Valószínűleg ma már viszonylag csak kevesen tudják Csepelen is, hogy milyen szervezet volt a Hazafias Népfront. A Kis-Dunát akkoriban éppen Soroksári és nem Ráckevei (Soroksári) Duna-ágnak nevezték. Sok minden változott 1966, az alábbi cikk megszületése óta, de Csepel és Pesterzsébet szomszédsága a Gubacsi híddal és a Kis-Dunával, valamint a hozzájuk kapcsolt reményekkel, változatlan maradt. A Magyar Nemzet 55 éve ezt írta:

A Hazafias Népfront budapesti elnöksége a legutóbbi városrendezési tanácskozás nyomán jelentős feladatot vállalt azzal, hogy két nagy peremkerület, Pesterzsébet és Csepel távlati városrendezési terveit egybehangolja. Ennek a két Duna-parti kerületnek évtizedek óta problémája a Soroksári Duna-ág rendkívüli elhanyagoltsága, holott táji adottságai révén éppen olyan jövője van a Soroksári Duna-ágnak, mint a már üdülőtelep­pé kifejlesztett Római-partnak.

A két kerület  műszaki értelmiségi tagjai az

érdekelt tanácsok dolgozóinak segítségével társadalmi munkában nagyobb szabású távlati tervet dolgoz­tak ki a Soroksári Duna-ág rendezésére. A távlati tervről vitát rendezett a Hazafias Népfront budapesti elnöksége, helyszíni kiránduláson. Hajóról mutatták be — egy-egy fontos helyen megállót tartva—, hogy hol, milyen rendezést kell végrehajtani.

A „helyszíni szemle” végén a vitadélutánon részt vevő Szilágyi Lajos, a fővárosi ta­nács építésügyi osztályának vezetője kijelentette: a népfrontbizottság jókor rendezte ezt a bemutatót, mert a terület geodéziai felmérésére megvan a lehetőség, és a fővárosi tanács elvégezteti a benyújtandó távlati tervek alapján a rendezési terveket is. Az érdekelt vállalatok és szakszervezetek anyagi hozzájárulása szükséges, hogy a Római-part után a Soroksári Duna-ág Budapest lakosságának második üdülőtelepévé válhasson.

(sz. j.)

Forrás: Magyar Nemzet 1966. június