„…nem az számít, hogy mit akar néhány politikus, sportvezető, befektető a Csepel SC kapcsán, hanem az a lényeg, hogy mit akarnak a csepeli választópolgárok. Ugyanis a Csepel SC-t a csepeli emberek építették, gyarapították, korszerűsítették évtizedeken keresztül, gyakran ingyen munkát vállalva. A Csepel SC további sorsáról helyi népszavazáson kell a csepelieknek dönteniük” – írta és mondta ezt Németh Szilárd csepeli fideszes önkormányzati képviselő még 2009-ben. Ugyanez a fideszes Németh Szilárd az eltelt 12 év alatt megakadályozott minden fejlesztési elképzelést, és a 2009-ben szorgalmazott csepeli tulajdon helyett tavaly az általa alapított alapítvány tulajdonába vette a Csepel SC mintegy tízmilliárd forintra értékelt vagyonát. Elorozta a csepeliektől.
Június 15-én több, nagy vihart kiváltó döntést vert végig a 133 bátor ember a Parlamenten. Németh Szilárd, a legbátrabb bátrak egyike rögtön közölte is fb oldalán: „Megszavaztuk. Indulhat a Csepel SC fejlesztési program, amely mától a törvény erejénél fogva kiemelten fontos közérdek, és kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.” A csepel.hu nem is foglalkozott a döntés következményeivel, inkább a magyar-portugál labdarúgó mérkőzést és a Szent Imre téri szurkolói arénát reklámozta. Blogunk több alkalommal írt már a témáról, legutóbb június 8-án hívta fel a figyelmet a szavazás előtt álló törvényjavaslatra.
Most pedig egy kis történelemidézés a Csepel SC fejlesztése körüli viták kiindulásának körülményeire. Tizenkét éve, 2009. június 19-én a Csepel újságban, 11 csepeli sportegyesület a klub fejlesztése tárgyában, az alábbi közös nyilatkozatot tette közzé:
„Közös nyilatkozat
A tizenegy csepeli sportegyesület közös nyilatkozatban támogatja a működésüket biztosító Csepel SC Alapítvány legfrissebb 62 milliárdos beruházási tervét – jelent meg internetes fórumokon június 9-én. A sportegyesületek korábban a sportcélú felhasználás kizárólagossága mellett érveltek, azonban az alapítvány által kidolgozott sportkoncepció és annak betartására nyújtott garanciák miatt megváltozott az álláspontjuk: legutóbbi közös nyilatkozatukban egységes támogatásukról biztosítják a fejlesztési tervet. Ludasi Róbert, olimpiai és világbajnok kenuzók mesteredzője szerint a jelenlegi terv támogatja leginkább a sport ügyét, és a gyakorlatban is megvalósítható. Arra kérte hát a politikusokat, hogy ne indítsanak kampányt a jelenlegi, reménytelen helyzet konzerválásáért, inkább fogalmazzák meg közösen a mindenki számára elfogadható feltételeket.”
A Csepel SC akkori önálló egyesületei tehát elfogadták a Csepel SC Alapítványa által javasolt fejlesztési terveket. Ugyanabban a számban, válaszul, Németh Szilárd is közzétett egy nyílt levelet:
„Nyílt levél
Németh Szilárd sporttanácsnok június 9-én nyílt levélben válaszolt a Ludasi Róbert mesteredző jegyezte közleményre. Ebben kifejtette álláspontját: nem az számít, hogy mit akar néhány politikus, sportvezető, befektető a Csepel SC kapcsán, hanem az a lényeg, hogy mit akarnak a csepeli választópolgárok. Ugyanis a Csepel SC-t a csepeli emberek építették, gyarapították, korszerűsítették évtizedeken keresztül, gyakran ingyen munkát vállalva. A sporttanácsnok tehát továbbra is azt képviseli, hogy a Csepel SC további sorsáról helyi népszavazáson kell a csepelieknek dönteniük, és fontos lépésnek tartja, hogy Csepel népe az alapítványtól visszaszerezze közösségi tulajdonba, amit most el akarnak tőlük orozni. Ezért a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a Csepel SC vagyonát kizárólag közhasznosításra, az utánpótlás nevelésére, verseny-, szabadidő és parasport céljaira megőrizzék és fejlesszék tovább.”
Csak egy megjegyzés a történet végére: fontos lépés, írta akkor Németh Szilárd, hogy
„Csepel népe az alapítványtól visszaszerezze közösségi tulajdonba, amit most el akarnak tőlük orozni.” Németh azóta megakadályozott minden elképzelést, és az általa szorgalmazott közösségi tulajdon helyett tavaly, az általa alapított alapítvány tulajdonába vette a Csepel SC közel tízmilliárdos vagyonát. Elorozta a csepeliektől.
……….
Június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 32. évfordulóján koszorúzás volt a mártírhalált halt miniszterelnök Vértanúk terén lévő szobornál. A kormány, a közjogi méltóságok és az 56-os szerveztek koszorúztak. Az ország több városában tartottak megemlékezést, azonban Csepelen az önkormányzat vezetése nem rendezett koszorúzási ünnepséget a Nagy Imre Általános Iskola falán elhelyezett emléktáblánál. Blogunk emlékezése az alábbi linken olvasható:
……….
Nyolc nap után „felébredt” a csepel.hu, közölte a már mindenki által ismert tényt, „Terelésre kell számítani az M0 déli szakaszán”. A csepelieket jelentős mértékben érintő hírt június 9-én közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF), még aznap átvette a 21.kerület.ittlakunk.hu, 10-én, a csepel.hu fb oldala is a csepel.info-tól. Rejtély, hogy miért onnan. Blogunk 13-án reagált a hírre, https://csepeliek.blog.hu/2021/06/13/a_bedugulas_az_eltereles_a_csepeli_utakon_es_a_politikaban_egyre_csak_fokozodik_egy_het_junius_6-tol
míg a június 16-án megjelent Csepeli Hírmondóban, amely elvileg eljut minden csepeli lakásba, egy sor sem fért bele. Az önkormányzat hivatalos honlapja pedig a terelések megkezdése után, június 17-én, adott pár soros közleményt az ügyben. Az első hír óta eltelt nyolc napba belefért viszont – mindkét fórumnál –, a főváros egyoldalú, mulatságos, inkább kabaréba mint tájékoztatásba illő ekézése a Táncsics Mihály utca felújítási támogatásának visszavonásáért. A NIF megérdemelt kritikájára, és a közlekedési gondokra való figyelemfelhívásra már nem tellett. Ki a felelős a késedelmes tájékoztatásért?
A Deák Ferenc híddal kapcsolatos újabb lezárás okaira az alábbi linken olvasható tájékoztatást ajánljuk olvasóink figyelmébe: https://www.autonavigator.hu/cikkek/ez-fajni-fog-egesz-nyarra-lezarjak-az-m0-egyik-duna-hidjat/
……….
Kedden, mint ismeretes, több döntést hozott a parlament. A legnagyobb botrányt a pedofíliát és az LMBTQI-közösséget egybemosó törvény elfogadása váltotta ki. Nem vártunk semmilyen tájékoztatást, állásfoglalást a fideszes csepeli önkormányzattól, bár valószínűleg sok csepelinek van véleménye a törvényről. Viszont arról sem írtak, hogy a törvény elfogadása ellen többezres tüntetés volt a Kossuth téren, s azóta is diákok, pedagógusok, ismert művészek, tudósok, gazdasági szakemberek, civil szervezetek, érdekvédelmi-, érdek-képviseleti szervezetek tiltakoztak a törvény ellen. Aggodalmukat fejezték ki a hazánkban működő német vállalatok vezetői, a német kormány, az USA nagykövetsége, az Európai Unió vezetői. Blogunk a téma kapcsán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézete egyetemi docensének a telex.hu-n megjelent írását javasolja olvasóinknak (https://telex.hu/belfold/2021/06/16/racz-andras-egyetemi-docens-velemeny-magyar-torveny-orosz-minta-osszehasonlitas), amelyben a szerző azt állítja, hogy „Orbán Viktor még a Putyin-rezsimnél is drasztikusabban diszkriminatív szabályokat alkotott.”
Egyébként a Republikon Intézet elemezte az EU Alapjogi Ügynökségének téma kapcsán készült felmérését. A 28 országban megkérdezett állampolgárok 68 százaléka úgy látja, hogy kormányuk nem megfelelően reagál az LMBTQI-emberek biztonsággal kapcsolatos igényeire. Magyarországon ez az arány 95 százalék! Tehát a magyarok döntő többsége szerint a kormány rosszul reagál az LMBTQI-emberek gondjaira. Ezzel az utolsó előtti helyen állunk, csak Lengyelországot előzzük meg. (Népszava, 2021. június 17. Nem a civilek tehetnek róla c. írás) A kormány és a kormányfő egyre több közösségbe, kisebbségbe, szervezetbe, kiemelkedő személyiségbe rúg bele. Miért? Talán félnek valamitől? Csak nem a vereségtől, hatalmuk elvesztésétől?
V.-a.
