjanak a Galvani-híd feljárójának rézsűjébe vagy hány zászlótartót helyezzenek a korlátokra...Ezt nevezik társadalmi párbeszédnek... 

A  hivatalos közlés szerint ugyanis társadalmi párbeszédet indítva véleményeket, javaslatokat vár az új Duna-híd úthálózatának első szakaszával kapcsolatban a tervezést irányító Budapest Fejlesztési Központ – olvasható a vállalat közleményében. A híd és úthálózata egy fasorokkal és zöld területekkel szegélyezett városias körút jellegét ölti majd, széles gyalogosjárdákkal, kerékpárúttal. A Budapest Fejlesztési Központ egyebek között szeretné megismerni a budapestiek és a környező településen élők véleményét a Dél-Pestet, Csepelt és Dél-Budát összekötő új úthálózatról. A kérdőívet szeptember 29-éig lehet kitölteni.

Az új híd - az állandóan ismételgetett ígéretek szerint - jobb kapcsolatot teremt majd Budapest déli városrészei, elsősorban Újbuda, Csepel és Ferencváros között, de

jelentősen hozzájárulhat a belváros, elsősorban a Nagykörúton belüli területek forgalomcsillapításához is. Az új Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrűn belüli forgalomcsillapításhoz és a belvárosi Duna-hidak forgalmi terhelésének csökkentéséhez. A Lánchídon, Erzsébet hídon és Szabadság hídon 30%-os, a Petőfi hídon 10%-os forgalomcsökkenés elérését segíti elő, további kiegészítő forgalomcsillapító intézkedésekkel együtt naponta több, mint 50 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak terhelése.

A fejlesztéssel a Rákóczi híd délről érkező forgalma is csökken, így a Rákóczi híd a jövőben a Petőfi híd és az Erzsébet híd forgalmának átvételében is nagyobb szerepet tölthet be. Az új Duna-híd és a Ráckevei (Soroksári)-Dunát átszelő kisebb párja együttesen olyan területek jobb elérését teszik lehetővé, amelyek már ma is a városfejlesztési elképzelések középpontjában állnak. A Duna-híd és kapcsolódó úthálózatuk megépítésével Budapest új városrészei jöhetnek létre ezeken a ma még jellemzően elhagyott, üresen álló, zömében rozsdaövezeti telkeken.